Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-07 / 78. szám

Ára () fillér BEKESMEGYEI XOZLOOT iéltéscsaba, 1938 április 7. csütörtök 65. évfolyam 78. szám A főispán megjelent a Németországba in­duló munkások között (A fi. K. tudósítója jelenti.) Beszámoltunk arról, hogy kedden délután 800 békés, ccanád és csonprédmegyei munkás indult útnak a békéi csabai pályaudvarról Németországba. A munkások vo­nata 5 órakor indult el Békés­csabáról és az indulás előtt fél­órával megjelent az állomáson Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán, akinek főérdeme van abban, hogy az idén löbb ssóz munkás mehet ki Németországba. A munkások őszinte örömmel fogadták a főis­pánt, aki elvegyült a munkások között s az indulásig elbeszélgetett velük és kivánta, hogy minél több pénzt tudjanak megtakarítani ma­guknak. Amikor elindult a vonat, a munkások kihajoltak a vonatból és tokáig éljenezték a főispánt. Értesülésünk szerint az utolsó munkásvonat április 20-án indul, ugyancsak Békéscsabáról Német­országba. Ma tanifógyülés van Békéscsabán (A fi. K. tudósítója jelenti.) A Békésvármegyei Általános Ta­nítóegyesület békéscsabai járás­köre ma, 7 én délelőtt 9 órakor tartja tavaszi rendes közgyűlését Békéscsabán, az Irányi-uccai ál­lami elemi ukoiában. a következő tárgysorozattal : Elnöki megnyitó. Münsstermann Ernő c. tanfel­ügyelő előadása. Schubert : S:ádlchen. Előadják: Czapary Utván rk. lanitó, Hugyecz György ev. tanító és Povázsay László ev. tanitó. Györkey Jenő állami tanitó elő adása : „Ismerjük meg szülőföl­dünket" címen. A pénztáros jelentése, felment vények. Indítványok. Zárszó. A francia kamara elfogadta a kormány pénzügyi javaslatát (A fi. K. tudósítója ielenti.) A francia kamara tegnap délután fél három órakor kezdte tárgyalni a kormány pénzügyi javaslatát. A vita során két képviselő szólalt fel. majdiezutőn a kamara 311:250 ellenében elfogadta a kormány pénzügyi javaslatát. Legújabb je­lentés szerint a francia fémipari munkások sztrájkja egyre terjed és a sstrájkolók száma már meg­haladja a negyvenezret. A képviselőház folyosóin tegnap délután híre terjedt annak, hogy a kormány már csütörtökön súlyos helyzetbe fog kerülni, éppen a sztrájk miatt. Hazaáruló, aki nem ugy gondolkozik, mint a kormányzó — mondotta Geist Gyula a közigazgatási bizottság ülésén (A fi. K. tudósítója jelenti.) Békés vérmegye közigazgatási bi­zottsága tegnap délelőtt Ricsóy­Uhlarik Béla dr. főispán elnök­letével ülést tartolt Gyulán a vár­megyeháza kistanácstermében. A Hiszekegy elmondása után Q fő­ispán bejelentette, hogv Beliczey Géza, Bohnert József, Telegdy Lajos dr., Sebők Elek dr. kimen­tették elmaradásukat. Eiután Haviár Lajos dr. tb, fő­szolgabíró, helyetles vőrmegyei móaodfőjegyző olvasta fel az al­ispáni jelentést. A közigazgatási biiottsóg legjai egyhangúlag, hozzászólás nélkül elfogadták az alispáni jelentést. Eautén Haviár Lnjos dr. beje­tette, hogy Reményi-Schneller La­jos pénzügyminiszter kinevezese alkalmából a közigazgatási bizott­ság támogatását kérte. A közigaz­gatási bizottság egyhangú lelke­sedéssel biztosította a minisztert támogatáséról. Ezt követőleg a jelentések el­mondására került sor. Röthler Ist­ván dr. vármegyei tiszli főorvos jelentésében hangsúlyozta, hogy a légzőszervek rosszabbodása és a halálozási szám emelkedése miatt a vármegye közsegészség­ügye rosszabbodást mulat a mult hónappal szemben. Bejelentette ezután a tiszti főorvos, hogy az iskolai egészségügyi vizsgálatok még folynak a megyében és az általános iskolai egészség­ügyi helyzetről a megyében csak a vizsgálatok teljes befejezése utón szómol be. A szarvasi járás­ban azonban ezek a munkálatok befejezést nyertek és kiderült, hogy a községek belterületén kedvezőbb a helyzet a tuberkulotikus megbete­gedések terén, mint a tanyákon, ami azt bizonyítja, hogy a bel­területen sokkal jobban megvan sservezve védekezés. Amíg a bel­területen az iskolásoknak 28 szá­zalékánál lehet felismerni a fertő­zést, addig a tanyákon 33 