Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-14 / 108. szám

1938 május 15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 őrizni kellene. Kiss Jánoó (Orosháza) az orosházi népegészségügyről beszéli, majd kilért arra, hogy a mezőgazdasági munkabérek alacsonvak s egyáltalán nem á Inak arányban oz árak emelkedésével. Komoly földreformot kér, Sérelmezte, hogy mig szocialista gyűléseket nem le het tartani, addig a másik oldalon a legféktelenebb izgatást engedik meg. Rámulatott, hogy a lisztadó nyilván csabai módra van kivetve. (Darültség). Tóth György a vármegye egészségügyi helyzetét lette szóvá. A súlyos helyzetnek az az oka, hogy a legtöbb helyen nincsen pénz arra, hogy Idejében megvizsgáltassák magukat. A békéscsabai módra kivetett adókból juttassanak nagyobb összeget az egészségügyi viszonyok megjavítására. Megem litette még az adóiérelmeket. Békésvármegyében egyedülálló intézkedések vannak az egészségügy ferén Márky Barna dr. alispán "válaetoll a felszólalótokra éa kijelentc'te, hogy egyes felszólalásokra, már a pénzügyigazgató válaszolt. Nyilas Andrásnak tudtul adta, hogy a minimális munkabérek betartásával kapcsolatosan ellenőrző bizottság alakul, emely rövidesen megkezdi működését. Kiss Jánosnak ezl válaszolla, hogy a mezőgazdasági munkabérek alac nyaégót eliemeii, de ez nem tartozik hoztó. Tóth György felszólalására kifejtette, hogy a gyermekegészségügyi léren egyedülálló intézkedések vannak a vármegyében és ezt fejleszteni fogják. Az aliapán válasza utén elfogadták a jelentést. Székács Islván d«. önálló indítvány'. terjesztett elő. Hogy az 5 éves lerv és beiuhézási program, valamint a társadalmi és gazd,. élet egyeniulyénak hatályos biztosítóéiról szóló törvényjavaslat beterjesztése alkalmából üdvözölje a közgyűlés Darányi Kél mén miniszterelnököt. (Hosszantartó éljenzés.) Székács István dr. ezután erő teljes szavakkal indokolta meg előterjesztését. Geíst Gáspár útépítési ügyekel tett szóvá. Kiemelte, hogy a fő ispán támogatja ezt a kérdési. Mitlasovszky János dr. azt mondta, h">gy a beruházásért elfogadja az üdvözlést, ds a társadalmi hatályosabb biztosilésért nem. Etulén Pánczél József dr. vár megyei főjegyző ismerMle a választás névjegyzékét a II-od főjegyzői éllénrn s ezután a választás idejére felfüggesztették az ülést. A választási jelö'ő bizottságban dr. Geiszt Gvu'a, Zsír: s András és Bohnerl József'! hivla meg az elispán. A főispán Rell Lajos dr., Telegdy Lsjos dr. és Csizmadia András tagokat jelölte. A jelölés utén a vélasztá* idejére fe függesztette a főispán az ülést. Husz perc múlva a főiipán ismét megnyitotta az ülést és kihirdette a véla»z!1s eredményét, amely e következőképen alakult : Haviár Lajos dr. 133, Hav.ár Lv jos Viktor 55, Te/cnyi Péter dr. 46, Lázár Séndct 34 és Forgács Béla dr. 33 szavazatot kapott. Ezek szerint Haviár Lajos dr. tb. főszolgabíró vármegyei al jegyző lelt a vármegyei II-od jegyző. Ezután a törvényhalósági bizottsági tagoknak nagy része eltávozott a közgyűléstől. A további pontokat vita nélkül fogadták el és egy órakor véget élt az ülés. Részleteiben is elfogadta a Ház a zsidótörvényt (A B. K. tudósítója le' ntl.) A képviselőház tegnap clilelőt! fc'ytatta a zsidójavaslat tárgyald sát. Az ülés megnyitásakor Sztranyavszky Sándor elnök bejelentette, hegy a felsőház változtass nélkül elfogadta a milliárdos beruházási javaslatot és a Hé«s ezt a miniszterelnökhöz juttatja el. Fábián Béle, az első szónok másfélórás beszédben foglalkozol! a zsidóság helyzetével. — Lelhetellen, hogy a zsidó rr^yarokal kiteszik állásuktól — mondotta — és helyükbe idegen í*

f; impolgérokat hoznak be. Da az sem tűrhető, hogy tisztviselők ill gálij szervezeteknek legyenek jeler. é;t arról, ami az egyes vSlla-''oknál történik. Csak ellenségwiiknek és elsősorban a bolse\ -musnak érdeke az, hogy itl osztály osztőly ellen forduljon. — Hozhatnak az urak akár milyen törvényt — mondotta a mcchalódottsággal küzdve, a jobb olde' felé fordulva Fábián Béla -, mn'tel a magyar sorsközösségből soha ki nem zárhatnak. Mi mindig magyarok vagyunk és magyarok maradunk örökké. Fábián Béla utolsó mondatait lé'ható meghatódottsággal, néma csend' n hallgatták a Ház minden olrHón, majd bair JI és a kormányrészéről is Antal István vezetésével megtapsolták. Az elnök ezután az általános vili

1 bezé !a, majd Lányi Márton beterjec :lette a közjogi bizottság jelentését, a feleőháznak a választójogi törvényjavaslaton eszközölt módosításairól. A képviselőház többsége a törvény javaslatot általánosságban elfogadta és az őszszes határozati javaslatokat elutasította. Etulén áttértek a részletes tárgyaié a. A cimnél Vázsonyi János kérle, változtassák meg a törvényjavaslat dodonai cimét. Antal István államtitkár tiltakozott az ellen a beállítás ellen, hogy a javas'at nem őszinte. A cimet változatlanul elfogadták. Az első szakasznál Ruperi Rssső azt fejtegetle, hogy az ilyen kerettöivényeket nem lehet elfogadni. A második szakasznál, amely a sajtókamara, a színművészeti és filmművészeti kamara felállítását írja elő, Balogh Gábor előadó indítványozta, hogy a második szakaszhoz uj második bekezdésként a következő szöveget vegyék fel: „A sajtókamara, illetőleg a színművészeti és filmművészeti kamara feladata.- az újságírás és lapkiadás, illetőleg a ssiimüvésset és filmművészei körében a nemzeti szellem és keresztény erkölcs követelményeinek érvényrejuttatása és biztosítása, a kamara kötelékébe tartozók testületi és szociális érdekeinek képviselete, hivatásuk erkölcsi ssinvonelének és tekintélyének megóvása, a hivatásuk gyakorlásával járó jogok védelme és kötelessécük teljesítésének bejelentése. felettük fegyelmi hatóság gyakorlása, állásfoglalás és javaslattétel az újságírásra és lapkiadásra, illetve a színművészeire és filmművészeire vonatkozó kérdésekben." Rupprt Rezső, Kéthly Anna és Antal Is'ván felszólalása után a második szakaszt az előadó módosításával fogadták el. A negyedik szakasznál nagyobb vita alakult ki. Ez a szakasz a sajtókamara és művészeti kamarák tagjainak arányszámát állítja meg. Az előadó módosítást nyujlolt be, amely szerint nem esnek a husz százalékba az 1919 augusztus előtt kikeresztelkedettek nemzsidó valláau gyermekei sem. Meizler Károly módositó indítványában azt kívánta, hogy a sajtókamara és művészeti kamara tagjaiul a zsidók csak 5 százalék arányban legyenek felvehetők. Vázsonyi János a szakasz törlését kérte. Rupert Rezső is módositó indítványt lett. Eszerint ne csak a hősi hatollak, hanem a tűzharcosok gyermekeit is vegyék ki a husz százalékból. Javasolta, hogy a zsidó szó helyébe az izraelita azót vegyék be. — A magyar lörvény — mondotta — nem ismeri a zsidó szó terminus technikusát. A miniszter ur szeiint vannak zsidó izraeliták és keresztény zsidók. Katolikus hitünk szerint vagy izraelita valaki, vagy keresztény. Keresztény zsidót nem ismerünk. Ne lessék uj hittant csinálni, ezt nem tanuljuk meg. Végül indiiványozta, hogy azok, akik 1938 április 8 ika, tehát a javnlat nyilvánosságra kerülése elölt keresztelkedtek ki, kereszténynek számittestanak. A Ház a szakasst az előadó módosításával fogadta el. A többi czakaszt eredeti szövegezésben fogad ák el és ezzel a Ház a zsidójavaslatot a bizottaégba visszaküldött 8. §. kivételével részleteiben is megszavazta. A Ház tegnepi ülése két óra élőt! ér! vége!. Mayerling igaz története Világtörténelem egy öreg szivarskatulyában . . . V. A gróf nem lel! megjegyzés! a mondataimra, szó nélkül kimen! az egyik szomszédos szobába, a nyilvahagyolt ajtón keresztül hallottam, hogy kattog egy zár, valahol kinyitnak egy szekrény! vagy fiókot, negyedik Károly intimu?a azután viisiatipczell a szobába, a kél kezében egy öreg szivaros skatulya reszketett. Poros volt. A por! a gróf ur le'.ciőlte. A szivarskatulya meglehető en nagy volt, valamikor régen gyűrűs Havannaszivarokat tarlhi ltak benne. Polgári körökben nem ismerik ezeke! a nagy szivarskatulyákat és a zsiní-okat löbb helyen lepecsételte. A pecsétviaszt gyűrűjével nyomta oda a skatulyához. A pecsét jyürü, ahátból ott van most is a jobbkeze mutatóujján... Az íróasztal lapjáról zsebkést emelt le, vigyázva levájta a pac >!et és azlán kibogozta a zsineget. Kinyitotta a skatulyát és ke :esgélni kezdett megszürkült írások és fotográfiák között. Régi akták hevertek otl, gondosan összehajtva egymás melleit. És fehér boritékokben fényképek. Némely kuverlában löbb volt, némelyikben ernk egy. A szivarskatulyát dolgozószobájának kis asztalára tette le a gróf ur és állva kereste számomra p-s ischli képst. A szobában félhomály volt. Egy egy képnél megtörölte a szemüvegét. Van az ugy néha, hogy régi emlékek felidézésekor nedves lesz az ember szeme és öreg embereknél ilyenkor a szemüveget kell megtörölni. Egyszerre eztán valami kis füzet eset! le a szőnyegre. Udvariasan lehajoltam, hogy felemeljem és segítségére legyek as öregúrnak. L excellenciája kissé idegesen kapott utána. Éssre kellett vennem : talán nem e-eretné, ha meglátnám, miről szól ez a nyomtatvány. . . . Édes Istenem, mindenki megbocsájthatja nekem, hogy a ripor* ler kíváncsisága egy pillanatig diadalmasan küzdöli meg bannem ez öregkor írén! való tisztelettel. Falemeltem a füzetet és mialatt átnyújtottam neki, elolvastam a fadáüepon levő nyomtatott sorokat. „Darkachrift... Als Manusc.ipt aedruckt... Im Selbstverlage der Baronin Hslena Vetsera". Egy másodpercnek a töredékére sem volt szükségem, hogy tisztába jöjjek azzal, miféle hihetetlen kL?cs került a kezeim közé. Es ezzel is liszlába jöttem nyomban, hogy Vetsera Heléna memoárjainak ez az egyetlen példánya talán éppen ugy jutott el a bécsi rendőrség titkos levéltárába, mint Schratt Katalin és Ferenc József közös fotografája. Es az sincs kizárva, hogy ez a fűzet ugyanugy került a gróf úrhoz, mint ama fénykép... Anélkül, hogy egy pillanatig is gondolni mertem volna kérésem APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon s 239

. Május 14 Helén doctor kisasszony Előadások hétköznap fél 7 és 9 órakor, vasár- é« ünnepnap 3, 5, 7, 9-kor Az első előadás naponta zóna