Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-06-04 / 125. szám

Ára 6 fillér Slékéscsaba, ÍÜ38 junius 4. szombat 86. évfolyam 125. szám A tiszántul—dunántuBi ut megépitését követelték tegnap a Házban Elfogadták a kereskedelmi tárca költségvetését (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi üléséi tiz órakor nyilo'ta meg Korniss Gyula elnök. Napirend szerint folytatták a kereskedelmi tárca költségveté­sének viláját. Az első felszólaló Csizmadia András volt, aki uj vasútvonal építéséi sürgette a liszóntuü gaz­dák száméra. Propper Sándor a 'e'jes vasár napi munkaszünet megvalósítását süroeUe ez élelmiseerszakméban. Tóth Pá! a népegészségügyi mi­nisztérium felállítását sürgette, közvetlen vasúti össze­köttetést javasolt a Du­neniui és a Tiszántúl kőzött. A vGSu'i személyzet szelleme ki­lünő, a közönség nyugodtan biz* halja ró magét. A posta is elis­merést érdemel, csak kór, hogy túlságosan magas terifával dolgo zih. Ir.ditvényozta végül, hogy a tanyai lakosság »sáméra egy évig ingyen engedélyezzek a rádiót. Esztergályos Jénoe hangoztatta, hogy lehetetlen éliepol az, hogy nálunk a telefon luxuscikk. Lsssu a posta edminiszireciója, sokszor évekig nem intéznek el egy telefon­ügyei. Mózes Sándor sürgette az út­építés központosításé!. Rakovszky Tibor kérte a delek­foro3 rádiókészülékek előfizetési dijának leszállításét. Fábián Béla voll a következő felszólaló. Azt hangoztatta, hogy a kiskereskedőknek államilag tá­mogatott konkurrerciával kell meg­küzdeni. A kormány a Nemzeli önéllóeüáai alep révén évi két­millió pengőt »zón uj egzisztenciák alepitáeéra. Ugyanakkor azonban az éilamnak a mér meglevő eg­zisztenciákat is meg kell védeni. Ezuián a szövetkr zslekről be­szelt. Kifejtette, hogy a kisiparosok nem tudnak versenyezni az állami hitellel dolgozó szövetkezett kkel. Igy tulajdonképpen a kisiparosságot és a kiskereskedőket állami támogatással teszik tőnkre és ezzel elriasztják az emberekel attól, hogy kereskedelmi és ipari pályára menjenek. Csoór Lajos a kövezetvámok el­lörléséi sürgelte, mejd a pincérek nehéz helyzetérői beszéli. Meizler Kéroly a Balaton prob­lémáival foglalkozott. 'ekintetbe, melyeknek nyersanyag­igényeit ez ortség maga ki tudja elégíteni, vagy pedig azáltal igyek­szik kielégíteni, hegy a merőgaz daság egyes ágazatait ezeknek a nyersanyagoknak előállításéra át­formáljuk. Ebből a szempontból a len- és kendertermeszlés fej'eszlésél, va­lamint egy müselyemgyér felállí­tását tartja szükségesnek. Ezután a villamositésró beszél?. Hasanoa volna a villamos ellátási alap létet iiése, amelynek segiisé gével a villí"mos hálozatot ki lehetne építeni azokban a községekben, amelyek­ben még nincs villanyszolgáltalás. A csatornázás és vízvezetéki munkálatok nagyobb méretű meg­indítása többezer munkaalkalmat jelentene a munkanélküliek szá­mára. Az előedó jelentése ulán, há­rom órakor, Bobory elnök szüne­tet rendelt el. Félnégy előít néhány perccel nyitotta meg újból az ülést Lányi alelnök. Az iparügyi tárca költség­vetésének első szónoka Dulin Jenő volt. Bevezetőjében a nagy iper és a kisipar versenyéről be­szélt. Azt fejtegette, hogy a kisipar súlyos helyzetben van, boldogu­lása elől el kell távolítani a mes­terséges akadályokat. A gyáripar­ral szemben a tőkeszegény kis­iparnak szüksége van az óllam­hatalom támogatására. Túlságosan alacsonyak a mezőgazdasági munkabérek Kifejtette, hogy a nagyipar visszaszorí­totta a kisipart. Sürgette a kézműipari kamara fel­állítását. Vojnits Miklós báró arról be­széli, hogy a gazdasági munka­bérek alacsonyak. Pintér Jenő han­goztatta, hogy a minimális mun­kabérekkel kapccolatos intézke­dések nem kielégítők, majd ez­után átadta as iparügyi minisz'er­nek az IPOK memorandumét, amely munkaadók kívánságait tar­talmazza. Takács József kijelen­tette, hogy a gyáripar visszaélése­ket követ el a minimá­lis munkebérekel kap­csolatban. Felhozle, hogy a hódmezővásár­helyi Kokron szövőgyár sem tartja be a rendelkezésieket. Bornemisza Géza ipsrügyimi • niszier : Ismerem a tulajdonost nagyon rendes keresztény ember. Azért haragszanak rá, mert nem veszi fel a szociáldemokrata mun­kásokat. Takács Ferenc a továbbiak so­rán aet hangoztatta, hogy a kis­ipar fejlődései elő kell segileni. Erűién az elnök napirendi indil­vőnyt telt, amely szerint a Ház kedden délelőtt tiz órakor folytatja az iparügyi tőrca költségvetésének vitáját. A magyar ipar betölti szerepét í Felszólalása ulán a Ház a ke­reskedelmi és közlekedésügyi lárca költségvetéséi általánosságban el­fogadta. A részletes tárgyalásnál Anda­házy-Kcsnya Béla szólalt fel. Helytelennek tartja kereskedelem­nek képesítéshez kötéséi. Ha ké­pesítéssel el is lesz látva a ke­reskedő, ez még nem jelenti azl, hogy képessége is van neki. Esztergályos János a MÁV-női a kinevezések és előléptetések körüli panaszokat tette szóvá. Több felszólaló nem voll, a Ház részleteiben elfogadta a kereske delmi lárca költségvetését. As iparügyi lárca költségvetésé­nek tárgyalása következett ezután. Szentpály László előadó ismer­tette az iparügyi tárca költségve­tését. — Miu'án a mezőgazdasőg a növekedő lakosságot foglalkoztatni nem tudja — mondotta —, azzal a kérdéssel kell foglalkozni, nem lehetne-e ezt a növekedő lakossá­got az iparban elhelyesni? Nézete szerint ez csak akkor lehetséges, ha az iparfejlesztést tervszerűen épitik fel és összhang­ba hozzák a mezőgazdasággal. Részletesen foglalkozott ezután azzal a kérdéssel, képes-e a ma­gyar ipar kielégíteni mindazokat az igényeket, melyeket vele szem­ben támasztanak és arra a követ­keztetésre jutott, hogy igenis a magyar ipar a legna­gyobb mértékben be tud­ja tölteni azt a szerepet, amelyet az ország ér­dekében be kell tölteni. Ez előadó ezután részletesen foglalkozott a gyáripar és a kis­ipar közötti viszonnyal és kifej­tette, hogy csak az a kisipar tud konkurrálni, amely megfelelő fel­készültséggel és ízléssel rendel­kezik: Eteknek a lényeknek felismeré­séből kifolyólag a kormány a to­vábbképző tanfolyamok fejleszté­sét lüzte ki programul- Ezek a tanfolyamok eddig is nagyon jól beváltak. A győripar fejlesztésénél külö­sen azok az ipari ágak jönnek Rablás történt, vagy csak emlékvisszavétel ? Mennyi pénz volt a kétegyházi varrónő kendőjében — 110 vagy csak 8 pengő (A B. K. tudósítója jelenti.) Rejtélyes ügyben nyomoz a bé­késcsabai rendőrség bűnügyi osz­tálya. Szabó Mária 38 éves kétegyházi varrónő hétfőn bejött — amint rendőrségi feljelentésében előadta — Békéscsabára, hogy itt a fogail megcsináltassa. A délután folya­mán megismerkedett egy fiatal­emberrel, akivel az egyik korcs­mában töltött néhány órát. Később azután, este 8 órakor felkereke­dett, hogy egyik közelben lakó ismerőséhez megszálljon éjjelre. Aminl azonban teli néhány lépést az uccán, férfiiamerőse nyomába szegődött. Majd nemsokára rá­támadt és a földreteperte. Hogy ne tudjon segítségért ki­áltani, zsebkendővel betömte szá­ját. Azután kezeit lefogva a tá­madó, kivette zsebéből kendőjét, amelyben 110 pengőnyi készpénz volt és sietve eltávozott a tett színhelyéről. A megkezdeti nyomozás rövi­desen eredménnyel jári. A tettest Krizsán György 23 éves békés­csabai szabósegéd személyében sikerült kézrekeriteni. A „rablói", aki egészen másképp adja elő az ügyet, mint a károsult, őrizetbe vélték. Krizsán, vallomása szerint, csak azért rántotta ki Szabó Mária zsebéből a diszzsebkendől, hogy azt visszavegye tőié, mivel ast ő ajándékozta neki. Azt, hogy a kendőben pénz van, csak később tudta meg. Az összeg azonban nem 110 pengő, hanem mind­össze 8 pengő és 30 fillér voll. Az egyelőre rejtélyes ügy leljes tisztázására tovább folyik a nyo­mozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom