Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-05 / 76. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 április 5 Férfi-, fiu és gyermekruhát ttifldi £ V á r a d i f Ó I Hatalmas választék, — —— alacsony szabott árak történt vasárnap a politikában Mtkecz Ödön igezságügyminisís­fer vasárnap beszámolóbeszédet mondotl Cegléden. A kormány győri programjával foglalkozol!. A kormány soha nem hagyott kélsé­get az iránt, hogy az Ugatásnak ssmmiféle formáját nem hajlandó tűrni. Álszenteskedő az a felfogás, amety mindenkit programra való uszítással gyanúsít, aki a zsidó kérdés törvényes rendezését kí­vánja, de ugyanennyire tűrhetetlen volna az it, ha e kérdés meg­oldását as ucca hangulata hatá­rozná meg. A politika ugyanis nem alapitható hangulatokra, ha­nem egyedül a szükségességre és lehetőségre. Marschall Ferenc földmivelés­ügyi miniszter kerülete székhelyén, Jőnoshalmán a kormény birtok­politikájáról, a kisemberek gazda­sági életformájáról és az egészsé­ges fejlődésről mondott beszédet. Utána Petneházy Antal államtitkár és több képviselő is felszólalt. A kormányzó az igazságügy­miniszter előterjesztésére Antal Ist­ván országgyűlési képviselőt igaz­ságügyi államtitkárrá nevezte ki. Az uj államtitkár legnap már te is tette a hivatali esküt. * Nagy közönség előtt tartotta a katolikus és protestáns diákság Szent István emlékünnepét. Az ün­nepségen megjelent József Ferenc királyi herceg, Szíly Kálmán ál­lamtitkár a kultuszminiszter kép­viseletében, továbbá as egyetemek lektorai és tanári karának számos tagja. Gerevich Tibor, as Emericana katolikus diákszövetség magistere elnöki megnyitójában méltatta a katolikus és protestáns diákság összefogásét. Ezután az ünnepség közönsége végighallgatta a kormányzó rádió­szózatát, majd pedig az ifjúság hódoló táviratban köszöntöite Hor­thy Miklóst. Kaas Albert báró egyetemi ta­nár. a protestáns diákszövetség tanárelnöke szólalt fel ezután. — Mindenki számára ssent a magyar történelem legnagyobb alakja, Szent Istvőn. A szentistvéni gondolat adott polgárjogot a ma­gyar nemzetnek Európában. Öröm­mel fogadhatjuk az ifjúság kezde­ményezését a katolikusok és pro­testánsok koncentrálására. Ha va­lakiben egy csepp magyar vér is van, tudnia kell, hogy a másik felekeselen ütött bármilyen seb a nemzet lestét vérezte meg. A köz­gyűlési keresztények, a politikai Keresztények, a pártkeresztények meggátolói a fejlődésnek. A nagy tetszesse! fogadott be­széd után még a fiókszövetségek vezetői szólaltak fel. Expressz Balilla bépautó megrendelhető Frankónál, Teleki-u. 6. Dénei-garázs. Telefon: 183. Eckhardt Tibor mondott tegnap nagy beszédet a Ház választójogi vitájában I (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház legnapi ülését 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök, aki bejelentette, hogy Hindy Zoltán kősaegi man­dátuma ellen petíciót nyújtottak be és igy e petició elintézéséig a mandátum igazolósál felfüggesztik. Napirend szerint ezulán áttértek a titkos választójogról szóló tör­vény tárgyalására. Eckhardt Tibor emelkedett szó­lásra : '— Fontos fordulóponthoz jut el a magyar politikai élet azzal, — mondotta, — hogy ma általános­ságban megszavazzák a titkos választójogot. Kormánypárti rész­ről nem, legfeljebb ellenzéki rész­ről érhet bennünket siemrehányós magatartásunkért, de loyalitásunk ellenében mást, mint rágalom­hadjáratot nem kaptunk. A nem­zeti becsület centrális problémája volt, hogy tisztességes választójog legyen. Ez az ország nyillszava­zásos rendszer mellett is meg tudott oldani nagy problémákat. — EE a rendszer ugyan ké­nyelmesebb a kortnőnyoknak, de eredményeiben veszélyesebb is. Ha a nemzet munkanélkülijei akarnak politikát csinálni, akkor a nyiit szavazás jobb, de ha a nemzet becsületes napszámosai akarnak dolgozni, akkor a titkos választójog a megnyug­tatóbb és eredménye­sebb. — Én nem a magyar néptől, hanem a gyenge kormányoktól félek, — mondotta Eckhardt Ti­bor. Ez a javaslat nem a miénk, azzal szemben sok kifogásunk is van. de mégis meg kell állaDÜa­nom, hoaiy óriási haladást jelent. Képzeljék el, milyen hatása lenne annak, ha az elcsatolt részekből hozzánk visszakerülő területeken be kellene vezetni a nyilt szava­zás'. Rátéri eiulán Eckhardt Tibor arra, hogy a javaslat nem fedi a kisgazdák álláspontját, nem is fogadhatja el. — Magában az országban — folytatta, — a köznyugalom biz­tosítása nélkül nemcsak eredmé­nyes kormányzás, de eredményes ellenzéki politika sem képzelhető el. Ha szertelenségek kerekedné­nek felül, akkor semmiféle felelős előrelátó politika nem tudja ma­gát tartani. — Indokolatlannak tartom azo­kat az izgalmakat, amelyeket Ausztria csatlakozása idézett fel. Az a beállítás, mintha Magyar­ország függetlensége veszélybe kerülne, tökéletes félreismeréséi ielenti nemcsak a helyzetnek, ha nem főleg a nemzetiszocialista gondolkozásnak. A nemzett szocialista politika faji alapon épült fel és igényt tart min­den németlakta területre. Ez a föld azonban ma­gyar fö'd, ahol mi élünk, magyarok laknak és a legcsekélyebb ok sincs arra, hogy azt hihessük, hogy a nem­zeli szocialista politika valaha is magyar földet akarnak birtokba venni. Az egész világnak óriási érdeke kapcsolódik ahhoz, hogy független, erős Magyarország ma­radjon meg. Az ellenforradalmat a magyar ur és paraszt összefogása hozta létre — Van atonban egy másik nyugtalanító ok is, ezt jogosnak ismerem el. Ec abból áll, hogy a szociális elmaradottságnak azt a mértékét, ami nálunk van, tovább fenntartani nem lehet, Ha Német­ország négy év alatt minden szo­ciális problémát megoldott, akkor itt Magyarországon frázisokkal és bisottságosdival dolgokat elintézni tovább nem lehet. — A harmadik kérdés, ami az országban e nyugtalanságot elő­idézi : a KBidókérdés. Egy évvel ezelőit kifejtettem álláspontomat a zsidókérdésről és semmit sem revideáltam, mert ma is a fajvédő program alapján állok. Ha a kor­mány a programját ténylsg meg­akarja oldani, ne tűrjön meg erő­szakot az országban és ne tűrjön rendbontást. — Az, aki egy forradalmat ugy végigcsinál, mint ahogy én és ugy lélta, mint ahogy én láttam, az nem akar még egy forradalmat. A szegedi ellenforradal­mat a magyar paraszt­ság és a magyar ur összefogása hozta létre, az a magyar paraszt, amelyik dolgos kezével mindig a nemzet alapja volt és az a magyar ur, aki — ezek alatt nem a tudatlan stébereket értem —, áldozni tud hazájáért. Ezt az összefogást me­gint meg kell csinálni, de nem a kormányban, mert én fütyülök farra, hogy a kormányba kerüljek, hanem ugy, ahogyan ezt a kormányzó ur tegnap elmon­dotta. Esuiőn Illés József szólalt fel. Azt a kérdést vetette fel, hogy vájjon a mai sorsdöntő időkben szükséges és aktuális-e a választó­jogi törvényjavaslat tárgyalása. Széli József belügyminiszter mondolt ezután beszédet. — Ez a törvényjavaslat — mon­dotta — hosss-.u hónapokon ke­resztül állt a közérdeklődés közép­pontjában. Felfogásunk szerint egy választójogi törvény csak akkor jó, ha senki olyat nem zár ki az alkotmány sáncaiból, aki odavaló, de elhibázott, ha olyanokat enged oda, akik nem odavalók. Ezután a választójogi életkorról beszélt a miniszter. — Az életkort ugy állapítjuk meg, hogy biztosítékot nyujtsunk a lehiggadtságnak. A választói jogosultság időnkint amusy is re" vízió alá kerül. Ha népünk majd beleidsgíődik az uj választási rendszerbe, nem Issz akadálya annak, hogy a törvényhozás az éleikor tekintetében megkívánt változtatásokat végrehajtsa. Reisinger Ferenc : Ki választja meg a darizó mangórokat, ha a béreseknek nem lesz választó­joguk ? A belügyminisrler ezu'án a kettős választójogi rends«er be­vezetésének indokait ismertette és arról beszélt, hogy a korménynak nem volt célja a burkolt prurali­tás bevezetése. Sajátos viszonyainkat vettük igyelembe, mert az alkotmányjogi kérdé­sek azok, amelyekben legkevésbé ssabad kül­földi példák után menni. A titkos választójog bevezetésé­nél nagyfontosságú főleg a dema­gógia elleni védekezés. — Eeu'őn még e*y sampont­ról szeretnék beszélni. Felhozták azokat a közrendészeti szempont­ból aggályos jelenségeket, ame­lyek egyrészt zavarják itthon a békés polgőrok nyugalmát, más­részt a külföldön kedvezőtlen benyomásokat keltő szimptómákat szolgáltatnak. Azt hiszem, hogy a tegnapi nappal legmagasabb h ;ly­ről történt bölcs megnyilatkozás után . . . Felkiáltások : Éljen a kormányzói Éljen n kormőnyzó 1 Széli Jóssef belügyminiszter: ... felesleges ezekkel a dolgokkal foglalkoznom. Amit falán felesle­gesen most elmondandó vagyok, az kisárólag aszal a szemponttal kapcsolatos, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása az én hatáskörömbe tartozik. Magyarország alkotmá­nyos állam, ahol gon dolat- és saj'ószabad ság van. A fölöslegesen aggődókat meg­nyugtatom, hogy a közbiztonsági szervek ebben az országban hi­vatásuk magaslalán állanak. Min­den körülmények között becsüle­tes és erélyes kitartással meg fogjuk védelmezni a nemzet alkot­mányos rendjét és közbiztonságát. E részben nem fogunk sem én, sem illetékes szerveink sem­miféls törvényes eszköz­től visszariadni. Széli belügyminiszter ezzel leül helyéra. A jobboldal lelkesen megfepeolja. A képviselőház a javaslat kilen­cedik stakasza után a további szakaszokat minden vita nélkül fogadta el, csupán a tizenkilence­dik szakasz tárgyalásánál támadt AP0LL0 FILMSZÍNHÁZ Telefon a 239 . Április 5—6 án TOVARIS Előadások'hétköznap 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9-kor Az első előadás naponta zóna

Next

/
Oldalképek
Tartalom