Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám
1938-06-19 / 136. szám
1938 junius 19 3EKESMEGVEI K0ZL0NY 5 Megjelent! Mátrai-János békéscsabai szépiró — cimü novellás kötete. — Kapható a könyvkereskedésekben. Ára 2 pengő. Owuatl a uttyfázUaiá foyUcÓM, Kis tubus 60 fillér, nagy. tubus 90 fillér Az Űrdög-hegy „huszár sziklája" mesél a magyar szabadságharc legvéresebb huszár-bravurjáról Mariborban, a Dráva partján, szemben a szigettel, ahol ma vidáman strandolnak az emberek, áll egy hegy. Ördög hegynek hívják emberemlékezet óta. Valamilyen özönvizelőtti katasztrófa egykóron derékban szelte ketté a hegyet. A meredek hegyoldal — lehet vagy negyven méter mély — hirtelen szalad a Drávába. A hegycsuszamlást felülről észre se lehet venni. E sziklát, husarska pec"nek, „huszár-sziklá" nak nevezik az emberek. Hogy miért ? Ezt mondom el ebben a riportomban Basch Ferenc tanár, a maribori muzeum tudói igazgatója mesélte el nekem az alábbi történetei, a magyar szabadságharc romantikus idejének legmegrázóbb és leglragikuiabb epizódját. Mariborban, a Dráva völgyének ebben a csodálatos városában csavarogtunk. Megnéztük a régi várel, amelyei most resleurálnak: Mária Terézia korának bűbájosán srép barokk emlékét, felmentünk a Pohorjére, ahonnan felejthetetlenül szép kilátás nyílik három országra, ittunk a tüzes borból, amelynek venyigéiről mór a régi rómaiak szüreteltek és kimentünk a Dráva szigetére — olyan ez, mini a Margitsziget Pesten "4- és hatalmas strandjáról nevezetes. Két ágba szakad a Dráva a sziget előtt, szemben enyhén emelkedő dombok oldalén stőiők húzódnak el jobbról és balról és itt érik'most r hires, diónagysásu cseresznye. Ha megállunk a Dráva sebes folyásának irányéban és balfe'4 nézünk, szemben látjuk az Ördöghegyet. Ezernyi legenda szói róla. A hegyet keskeny, szinte ösvényszerű ut választja el csak a szigettől és mint egy fantasztikus, megkövesedett vízesés, sunte beleőrülik a Dráva medrébe a megszakadt hegyoldal. Kopár, negyven méter mélységű szikla. Ugyhivjék: „husarska pec". MaÉyft'ul: huszár szikla . . . Róla mondta el nekem Basch professzor ur a következőket: — Pontosan kilencven esztendővel ezelőtt kapta e szikla a nevét. Talán hónapra is mos! van évfordulója a tragikus eseménynek. — Ezernyolcszáznegyvennyolc nyarán egy Mantovébsn, vagy Veronában állomásozó magyar hu szérezred egyik zászlósija elhatározta, hogy ott hagyja a garni' zonját és hazamegy Magyarországba, hogy magyar lobogó alatt küzdjön a Habsburgok ell^n, a magyar haza szabadságáért. A huszárok lóháton, éjjel, felhőkkel csókolődzó havasok és ismeretlen völgyek között érkeztek el Klagenfurtba. Ilt u'jukat álllók, de a huszárok átvágták magukat a feltartózletásukra kiküldött osztrák csapatok gyűrűjén és tovább lovagollak a magyar határ felé. Nagykanizsát szerették volna elérni. — A maribori garnizon parancsot kapott, hogy a huszárokat fel kell tartóztatni. A srigeten ahol ma vidáman s'randolnak « szép asszonyok — akkoriban a Falbarcsalád birtoka volt a Dráva szigete és szénái termellek itt — ágyukat á!lilotl°k fel ét a „Vrazsicn-pec" — Ördög-hegy — környékét katonaság szállta mes?. E 1zárták a huszárok útját. Heves harc keletkezett. A magyar huszárok egy részét lekaszabol'ák, másik — kisebb — részük fogságba került, nagyobb részük keresztülvágta magát az ellenségen és tovább száguldottak a hegyen. Szegények : valamennyien vesztükbe rohantak. Nem vetlék észre a meredek sziklái rohan'ukban belezuhantak a Drávába. 0:1 veszlek. — Azóta hivja Maribor népe „husarska-psc"-nek e sziklát . . . — A város polgársága, amely részben titkon, részben azonban nyíltan a magyar huszárok pártján állt, megsiratta a vitézeket. A maribori asszonyok finom zsebkendőjüket a magyar huszárok vérében áztatták meg é» aok évtíz^d^n át ereklyeként őrizték a véres keszkenőket. Nskem né"y, vagy öl évvel ezelőtt mesélte Gödi Lannuoy báró, egykori leheráni osztrák-magyar attasé, hogy ő látott még ilyen zsebkendőt. Meg is mondta, hogy hol: a maribori Pacha család, — tekintélyes maribori patríciusok vo'tak és az egyik Pachna 1848 ban hadnagya volt a maribori polgárőrségnek — tartott a vitrinjében egv ily^n vérrel áztatott csipkekendőt. Szereltem volna ezt a museumnak megszerezni, de mér nem találtam sehol. A harcnak írott nyomára egyetlen h?lyan ek^dtam: pontosan ötven évv«l eze'ött jeleni meg Appich Józs afn^k egy könwe, a cirne : „Die Sovénen im Jahre 1848" s e könyz vonal alatt, mintegy jegyzetül, pstit betűkkel szedve, pár mondatban megemlékezik — a bécsi Kriegsministeriunhoz küldött jelentés alapján — a magyar huszárok tragikus kimenetelű harcáról ... A hősökről, akik valamennyien életüket adták a szabadságért és akiknek emléke a mi szivünkben is örökkön élni fog .. . Paál J6b Orosz Iván elbeszélése: A deres és a pellengér * Egy régi jegyzőkönyv tanúsága szerint „az birák legfőbb itéleljökben az nagy Isten lisztességit nézik, hogy ő Ryönvörködnék az szép egyességben," de meri hál „usus az, ki a legfőbb törvény," ehhez kellett magát igazítania mindenkor minden jó bírónak. Iiy volt ez. meg lesz is, amig bűnösök leszSzemelvény szerző „Kis történelek egy nagy faluból" c. mos! megjelent kötetéből. nek, mert bizony a méltó büntetést mindig kifundálta a bölcs igazságszolgáltatás sok bűnösöknek feddésére, szegénylegények szomorilására, betyárok megfékezésére, mindenek megjavítására. Valamikor pedig a bot, a páltza és a korbács igen előkelő helyet töltött b« az igazság fosztogatásában. Bármelyike nagyon köny nyen kijárt a szegénynek, aki Műselyemből r c a siko s rövidujjal f4' 6 0, 6' 8 0 P hosszuunal T- 8' 5 0, I0" 6 0 P Cérnázott szellős >nyagokb6l| sima éslcsikos 4' 8 0 5" 5 0 P rövidujjal g. 2 0| |0<2 0 p DIVATHAZ