száza­léktól 48 százalékig fordulnak elő megbetegedések. Ezután még említést tett arról a tiszti főorvos, hogy a Stefánia és Zöldkereszt szolgálat a szokott mederben folyik tovább. A jelen­tést elfogadták. A jelentések során Ritler Sán­dor műszaki főtanácsos, az állam­épitészeti hivatal vezetője ismer­tette a vármegye területén folyó útépítési munkálatokat és beje­lentette, hogy Gyula é» Békés­csaba közölt épülő aszfaltút a Veszei hídig még a julius hónap­ban befejezést nyer. Báró Apor Vilmos megemlíti, hogy az aszfaltutak hamar göd­rösek les>nek, bomlanak. Riiter Sándor kijelentette, hogy az uj utaknak a karbantartására a megépítés után is gondot for­dítanak és hogy azok egyes he­lyeken kikopnak, annak az az oka, hogy az anyagot beföldön nem lehet jobban előállítani. Geiszt Gyula dr. szólalt fel ezután és kérte, hogy a kőutak mellett épitsenek nyári utakat is, mert eszel a kőutakat is meg­kímélik a kocsiforgalomtól és vi­szont a gazdáknak könnyítést lesznek vele, mert a nyőri ulon nem kopik annyira a szerszám és egyébként is a nyári ut jó idő­ben kedveltebb, mint a kőut. Horthy Miklós kormányzót ünnepli a közigazgatási bizottság Az a'isoén a felszólalásra ki­jelentette, hogy helyesli a fel siólaló kérését, meri a nyári utakra szükség ven. Erre a vár megye eddig is nagy gondot for­dított és ^yakrhn előfordult, hogy a nyéri utak ügyében más vér­megyékből is tanulmányozták ezt a kérdési. Természetesen a jövő­ben is a lehetőségekhez képest figyelembj veszik a gazdák eme óhajét. Márky Jenő vérmegyei gazda­ségi felügyelő jelentésében elő­adta, hogy a műit hónapban a mezőgasdasógi munkások hnly­zete rosszabbodott, mert nem tu­dott sck munkáa elhelyezkedni a közmunkákon. A napszámbérek a kö­vetkezők voltak : férfi 150, női 120 pergő. A továbbiakban említést tett arról a gazdasági felügyelő, hogy a vőrmegye szép anyaggal vett részt a mezőgazdasági kiállításon és ugyancsak annak az örömének adott kifejazést Márky Jenő, hogy Geiszt Gyula békésmegyei nagy­birtokos lótenyésztés terén tud nagy eredményeket elérni és mél­tón rássolgáll a nagydíjra. Ringbauer Kőroly dr. tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő jelen­tésében őszinte örömmel emlé­kezett meg arról, hogy a mező­gazdasági kiállításon a Békés­csabai Önálló Gazdasági Nép iskola az OMGE oklevelével lett kitüntetve. A jelentések elhangzása után ismét Geiszt Gyula emelkedett szólásra és őszinte meggyőződés hangján emlékezett meg Horthy Miklós, Magyarorszóg kormányzó­jónak vasárnapi rádiószózatáról. — Uáy érzem, hogy ez áz ülés nem lenne teljes, ha nem emlé­keznénk meg egy világraszóló eseményről, Magyarország kor­mány/ójának szózatáról. .. (fer­geteges taps és éljenzés szakí­totta meg a felszólaló szavait), . . . amelyre szükség volt — foly­tatta Geiszl Gyula — az orszós lakossőgónak megnyugtatősára. — Nem magyar ember az, akit nem tölt el hálaérzet Magyarország kormánysója irőnt, aki vilőgosan utat mutatott a közvéleménynek és szavainak súlyával megnyug­vőst teremtett. — Áru'ó az, aki nem érez egyet Horthy Miklós kormányzó beszé­dével, mert ha valaki van az országban, akit köveinünk kell, akkor az Magyarország kormány­zója. (Tomboló taps és éljenzés.) Megvagyok győződve róla, hogy a bizottság tagjai és az egész nemzet Horthy Miklós nyomdo­kain és az ő általa kijelölt uton kivőn haladni. Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán kijelenti, hogy bizonyos az, hogy minden magyar csak a legnagyobb tiszteleltei és megnyugvással fo­gadta Magyarország kormányzó­jának szósatát. Ez a szózat alkal­mas arra, hogy az indokolatlan hisztériéból származó és szándé­kos rosszakarattal felkeltett nyűg talanságot csillapítsa. Mindannyian csak a legnagyobb hálával fogad­hatjuk a legmagasabb helyrői jött szózatot. Á főispán szavai után percekig tartó taps és éljezéssel fejezte ki a közigazgatási bizottság Horthy Miklós kormányzó iránti szeretetét és háláját és ezzel 10 órakor az ülés véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom