Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám
1938-05-13 / 107. szám
Ara \J iiílér BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Békéscsaba, 1938 május 13. péntek 66. évfolyam 107. szám Ez a javaslat nem sérti a jogegyenlőség elvét - mondotta Mikecz igazságiigyminisztes* a zsidójavaslat tegnapi vitájában (A B. K. tudósítója jelenti.) Sztranyavazky Sándor elnök tiz órakor nyitotta meg a képviselőház tegnapi ülését. Bemutatta a felsőház elnökének étiratát, melyben bizonyos módosításokkal fogadták el a választójogi javaslatot. A felsőház által módosított szakaszokat ujabb tárgyalás céljából kiadták a közjogi bizottságnak. Ezutón folytatlék a zsidójavaslat tárgyalását. Ulain Ferenc a zsidóprobléma megoldásának módszereiről be szélt. Meggyőződése szerint Magyarországon a zsidókérdést ugy megoldani, mini ahogy azt Németországban tettík. nem lehet, mert Magyarországnak más a gazdasági, társadalmi és politikai slrukluréja. Súlyos gazdasági veszteséget Jelentene egy olyan radikális megoldás, mint a németországi. De nálunk társadalmilag is más a helyzet, mert a keresztények és zsidók társadalrri és szociális összekap cso'ódésa nálunk sokkal szorosabb. mini Németországban. Magyarorszőgon a zsidókérdés politikai probléma és kenyérkérdés. Azt fejtegette, hogy Magyarországon 1919 előtt húszmillió állampolgár élt s ennek a fele nemzetiség volt. A nemzetiségek alig termeltek intelligenciát. Ezzel szemben a törzsökös magyarság és a zsidóság óriási elánnal futott előre a gazdasági és társadalmi expanzió terén, az intelligerciát a ma gyaraág és a zsidóság termelte. — 1919 után az országot megcsonkították felére, az ország el veszítette nemzetiségi területeit. Maradt nyolc kilencmillió magyar nép és félmillió zsidóság. Nem volt többé sem a magyarságnak, sem a zsidóságnak rxpanziós lehetősége. Iáy lett kenyérkérdés a zsidó probléma, igy lett politikei kérdés, amelyet meg kell oldani. E'ismerle, hogy a zsidó nem lehet arról, hogy ambíciói, képességei dinamikus voltánál fogva« az Istentől beléje oltott kvaltásainál fogva előretör, intelligenciát termel. Szerinte a problémát csak ugy lehet megoldani, ha as intelligenciatermő zsidó proletariátust leciepolják, Éppen ezért tartja szükségesnek a törvényes megoldást, bár szerinte ez a törvényjavaslat a zsidókérdést megoldani nem fogja, mert csonka és hiányos. Szerinte az intelligenciát termelő túltelítettséget előidéző zsidó proletariátusnak lehetővé kell tenni intézményes eszközökkel a kivándorlást. A kormány e tekintetben tegyen külpolitkai lépéseket, támogassa ezt az akciót ugy, hogy évente legalább húszezer zsidó vándorolhasson ki. A jómódú ma gyer zsidó ne reszkessen, hanem álljon mellénk és segítsen bennünket nemzetépítő munkánkban. Festetics gróf s Helytelen a javaslat, mert a gény zsidót sújtja a gazdag helyett Fettetics Sándor gróf volt a következő felszólaló. Pártja névé ben rövid nyilatkozatot olvasott fel. Elismeri, hogy a kormány ezzel a javaslattal egy lépéssel előbbre vitte a zsidókérdés megoldásét, de a javaslatot nem fogadja el, mert a zsidóságot nem minősili fajnak, hanem felekezetnek. Da helylelenti a javaslatot azért is, mert a kisebb és szegényebb zsidókat sújtja a gazdag helyett. Szentpály László a következő szónok, aki a németországi munkásviszonyok ismertetésével kezdi, majd azt hangoztatja, hogy egészen másképpen nézne ki ez az ország, hogyha nem zárták volna le a torompók éppen a nemzeti azocializmutt eredményei etőtt. Ifj. Balogh látván azt fejtegeti, hogy a gyárak és a mezőgazdasági üzemek teljesen panganak, mert a bankok es pénzintézetek, amelyek jobbára zsidó érdekeltségűek, a leglegálisabb kölcsönöket is megtagadják és még eltőhelyü betáblázásra sem folyósítanak kölcsönöké!. Ennek azután az a sajnálatos következménye, hogy a mezőgazdasági és kisipari proletariátus teljesen a tönk szélére kerül. Malastca Géza beszéde elején ifj. Balogh Istvőn vádjait utasította vissza, amellyel a magyarországi szociáldemokrata pártot illette. Rajossal polemizálva megállapítja, hogy ez n törvényjavaslat a legélesebb osztályharc jegyében születeti. Tulajdonképpen a középosztály elhelyezkedési harca a zsidósággal szemben. Azok.íakik minden nap véresre koptatják a nyelvüke! Marx szidásában, azok a legjobb tanítványai Marxnak. Csakhogy sze> rinte ez az osztályharc épp annak a keresztény középosztálybeli rétegnek nem fog segíteni, amelynek érdekében elkészüli. E'ismerle, hogy Magyarországon sajnos van intelligencia túltermelés. Annak levezetése azonban nem lehet a kivándorlás. Ezután a munkabérkérdéssel foglalkozott. A következő felszólaló Ruperi Rezső volt. — A javaslat — mondotta — elsősorban a keresztény társadalomnak fog súlyos károkat okozni. Ezl a javaslatot mindenkinek el kell utasítania, akit igazán az orizág érdeke vezet és aki igazán magyarnak érzi magát. Sérti ez a javaslat keresztény hitünket, magyar becsületünket és hagyományainkat, úgyszintén kockáztatja külföldi érdekeinket is. — Ha reformokat akarunk, akkor elsősorban a hárommillió nincstelen magyar sorsát kell megjavitani. Az egymilliárdos beruházásból félmilliárdot a nyomorgó földművesek javára hasítsanak ki. — A javaslat nem fedi a keresztény álláspontot, amelyre a Vatikán álláspontja az irányadó. Az „Össervatore Romano" karácsonyi azámában ezl irja: „Az antiszemitizmus századunk szégyene." A javaslat célja nem az, hogy megakadályozza, hanem hogy elősegitse a termelést Homonnai Tivadar után Györki Imre sí ólait fel és kijelentette, hogy igazságtalannak tartja a javaslatot. Ezután Mikecz Ödön igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Az igazságügyminiszter hangoztatta, hogy a zsidójavaslat az egész nemzet egyetemes érdekét szolgálja. A zsidókérdés nemcsak magyar kérdés, hanem világjelenség. Kijelentette, hogy a javaslat nem dönti jogegyenlőség meg elvét. Hangoztatták az ellenzék részéről, hogy ez a javaslat akadá lyozza a termelési. A javaslat célja nem az, hogy megakadályozza a termelést, hanem hogy azt elősegitse és nem célja a javaslatnak, hogy Ítéletet mondjon a zsidóság felett, de tény, hogy a zsidóság nem asszimilálódott és a kikeresztelkedett zsidók még nem keresztények azáltal, hogy hogy kikeresztelkedtek. A javaslatnak nem célja, hogy felekezeti kérdést csináljon és bár a kereszténységbe való belépés döntő lépés, de még nem jelenti azt, hogy az Illető assziminálódott. Beszéde további részé ban a miniszter rámutatott arra, hogy teljeB erővel kell hozzáfogni a nagy problémák megvalósításához. Mikecz Ödön igazságyminiszter ulán még Kéthly Anna szólal! fal, majd ag elnök napirendi indítványt lett és a Ház ma délelőtt tiz órakor folytatja a zsidójavaslat vitáját. Ülésezett a kisgyűlés (A B. K. tudósítója jelenti.) Békés vérmegye lötvényhalósáwé' nak kisgyülépe tegnap délelőtt tartotta ülését Gyulán a vérmegye" hőza kistanácstermében RicsóyUhlarik Béla dr. főispán elnökletével. Ismertetésre került a mai megyegyűlésen megválaszlésra kerülő másod főjegyzői állásra pájvézók névsora, majd ismertették Darányi Kálmán miniszterelnök leiratát az uj kormány kinevezése alkalmából. Tudomásul vétel véget a vármegyei gyűlés elé kerül a leirat és ugyanekkor a megyesryegyülés üdvözlő táviratot intéz Darányi Kálmán miniszterelnökhöz. Ugyancsak meleghangú táviratot intéznek Marschall Ferenc föidmivelésügyi miniszterhez kinevezése alkalmából. A vármegyei gyűlés Darányi Kálmán miniszterelnököt és Marschall Ferenc föidmivelésügyi minisztert biztosítja hathatós támogatáséról. Csanéd—Arad—Torontál vármegyék körirata szerint javasolják a megyegyülésnek foglaljon éllést amellett, hogy löbb középfokú tanintézetet létesítsenek. Geist Gyula és Csernus Mihály hozzászólása után Pánczél József vármegyei főjegyző kijelentette, hogy Békés vármegye ezen a téren elég jól áll. Támogatta a kisgyűlés Debrecen város javaslatát, ameiy szerint mihden 52 éven felüli hadigondozottat legalább 12 pengő segélyben kell részesíteni havonta. Elfogadta ezután a kisgyűlés a házasságok előtti orvosi vizsgálatokra vonatkozó szabályrendelet megalkotását. Süékécs István dr. indítványozta, hogy a megyegyüléa a zsidójavaslat beterjesztése és az ötéves tervvel kapcsolatosan üdvözölje Darányi Kálmán miniszterelnököt. A kisgyűlés a déli órákban ért végei.