Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-12 / 106. szám

Ára 6 HHér I10ZLÓNY Sékésesaba, SS38 május 12. csütörtök 66. évfolyam 106. szám Darányi miniszterelnök a Ház elé terjesztette az 1936-37 évi zárszámadást A zsidók és keresztények közötti házassá­gok megtiltását követelte egy képviselő a zsidójavaslat tegnapi vitájában (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőhés: tegnap délelőtt folytatta a zsidójavaslat tárgyalá­sát. Brédy Ernő kifejtette, hogy a javBsIat előkészitese ugy indult, mintha a kapitalizmus kinövéseit é> a karteleket akarná szabá­lyozni és a vége az lett, hogy pár ki8zsidó egzisztenciájára lör. Nem is annyira a javaslat egyes intézkedései, mint indokolásnak pár tétele fájdalmas a zsidóságra nézve, különöaen az a rész, hogy a zsi­dóság nem tudott beleilleszkedni a magyar nemzet életébe. Azzal fejezte be beszédét, hogy a ma­gyar nemzet nagy múltja a ha­gyományok megőrzésére kötelez bennünket. Olyan nemzet, amely­nek Rákóczi, Kossuth és Deák nagyjai voltak és amely Nobel­dijas tudóit adott a világnak, az olimpiászon a harmadik helyen végzett — életképes és nagy jö vője van. Báró Vay Miklós, a kövelkető szónok tiszteletreméltónak tartja Bródy felszólalását, mert neki kötelessége, hogy saját fajtáját védje. A háború után elszigetelt hely­zetünkben a karlelek olyan nagyra nőitek, hogy azoknak megrend­szabályozására szükség van. He­lyes volna a szomszéd Német­országgal egy bizonyos fajta vám­uniót létesileni, anélkül, hogy ezzel iparunkat feláldoznánk. Ezulán kijelentette, hogy a kormány vonalveze­tését nemzeti szocialis­tának is lehet tekinteni, mert nemzeti irőnyban halad és szociális reformokat hirdet és old meg. A javaslatot elfogadja. Gróf Széchenyi György emel­kedett szólásra. — A túloldalról többször hal­lottuk a viia során azt, hogy nem husz, hanem ötszázalékos nume­rus clausust kellene behozni. Jó volna, ha ezek a képviselő urak megmondanák az igazai, hogy az utóbbi években sem az államhoz, sem a katonasághoz, sem az üzemekhez, a közigazgatáshoz nem vettek fel zsidót és igy a mostani javaslatban foglalt húszszázalékos numerus clausus tulajdonképpen csak ötszázalékos teret enged a zsidóság szá­mára. — Nem őszinte felfogás az sem, hogy csak a zsidók állásvesztése idézi elő a nyugtalanságot és az idegességet, hanem az igazság sz, hogy ennek vannak egyéb okai is, amelyekre nem akarok azon­ban rámutatni, mert nem szeret­nék egyes külföldi államok dol­góba avatkozni. Rajniss Ferenc felszólalása után Darányi Kálmán miniszlerelnök beterjesztette az 1936/37. évi zár­számadást, továbbá a Szent Ist­ván emlékére Székesfehérvárott tartandó ülésre vonatkozó kor­mányjavaslatot. A kormánypárt hatalmas tüntető tapssal fogadta a miniszterelnök bejelentését. Meizler Károly szerint az anli szemllizmus jogos önvédelem. Szerinte ez a javaslat elfelejtette megvédeni a kisiparosságot és a kiskereskedelmet. A moziengedé­lyek, italmérési és Irafikjogok re­vicióját sürgette. Felolvasta a budapesti nagybankok vezetőinek névsorát és megállapította, hogy a javaslatnak ott se lesz hatása. Végül határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány hozzon a Ház elé olyan javaslatot, amely­ben megtiltja a zsidók és keresz­tények közölli házasságot és bün­tetéssel sújtja a házasságon kivüli szerelmi kapcsolatot is. A javas­latot nem fogadja el. Meizler Károly utén Hubay Kálmán szólalt fel és rámutatott arra, hogy a javaslatot csak ab­ban az eselben fogadná el, ha a zsidóságot visszaszorítaná az őt megillető helyre. Reisinger Ferenc azt tette szóvá, hogy a javaslat nyugtalanságot teremteti, de a problémát nem oldja meg. Ezután Temple Rezső beterjesz­tette a zárszámadást, majd az elnök naprendi indítványt tett, amely szerint a Ház ma délelőtt tiz órakor folytatja a zsidójavaslat tárgyalását. Ezt követőleg áttértek az inter­pellációkra. Tobler János és Ma­tolcsy Mátyás interpellációját tö­rölték. mert nem jelentek meg, mig Payr Hugó és Rajniss Ferenc halasztást kértek, meri nem lettek készen az anyaggal. A halasztást a Ház megadta. Gróf Károlyi Viklor után Boczo­nádi Szabó arról interpellált, hogy egyes gyárakban munkáselbccsé­lások történtek, ami nagy nyug­talanságot teremtett. Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter válaszában kijelentette, hogy van ludomása arról, hogy tényleg történtek munkáselbocsá tások, azonban a kormány fel­hívta a vállalatokat, hogy az át meneti időkben tartózkodjanak a munkáselbociálásoklól, nehogy fe­lesleges izgalmaknak kitegyék a munkásságot. A következő interpelláló a va­sárnapi munkaszünettel kapcsola­tosan szólalt fel. Az iparügyi mi­niszter kijelentette, hogy ai érde­kelt kamarai válaszok után foglal állást ez ügyben. Az ülés fél hétkor ért véget. Cáfolják a kormány­válságról szóló hireket A Magyar Távirati Iroda hiva­talos helyen kérdést intézett az irányban, hogy mennyiben felel­nek meg a valóságnak azok a hirek, amelyek a felsőház és alsóház folyosóin terjedlek el. Hivatalos helyen felhatalmazták a Magyar Tővirali Irudát annak közlésére, hogy azok a kombiná­ciók, amelyek részleges kormány­változásról szólnak, minden ala­pot nélkülöznek, úgyhogy hivata­los helyen nem tartják szükséges­nek még azt sem, hogy ezekkei foglalkozianak. Német flotta-gyakorlatra hivta meg Horthy Miklós kormányzót Hitler (A B. K. tudósttója jelenti.) Horthy Miklós kormányzó tegnap délután egy órakor magánkihallga­táson fogadta Raeder vezértenger­nagyol, aki közölte Hitler vezér és kancellár meghívását, amely szerint Hil'er meghívta Horthy Miklós kormányzót Németországba egy uj hadihajó visrebocsálási ün­nepségére és az ezt követő flotta­gyakorlatra. A fogadás utón ebéden látta vendégül Horthy Miklós kormányzó Raeder vezér tengernagyot. Útügyi kérdéseket tárgyalt a közigazgatási bizottság (A B. K. tudósitója jelenti.) Békés vármegye közigazgatási bi­zottsága tegnao délelőtt tartotta ülését Ricsóy Uhlarik Béla dr. fő­ispán elnökletével Gyulán a vár­megyeháza kistanácstermében. A nemzeti Hiszekegy elhangzása ulán Ricsóy Uhlarik Béla dr. fő­ispán napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg baiczai Beliczey Géza gazdasági főtaná­csosról. Kiemelte a főispán, hogy Beliczey Géta mindenütt ott volt, ahol a várme­gyei érdekekről volt szó és mindig szívvel lélekkel szolgálta a közt, halála nagy veszteséget jelent a vármegyei életben. A főispán szavait meghatottan hallgatták a közigazgatási bizott­ság tagjai, majd egyperces fel­állással adóztak az elhunyt köz­igazgatási tag emlékének és a főispán indítványára jegyző­könyvbe foglalták az elhunyt ma­radandó érdemeit. Ezután Pánczél József dr. vármegyei főjegyző fel­olvasta az alispáni jelentést. Az ülésen Békétciabéról Boh­nert József kormányfőtanácsos je­lent meg. Elsőnek báró Apor Vilmos dr. apátplébános szóit hozzá és azt sérelmezte, hogy a tanítók helyettesítése nagy nehézségekbe ke­rül, mert a tanfelügyelőség saját hatás­körében nem helyettesíthet. Több esetet emiitett meg. Kérte, hogy a közigazgatási bizottság ennek ér­dekében tegyen lépésekel és mu­tasson rá a tényekre, hogy a tanfelügyelő ezután saját hatás­körében elvégezhesse. Berthóty Károly dr. kormány­főtanácsos hasonló ügyben szólalt fel, mint báró Apor Vilmos dr. Hangozlatla, hogy hónapokig el­tart, mig egy tanítót lehelyeltési­tenek. Ringbauer Károly dr. tanügyi tanácsos kir. tanfelügyelő vála­szolt a felszólalásokra. Ezt köve­lőleg felírat felterjesztését tette szóvá. Bohnert József kormányfötaná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom