Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám
1938-06-04 / 125. szám
Ára 6 fillér Slékéscsaba, ÍÜ38 junius 4. szombat 86. évfolyam 125. szám A tiszántul—dunántuBi ut megépitését követelték tegnap a Házban Elfogadták a kereskedelmi tárca költségvetését (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi üléséi tiz órakor nyilo'ta meg Korniss Gyula elnök. Napirend szerint folytatták a kereskedelmi tárca költségvetésének viláját. Az első felszólaló Csizmadia András volt, aki uj vasútvonal építéséi sürgette a liszóntuü gazdák száméra. Propper Sándor a 'e'jes vasár napi munkaszünet megvalósítását süroeUe ez élelmiseerszakméban. Tóth Pá! a népegészségügyi minisztérium felállítását sürgette, közvetlen vasúti összeköttetést javasolt a Duneniui és a Tiszántúl kőzött. A vGSu'i személyzet szelleme kilünő, a közönség nyugodtan biz* halja ró magét. A posta is elismerést érdemel, csak kór, hogy túlságosan magas terifával dolgo zih. Ir.ditvényozta végül, hogy a tanyai lakosság »sáméra egy évig ingyen engedélyezzek a rádiót. Esztergályos Jénoe hangoztatta, hogy lehetetlen éliepol az, hogy nálunk a telefon luxuscikk. Lsssu a posta edminiszireciója, sokszor évekig nem intéznek el egy telefonügyei. Mózes Sándor sürgette az útépítés központosításé!. Rakovszky Tibor kérte a delekforo3 rádiókészülékek előfizetési dijának leszállításét. Fábián Béla voll a következő felszólaló. Azt hangoztatta, hogy a kiskereskedőknek államilag támogatott konkurrerciával kell megküzdeni. A kormány a Nemzeli önéllóeüáai alep révén évi kétmillió pengőt »zón uj egzisztenciák alepitáeéra. Ugyanakkor azonban az éilamnak a mér meglevő egzisztenciákat is meg kell védeni. Ezuián a szövetkr zslekről beszelt. Kifejtette, hogy a kisiparosok nem tudnak versenyezni az állami hitellel dolgozó szövetkezett kkel. Igy tulajdonképpen a kisiparosságot és a kiskereskedőket állami támogatással teszik tőnkre és ezzel elriasztják az emberekel attól, hogy kereskedelmi és ipari pályára menjenek. Csoór Lajos a kövezetvámok ellörléséi sürgelte, mejd a pincérek nehéz helyzetérői beszéli. Meizler Kéroly a Balaton problémáival foglalkozott. 'ekintetbe, melyeknek nyersanyagigényeit ez ortség maga ki tudja elégíteni, vagy pedig azáltal igyekszik kielégíteni, hegy a merőgaz daság egyes ágazatait ezeknek a nyersanyagoknak előállításéra átformáljuk. Ebből a szempontból a len- és kendertermeszlés fej'eszlésél, valamint egy müselyemgyér felállítását tartja szükségesnek. Ezután a villamositésró beszél?. Hasanoa volna a villamos ellátási alap létet iiése, amelynek segiisé gével a villí"mos hálozatot ki lehetne építeni azokban a községekben, amelyekben még nincs villanyszolgáltalás. A csatornázás és vízvezetéki munkálatok nagyobb méretű megindítása többezer munkaalkalmat jelentene a munkanélküliek számára. Az előedó jelentése ulán, három órakor, Bobory elnök szünetet rendelt el. Félnégy előít néhány perccel nyitotta meg újból az ülést Lányi alelnök. Az iparügyi tárca költségvetésének első szónoka Dulin Jenő volt. Bevezetőjében a nagy iper és a kisipar versenyéről beszélt. Azt fejtegette, hogy a kisipar súlyos helyzetben van, boldogulása elől el kell távolítani a mesterséges akadályokat. A gyáriparral szemben a tőkeszegény kisiparnak szüksége van az óllamhatalom támogatására. Túlságosan alacsonyak a mezőgazdasági munkabérek Kifejtette, hogy a nagyipar visszaszorította a kisipart. Sürgette a kézműipari kamara felállítását. Vojnits Miklós báró arról beszéli, hogy a gazdasági munkabérek alacsonyak. Pintér Jenő hangoztatta, hogy a minimális munkabérekkel kapccolatos intézkedések nem kielégítők, majd ezután átadta as iparügyi minisz'ernek az IPOK memorandumét, amely munkaadók kívánságait tartalmazza. Takács József kijelentette, hogy a gyáripar visszaéléseket követ el a minimális munkebérekel kapcsolatban. Felhozle, hogy a hódmezővásárhelyi Kokron szövőgyár sem tartja be a rendelkezésieket. Bornemisza Géza ipsrügyimi • niszier : Ismerem a tulajdonost nagyon rendes keresztény ember. Azért haragszanak rá, mert nem veszi fel a szociáldemokrata munkásokat. Takács Ferenc a továbbiak során aet hangoztatta, hogy a kisipar fejlődései elő kell segileni. Erűién az elnök napirendi indilvőnyt telt, amely szerint a Ház kedden délelőtt tiz órakor folytatja az iparügyi tőrca költségvetésének vitáját. A magyar ipar betölti szerepét í Felszólalása ulán a Ház a kereskedelmi és közlekedésügyi lárca költségvetéséi általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalásnál Andaházy-Kcsnya Béla szólalt fel. Helytelennek tartja kereskedelemnek képesítéshez kötéséi. Ha képesítéssel el is lesz látva a kereskedő, ez még nem jelenti azl, hogy képessége is van neki. Esztergályos János a MÁV-női a kinevezések és előléptetések körüli panaszokat tette szóvá. Több felszólaló nem voll, a Ház részleteiben elfogadta a kereske delmi lárca költségvetését. As iparügyi lárca költségvetésének tárgyalása következett ezután. Szentpály László előadó ismertette az iparügyi tárca költségvetését. — Miu'án a mezőgazdasőg a növekedő lakosságot foglalkoztatni nem tudja — mondotta —, azzal a kérdéssel kell foglalkozni, nem lehetne-e ezt a növekedő lakosságot az iparban elhelyesni? Nézete szerint ez csak akkor lehetséges, ha az iparfejlesztést tervszerűen épitik fel és összhangba hozzák a mezőgazdasággal. Részletesen foglalkozott ezután azzal a kérdéssel, képes-e a magyar ipar kielégíteni mindazokat az igényeket, melyeket vele szemben támasztanak és arra a következtetésre jutott, hogy igenis a magyar ipar a legnagyobb mértékben be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet az ország érdekében be kell tölteni. Ez előadó ezután részletesen foglalkozott a gyáripar és a kisipar közötti viszonnyal és kifejtette, hogy csak az a kisipar tud konkurrálni, amely megfelelő felkészültséggel és ízléssel rendelkezik: Eteknek a lényeknek felismeréséből kifolyólag a kormány a továbbképző tanfolyamok fejlesztését lüzte ki programul- Ezek a tanfolyamok eddig is nagyon jól beváltak. A győripar fejlesztésénél külösen azok az ipari ágak jönnek Rablás történt, vagy csak emlékvisszavétel ? Mennyi pénz volt a kétegyházi varrónő kendőjében — 110 vagy csak 8 pengő (A B. K. tudósítója jelenti.) Rejtélyes ügyben nyomoz a békéscsabai rendőrség bűnügyi osztálya. Szabó Mária 38 éves kétegyházi varrónő hétfőn bejött — amint rendőrségi feljelentésében előadta — Békéscsabára, hogy itt a fogail megcsináltassa. A délután folyamán megismerkedett egy fiatalemberrel, akivel az egyik korcsmában töltött néhány órát. Később azután, este 8 órakor felkerekedett, hogy egyik közelben lakó ismerőséhez megszálljon éjjelre. Aminl azonban teli néhány lépést az uccán, férfiiamerőse nyomába szegődött. Majd nemsokára rátámadt és a földreteperte. Hogy ne tudjon segítségért kiáltani, zsebkendővel betömte száját. Azután kezeit lefogva a támadó, kivette zsebéből kendőjét, amelyben 110 pengőnyi készpénz volt és sietve eltávozott a tett színhelyéről. A megkezdeti nyomozás rövidesen eredménnyel jári. A tettest Krizsán György 23 éves békéscsabai szabósegéd személyében sikerült kézrekeriteni. A „rablói", aki egészen másképp adja elő az ügyet, mint a károsult, őrizetbe vélték. Krizsán, vallomása szerint, csak azért rántotta ki Szabó Mária zsebéből a diszzsebkendől, hogy azt visszavegye tőié, mivel ast ő ajándékozta neki. Azt, hogy a kendőben pénz van, csak később tudta meg. Az összeg azonban nem 110 pengő, hanem mindössze 8 pengő és 30 fillér voll. Az egyelőre rejtélyes ügy leljes tisztázására tovább folyik a nyomozás.