Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-22 / 115. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 május 14 legszebb, legolcsóbb ajándék a óriási vAlnszték! Gesmey-néi (a postapalota mellett) szabályozása, e kereskedelem ké­peiiléahez kötése, a mesíeitvizs gék intézményének bevezetése, ez idegenforgalom előmozdítása, a ke­reskedelem és a szövetkezetek egy­máshoz veló viszonyé, a vásárok ügyének rendezése, a nyilt áru­sitési üzletek zárórájának meg­állapítása és a vssárnopi munka­szünet uj szabályozása. Érdekes, hogy a kamara megállapítása sze­rint a vidéki kereskedelem és ipar hangulata egyre erőaebben fordul az országos vásárok ellen és ezek­nek visszefejlesztését kívánja. Ez­zel szemben a városok, de külö­nösen & falvak pénzügyi okoknál fogva azt szeretnék, ha minél több vásár tartáséra kapnőnak enge­délyt. A kerület egyea helyein na­gyon megerősödött az a mozga­lom, amely a szabott árak rend szerét általánossá szeretné tenni. A kamara irodája dolgozott is ki egy ilyen szabott ér tervezetet és azt tudomásulvétel, illetve jóvá­hagyás végett a kereskedelemügyi miniszter elé terjesatette. A jelentés befejező részében tel­jes képet nyújt a kamarai kerület ipartestületeiről és kereskedelmi egyesületeiről. Az ipartestületek személyi és háztartási viszonyai­ról a kamara irodája igen érde­kes táblázatos kimutatást is álliioit össze, amely azért érdemel külö­nös figyelmet, mert az ipartestületi hálózatnak az 1936—37. években történt á szervezése utfin elsőizben nyújt képet egy kamarai kerület kézműves iparosságának érdek­képviseleteiről. Békéscsabán az 1937. évben egyetlen számottevő középitkezés volt, az OTI egyemeletes és ma­gasföldszintes székházának tető alá hozatala, amelynek teljes ki­vitelezése mintegy 200.000 pengő értékű beruházást fog jelenteni, önálló magónépitkezések az esz­tendő folyamén nem voltak, csu­pán a tatarozósi és modernizálási munkák folytak nagyobb mérték­ben az adókedvezmények kihasz­nálása céljából. Helyileg szintén tapasztalható volt az az országos jelenség, hogy a lermés utón. fő­leg szeptember és október hóna­pokban fellendülés volt éealelhető; ezt az átmeneti jellegű fellendü­lést azonban a tél beköszöntésé­vel stagnálás váltotta fel. Gazda­sági szempontból jelentőséggel A délkeleti ország­részben 150 hold prima szántóföldet megfelelő épületeikkel vennék Ajánlatokat dr. Erdélyi György iigyvéd cimére kérek, Szent István-tér 3. j bir, ho»-y a» Első Békéscsabai ! Roseníhal Gőzmalom, amely mér évek óta nem volt üzemben, a Borsod Miskolci Gőzmalommal kerülvén érdekközösségbe, újból megkezdte üzemét és azóta jelen­tős mennyiségű kereskedelmi őr­lést bonyolít le. Az év elején Bá késcsabán mozgalom indult meg a gazdaközönség körében egy önálló mezőgazdasági kamara lé­tesítésére. Ez a törekvés ered­ményre nem vezetett ugyan, mert a kormányzatnak nem lehet ér­deke a meglevő kamarai szerve zetek szélforgácBolása és életkép­telenné tétele; ezzel szemben a debreceni mezőgazdasági kamara igyekezett a magét elhanyagoltnak vélő Bákésmegye irányában kap­csolatait kiépíteni és intenzivebbé tenni. Mész, Cement, Szigetelő lemez és egyéb építkezési anyagok, minden­nemű műkő és betonáruk rendkívül olcsó árban kaphatók Békéscsabai Cementárugyár Herlroth S. Prónay-ucca 18. Telefonszám 72. Olajfiitéssel védekeznek a fagykár ellen Az Európeszerte tapasztalható rendkívül nacy hőmérsékletvállo­zésok, éjjeli fagyok, Magyarorszá­gon is mutatták káros hatásukat. Ebben az esztendőben különösen nagymérvű volt ez éjjeli fagykőr pusztítása, ami az illetékes ható­ságokat arra késztette, hogy valami olcsó és gyorsan alkalmatható vé­dekezéssel vegyék a jövőben ele­jét a fagykár pusztításainak. A Ma­gyar Királyi Állami Kertészeti In lézet külföldi, különösen pedig Amerikában rendkívül nagy népsze­rűségnek örvendő példák után ás­ványolajjal veló fűtéssel folytatott kísérleteket. Ebből a célból az uióbbi hetekben több napon ét, amikor a hőmérsékletnek különö­sen erős csökkenésére lehetett ozámitani, a budaörsi és Szent Imre uti telepein fekvő gyümölcsö­seiben olajfüié88ei kísérleteket foly­tatott. Ebből a célból bizonyos SEabáiyo8 távolsőgokra különféle tipusu olajedenyeket állítottak fel. As olajedényekben úgynevezett fűtőolaj van, amelyet nyersolajból a benrin, petróleum, gázolaj és kenőolajok kipárlá&a után vissza­maradó részből kapnak. Az olaj­edényeket azután meggyújtották, fcmeiy egyenletes lánggal égvefüti a gytmö.csfák körüli teret. A hő­mérséklet emelkedését mérnökök Éllandóan ellenőrzik és padig köz­vetlenül a talej felett 2 méter és 10 mét;r magasságban póznákra erősített hőmérőkkel. Az igy kapott eredmenyből állapítják azután meg, hogy as olajjal való fűtés elegendő vedelmet nyújt e fagykór ellen. Ér­tesülésünk szerint az eddig folyte­íoit kísérletek kitűnően sikerültek. // FIGYELŐ IRODALOM .SZÍNHÁZ* FILM-ZENE • KÉPZŐMŰVÉSZET Ki tud róía? Vasas Mihály regénye Faunt kiadás A világháborús évek hatalmas és nyomasz ó élményanyet-a az iroda­lom szernponijából tulejdonképpen mindmáig kihasználatlanul és fel­dolgozatlanul hever ass emlékeze­tek mélyén. Nyilván, mert nz irók valami rajlett oknál fogva valami kö?elebbrcl meghatározhatatlan iszonyat miatt nem akarnak Ivegy talán nem tudnak) belemarkolni ebbe az emberi szenvedélytől át­járt. vértől iszamos anyagra. A szónak régi és uj, igazi értelmé­ben vett regényt nem is írtak a háborúról. Versekbe (és jó ver­sekbe) a lömény iszonyatol, a háborút jelentő halálfélelmet és haíélraszísntságot bele tudták bű­völni a költők. A lövészárok-drámák nemcsak sikert arattak, de kielégítik a mű­faj minden igényét. Azok ez irösok (a elég sok van belőlük) amelyek síinte csak a könnyebbség kedvéért viselik cím­oldalukon es esetekben laza „re­gény" műfaji megjelölést, riportok, vegy egyszerű emlékesetek. Tehát már eleve csekélyebb (vegy éppen eemmi) művészi igénnyel létrejött munkák. Ami a háborúból, emlék, mű­vészi prózában le rögzítődött és maradandóvá tudott válni, az nem a tüzvonalra. nem a harcokra, hanem a hadifogságban töltölt évekre, vagy a frontmögötti életre vonatkozik. Ilyen „hőborua" irás Vasas Mi­hály regénye is. * A regény cime egy eltűnt ka­tonára utal. Eltűnt vegy elesett katonára. Kővé esnek hivták az embert, de a nevén kivül egyebet nem tudunk meg a könyvből. Da nincs szükségünk ró, ugylétszik (az iró is ugy akarja), hogy töb­bet tudjunk róla. Amit megisme­rünk, az a család, az eltűnt csa­ládja, ez a néhány ucca, melynek lakói nep nep után tudomást vesz­nek egymás sorsáról és szemmel tartják egymás bajait és > allépé­iseit; a háborús nélkülözés alalt einylődő Békéscsaba élelmiszerek utón lótó futó asszonyéival, frontra induló katonáival, sebesültjeivel és az uccákon csatangoló gyere­kekkel. A regény előterében egy másodikos gimnazista áll, a Ko­vács Jano. De állandóan mögötte látjuk az anya gondoktól soványra aszalódott arcát s tovább a két csitri nővér süldő lányalakjőt. Film­szerű gyorsasággal és izgalommal p :regnek az események, öregek, gyerekek és fáradt asszonyok mo­zognak a szirén. Férfi csak elvétve tűnik fel,az is jobára egyenruhában. Látjuk a téglagyárat, ahol a fiu a szünidőben dolgosik. S aztán ott a város szélén elterülő mező, a serdülő fiuk hőborus játékainak helye. Ba'épünk bomlás nyomait tanítási rendjén viselő iskolába. Astén egyszerre élénkül a »áj, gyorsulnak az események. A há­ború a vége felé köseledik. Egyre jönnek a frontok felbomlásáról szóló hirek. S egyszer valóbon ifzaB. Vege. Vége a háborúnak. Egy pillanatnyi öröm. Aztán . . , Aztán özönlenek haza a hatonák hátrahagyva fegyvereiket. A rend bomlik, bomlik. Egy éjjal nagy lö­völdözés. Kitör a forradalom. Jön a hir: Tiszát meggyilkolták. Semmi se ujíáe már. Elérkezik a kommu­nizmus. Küzködes. izgalmak, éh­ség . . . Bevonulnak az o'óhok. Gyorsan változnak a képek. Min­denki alkalmazkodik apró aljassá­gokat űzve és lapul, hogy meníse, amije van, ha mást, nem az életét, A szenvedések nem szünnek.Végre a& oláhok távoznak és ismét ma­gyar katonaruhák tűnnek fel a vá­ros uccőin. * Vasas Mihály realista iró. Mo­dern, de nem modernkedő. A leg­utóbbi negyed századnak a regény területén kísérelt újításait nem használja fel, csak olyan mérték­ben, amennyire bevégzett reformo­kat alkalmazhat. Megtartja a regény folyamatosan kerek egységéi. Nem kalandozik el az időben. Egyes részletekben drámai erejű párbeszédekben áll elénk a gyors cselekmény, másutt meg mint táj­ezerü benyomások terűinek elénk a jelenetek. Amott az indulatok expresszív kezelője tűnik elénk, itt pedig az impresszionista művészt látjuk, szinte munka közben. Bár a lélekelemzés szokásos írói módszereitől óvakodik Vasas, a freudi tantól nem maradt (nem is maradható!) érintetlenül regénye. Kiváltképp a serdülők ébredező vágyairól, bátortalanságukról és kudarcaikról ir néhány szép, de itt­ott tétova igazsággal megfogalma­zott oldalt. A könyv egy tervezett regény­trilógia bevezető része. Nem lehet tagadni, hogy homlokán viseli az „első regények" félreismerhetetlen szignumát. Ez a jel nemcsak kez­deti bizonytalanságot a szerkesz­tésben és az egyes részek megol­dásában, hanem revellál bizonyos üdeséget és naivságot is. S ez utóbbiak olyan értékek, amelyek ha nincsenek kezdetben, meg nem szerezhetők semmi gyakorlattal. Oasinte érdeklődéssel várjuk a trilógia további köteteit. Pálos Tibor FOLYÓIRATOK A Katolikus Szemle uj száma nagyrészt az Eucharisztia jegyében áll. Breyer István, Tóth Tihamér és Sándor István tanulmányai ke­resik a kapcsolatot humánum és az eucharisztikus gondolat közölt. Alapos nagy ^ cikk foglalkozik a „zeidó'örvénv" várható kihatásai­val. Kovrig Béia tömör elmélke­désben katolikus magyer politikát követel. A Válasz májusi füzeie Janko­v:ch Ferencnek a magyar sorskér­dé»t érintő eszméjével, a „Zrinyi példája"-val kezdődik. Kováss Imre történeti áttekintése az utóbbi száz esztendő Amerika felé özönlő em­beráradatának tudományosan hü képét adja. Hort Dezső „Jellem és jellemtan" cimü értekezésében a rend utáni modor pszichológia főbb kontúrjait vázolja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom