Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-17 / 110. szám

Ára f) fillér mm éase®afeas, 1SS8 május 17. kedd KÖZLÖNY 66« évfolfam 110. izám Ez történi vasárnap a politikában Imrédy Béla miniszterelnök vasörnep délben megjeleni a miniszterelnökségen, ahol hosszabb megbeszélést folytatott elődjével, Darányi Kőlménnal. A tanácskozásba később bevonték bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkárt, majd a sajtóval kapcsolatos kérdések tárgyalásánál meghallgatták Rákóczy Imre miniszteri tanácsosnak, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetőjének jelen' éaéi. Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter vesárnep délelőtt szintén megjelent a minisztériumban és több fontos tanácskozást folytatóit, Jólinformált politikai körökben usy tudják, hogy az uj belügyminiszter löbb jelentős rendeletet késeit elő. amelyek a legközelebbi napokban már nyivánosségra jutnak. A szélsőséges megmozdulásokkal szemben követendő különböző eljárásokat is szabályozna a belügyminiszter és biztosítja, hogy minden vonalon a leggyorsabb tempóban történjenek meg a szükséges lépések. * Antal I.tvőn igazságügyi államtitkár nagyobb beszédet mondott Egry Zoltánnak, a mezőciőli kép viselőnek beszámolóján. Hangoztatta, hogy a külpoii'ikei helyzet fokozott óvatosságra, anyagi és erkölcsi erőink szorosabb összefogására kényszerit. Részletesen ismertette az Imrédy kormány legfontosabb gazdasági és szociálpolitikai terveit. A kormány iegfonlosabb célkitűzéséhez tartozik a hadsereg fejlesztése. Eaért a nagy célért minden áldozatot meg kell hoznunk. Emellett azonban a nemzet egységes közszellemére is szükség van, amit csak erőteljes keresztény nemzeti és jobboldali politikával lehet megteremteni. Ennek a polikának nevében egyedül azoknak van joguk nyilatkozni, akik nem a legulóbbi hónapokban tértek rá e jobboldali politika és e jobboldali szellemiség útjainak megformáláséhoz. — Mi, jobboldali politikusok — mondotta Antal litván, — tiltakozunk az ellen, hogy a mi komoly, megfontolt, lelkiismeretes reálpolitikai törekvéseinket éretlen, fantasztikus célok és irreális naiv politikai programok és még irreáíisabb és még fantasztikusabb politikai módszerek hangoztatásával diszkreditálni igyekeznek. Tiltakozott az ellen, hogy a komoly, reális jobboldali programok hiányát forradalmi vágyak keltésével és forradalmi eszközök kilátásba helyezésével igyekezzenek pótolni azok, akik vezetőképességeikről eddig kevés bizonyságot adtak. Minden olyan törekvés, amely nem az alkotmány szellemében, a törvények rendes u'ján, a közjogi intézmények és te kintélyek tiszteletével igyekszik a maga közéleti érvényesülését előmoadi lani, szemben fogja magát találni nem csupán a magyar kormány legkérlelhetetlenebb elhatározóiéival, de a falusi milliók tiltakozó tának és ellenállásénak gránitszikláival is. * Vasárnap kezdte meg Eckhardt Tibor hathetes vidéki propaganda köruljét. Az első gyűlést Békésen tertotték meg, ahol Eckhardt a korményvál!osé?aaI kapcsolatosan fejtette ki álláspontját. — Megállapodtam Darányival — mondotta — három közjogi javaslat aürgős megalkotása érde kében E« megt3rtént. A három törvény lehetővé teszi, hogy tisztességes, alkotmányos ulon, a népre támaszkodva indu'jon el Megyarorszaá a szociális fejlődés utján. — Imrédy Béla szombati beszédéről annyit mondhatok — folytatta Eckhardt —, örömmel állapítjuk meg, hogy gondolatmenetében ugyanaz a felfogás nyilat kozott meg, amelyet a kiseazdapárt is vall. Én és pártom Imrédy politikáját készséggel fogjuk támogatni. Est annál is inkább meglehetjük, mert a múltban is ez volt a felfogásunk, hogy a kormányzatnak azokat a ténykedéseit, amelyeket jónak tartunk, támogatjuk. Csak akkor fordulunk szembe a kormányzattal, ha politikája ellentétes irányban halad a népi politika érdekeivel. — Ki kell jelentenem, hogy nincs nagyobb elégtétele a pártnak, mint az, hogy ezt a gondolatot, amelyet a nép érdekében hangoztat s a társadalom nagy tömegebe elplántál, a kormányzat magáévá teszi. Mi egyéni érdekek érvényesítésére soha sem törekedtünk. Tildy Zoltán és Andaházi Kasnya Béla szólalt még fel ezután, majd megejte ték a békésmegyei pártszervezet átszervezését. Állásvesztést von maga után a tisztviselőknél a titkos szervezetekben való politizálás (A B. K. tudósítója jelenti.) \ A képviselőház igazságügyi bizo'tséga Kelemen Kornél elnökletével tegnap délután 8 órakor tárgyalta az állami és társadalmi rend megóvása érdekében szükséges tör vényjavaslaíot. Benkő Géza ismertette a javaslatot, amelyhez többen szóltak hozzá, majd Mikecz Ödön igazságügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Kifejtette a miniszter, hogy a javaslat benyuj'ásával mér ez előbbi kor mány is foglalkozott és ezt már méltányosságból sem halgathatja el. Ezért volt lehetséges, hogy ilyen rövid idő alatt javaslattal tudott szolgálni. Az elhangzott felszólalátok kapcsán a miniszter a bíróságok pártatlanságáról em lékezftt meg : — A magyar bíróságok ebszolut pártatlansága nemzeti életünk legfőbb garanciája. Nem hiszem, hogy valaha is meg történt volna, hogy valamelyik bíróság elfogultan járt volna el. A kormányzat most egy rendelettel met. fogja tiltani, hogy a köztisztviselők titkos mozgalmakban vegyenek részt. Egy ilyen moz galomban való szereplés álás vesztést von maga után. Ez a rendelet vonatkozik majd a birórág tagjaira is, bér megvagyok győződve arról, hogy ez csak figyelmeztetés marad és a megtorló in'ézkedésekre nem kerül sor sem a törvényjavaslat bünlelő szankcióira. A bizottság Mikecz Ödön igazságügyi minisster felszólalása után ugy általánosságban és részleteiben elfogadta a javaslatot. Nem akarjuk az eszmék harcát lehetetlenné tenni, amennyiben azok nem felforgatásra törnek - mondotta Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az egyesitett bizottság ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Imrédy- kormány szombaton benyújtott két törvényjavaslatot az ország beiső rendjének és nyugalmának biztosításáról s már tegnap délelőtt tárgyalta a Ház közjogi és igazságügyi bizottsága. Az ülésen Pesthy Pál elnökölt, Lányi Márton előadó ismertette a törvényjavaslatot s rámutatott arra. hogy az egyesülési jog kérdése, bór alkotmányunk egyik alaptétele, törvényileg nincsen szabályozva és lényegileg csak a szokásjog szabta meg az egyesülési szabadság korlátait. A törvényjavaslat nem épül fel uj rendszeren, hanem az eddigi jogok alapján szögezi le. hogy minden egyesület vagy szervezet csak akkor fejthet ki működést, ha alapszabályait a kormány mér jóváhagyólag engedélyezte és ez alól egyedül az olyan politikai párt működése számit kivételnek, amelyet a törvényhozásban való képviseletre alapitoltak. Azonban még az ilyen politikai szervezkedésnél is megtiltja a javaslat, hogy esküt, fogadalmat, vagy bármilyen leköielezést lehessen a tagoktól kivenni, ami a lelkiismereti szabadsédot korlátozná. Foglalkozott ezután a törvényjavaslat egyes ren delkezéseivel, majd megindult a bizottságban a vita, amelynek során elsőnek Meizler Károly szólalt fel és nem fogadta el a javaslatot. Panaszjogot kiván adni a belügyminiszter intézkedése ellen a közigazgatási bírósághoz. Lakatos Gyula mindenben helyeselte a szigorú törvényjavaslatot. Györky Imre kijelentette, hogy a belügyminiszter személye aikal* mai a rend megteremtésére, a jelenlegi törvények keretén belül. Büntetelt előéletű emberek állnak a'akulstok élén, amit a törvény tilt. Csilléry András a szakszervezetek ellenőrzését kívánta. Rupert Rezső határidőt kívánt az alapszabályok láttamozásira. Nagy Emil gyorsított bíróságokat kiván. Kelemen Kornél örömmel üdvözölte a javaslatot, mint a kormány bátor lépését. Mint mondotta, a kihágási bűncselekményt általában nem ves&ik komolyan, ezért indítványozza, hogy legalább vétséggé kell minősíteni a javaslatban fel sorolt cselekményeket. Gróf Bethlen István mondotta el ezután vélem^nyet nagy érdeklődés közben. Üdvözölte KeresztesFischer Ferenc belügyminisztert a javaslat alkalmából és külön kiemelte, hogy a javaslat legnagyobb érdeme voltaképpen az, hogy a kormány bemutatkozásénak napján terjesztették be. Ennek pszichológiai szempontból óriási hatása van. Az egyesületek túltengése : anomália és nem szolgálja a társadalom organizációját. Ellenkezőleg : dezorganizációt jelent. A tisztviselőknek a politikai egyesülésekben való részvételét feltétlenül rendezni kell, a jelenlegi helyzetet nem lehet tovább fenntartani. Rassay Károly volt a következő felszólaló. Mindjárt beszéde elején kijelentette, hogy a javaslatot elfogadja. Hiszen annyiszor sürgette a kormányt a rendcsinálásra, hogy csak következetes, amikor a javaslat mellett beszél. Rámutatoit arra, hogy a parlamentáris rendszer igenis alkalmas az ügyek gyors elintézésérs. Hangoztatta, hogy olvi álláspontja: az egyesületi jog terén a nyilvánosság erejét kell biztositani.