Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-06-03 / 124. szám

Ára 6 fillér iékéscsaba, ÍS38 junius 3. péntek S6. évfolyam 124. szám Imrédy Béla miniszterelnök két beszédet mondott a Ház tegnapi ülésén Nagyszabású ulépitési munkálatok megkezdését jelentette be a miniszterelnök (A B. K. tudósítója jelenti) A képviselőház tegnapi ülését tiz őrekor nyitotta meg Korniss Gyula elnök. Folytatták a külüevi tárca költségvetésének vitáját. Rahovszki Tibor volt az első felszólaló, aki sióvóletle, hogy a tegnapi lopok msgdöbbentő eseményekről számoltek be. Az elmu't napokban Magyarországon mindenki a lelkek megbékélésén dolgozott és mégis, amikor a kongresszuson nálunk járt testvéreink hazatérlek ezekkel a felemelő érzésekkel, akadt egy államhatalom, amely balkáni brutalitással a visszatérteknél ki. kutatott minden zsebet és megnézett minden cipőt. Korniss Gyula elnök figyelmeztette a szónokot, hogy ezt a ké nyes kérdési külpolitikai tapintattal kezelje. Rakovszky Tibor beszéde további sorén arról szólt, hogy a külügyminiszter tegnapelőtti beszéde megnyugvással töltötte el az emberekel, különösen az, amit a cseh kérdésről mondotí. Somogyvári Gyula a hála és elismerés szavaival emlékezik meg arról, hogy a magyar külpolitikát történelmi bölcsességgel megáldott férfi irányitja. Esután a külügyi költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadták, majd rátértek a miniszterelnöki tárca költségvetésének .a tárgyaláséra. Hunyadi Ferenc előadó ismertette a költségvetést, amelynek elfogadását kérte. Toporczer Akosné szólt először a javaslathoz. Foglalkozik a miniszterelnök bemutatkozó beszédének azzal o részével, amelyben hangoztatta a miniszterelnök, hogy az állam alapja a család. Kéri a mi niszterelnököt, hogy minél többet tegyen meg az intézményes megoldás érdekében. Helyesnek tartaná, ha bevezetnék a közmunka szolgalatot a lányok részére is. A költségvetést elfogadja. Malasics Géza kérte a miniszterelnököt, hogy a szubvenciók körül teremtsen rendet. Ne legyen olyan kennyü keze ezen a téren, mint az előző kormánynak volt. Pintér László azt fejtegette, hogy a kisebbségi politikában is a szfntistváni eszméknek kell irányadóknak lenniők, A csehországi helyzetről beszélt ezután, mejd hangsúlyozta, hogy a magyar kormérivriak kisebbségi polilikéia Bethlen litván óta mindig lojális volt. A ló'oknak üzeni, hogy a szrnlistvóni gondolatban találják meg az alapját a kulturális autonómiának. Magyarországon mindenkinek a magyar kormány lojélis politikájának útját kell járnia és nem szabad I" ü!ön utakat keresni. Arra kéri a miniszterelnököt, hogy az iskolatörvényt maradéktalanul hajtsa végre, még ott ÍJ, ahol a szülői értekezletek esetleg idegen behatásra máftként határoznak. MatO'Csy Mátyás a statisztikai szolgálat kérdéseivel foglalkozott és az edóatatisztíka reformját sürgette. A németség és magyarság között normális és becsületes viszonynak kell Kennie Ezután került sor Klem Antal felszólalósára. Klein Antal azzal kezdte be szédét, hogy bizonyjs szimptomákra akar rámutalni a kisebbsér i kérdésben. Felolvasta Imrédy Béla miniszterelnök bemutatkozó beszédének azt a részét, amelyet Magyarország és Németország viszonyáról mondott. — Szükségesnek tartom leszögezni — folytatta —, hogy ez olyan megállapítás, amelyei kevés kivétellel,pértkülönbség nélkül mindenki eléír ebben az országban. Sok vád érte az ulóbbi időben a mi pártunkat és különösen pártunk vezérét, Ecl-hardt Tibort, hogy a múltban a miniszterelnök ur által is körvonalazol! külpolitikai iránytól eltértünk. Ezért le kell szögeznem pártvezérünk és pártunk álláspontját ebben a kérdésben. Gazdasági, pénzügyi és szociális vonatkozásban mindig fontosnak tertolluk a német barátságot és ez ellen soha nem emeltünk szót. A hazai svábság nem szélsőséges. Távol áll minden ilyen mozgalmaktól. — Az a célunk valamennyiünknek, a legbecsületesebb szándékkal, hogy a németség és magyar4 ság között normális, becsületes viszony legyen. Itt Magyarországon a nyilas röpiratokhoz hasonló dolgok jelentek meg. amelyek a pőn-germán agitáció! szolgálják. Csoór Lajos a miniszterelnökség sajtóosztályának működését bírálta. Ezu'én Imrédy Béla miniszterelnök emelkedett szólásra. Bevezetőben kijelentette : arra szorítkozik, hogy a képviselők felszólaláséra reflektáljon, elsősorban pedig Csoér Lejos megjegyzéseire. — A sajtóügyek kezelése terén az a szempont vezet, — mondotta a miniszterelnök, — hogy a saj'ó lőrusét oly irányba vezessük, oda tereljük, hogy lehetővé váljék a társadalomban és közéletben fennóló kontroverz kérdéseknek harmóniku8 megtárgyalása. Bármely oldalról találkoznék olyan törekvésekkel, amelyek a harmóniának és nyugalomnak megbontására vezethetnek, ezekkel szemben a legnagyobb erélylyet fel fogok tépni ugy, mint eddig tettük. Ennek következtében sajnálatomra nem tudok lemondani azokról a jogi esi közökről, melyek rendelkezésre állnak. Végül a miniszterelnök Toperczer Akosné beszédével kapcsolatben a családvédelmi problémákról emlékezett meg. — Bemutatkozó beszédemben is végigvonult a családvédelem gondolata és azóta is alkalmam volt kifejteni a magyar közvélemény előtt azokat a gondolatokat, amelyek engem vezettek, amikor a családot állitottam jövendő politikám centrális pontjául. Kétségtelen, hogy a családi élet bensősége és a gardasági viszonyok között szoros összefüggés van. A gardasági visronyek általános jfvitósán túlmenően különleges intézkedések is szükségesek a családvédelem gondolaténak elmélyítésére. A miniszterelnök ezulőn megemlékezel! a zöldkeresztes nővérek kitűnő munkájáról s ezzel befejezte felszólalását, amelyet nes?y taprsal fogadtak, Ezzel óltalőnossógban és részleteiben is elfogadták a miniszterelnökségi lárcát. Görgey István előadó ismertette a kereskedelmi tárca költségvetését. Az értékesítés problémáiról beszélt. Nagyon fontos, hogy ezen a téren a kormány irányító tevékenységet fejlsen ki. Az órkormánybiztos hatáskörének kibővítését sürgette. Megállapította, hogy kivitelünk az elmúlt esztendőben nem remélt eredménnyel zárult. HuszperceB rzünet után az elnök ismét megnyitotta a Ház ülését és megkezdték a kereskedelmi tárca általános vitáját, amelynek sorén elsőnek Eszterházi Móric rámutatott arra, hogy a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása során ismét felvetődik az a kérdés, hogy szabr-d legyen-e vagy irányított a kereskedelem. Szerinte olyannak kell lennis a kereskedelemnek, amilyennek ez idő azt megkívánja. Esz'erházi Móric ütőn Kertész Miklós arról beszélt, hogy a vásárlókat meg kell erősiteni, ezt még akkor is meg kell o'dani, ha brutális eszközökhöz kell 'olyamodni. Hamerli Imre a kereskedelem képesitéshez kötésével foglalkozott. Dinnyés Lejos az eucharisztikus kongresszus intézőbizottságának tökéletes munkájáról nyilatkozott őszinte elismeréssel, majd többek felszólalása után Imrédy Béla miniszterelnök, kereskedelemügyi miniszter emelkedett szólásra és válaszolt a vita szónokainak. Bevezető szavaiban a miniszterelnök rámutatott az utóbbi 10 esztendő tapasztalataira, majd ismertelte, hogy Magyarországnak a Németországgal való tárgyalások során sikerült kötni, amelyeknek értéke felér a volt osztrák gazdasági megállapodásokkal. Olaszországgal is kedvező a helyzet ezen a téren és rcegnyugtaló Svájc és Anglia érdeklődése. Ezután a tárca közlekedési ágazatára tért ki a miniszterelnök és ismertette, hogy az 1938 - 39. évre 12 millió pengő van előirányozva útépítésre és 30