Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-08 / 103. szám

1938 április 29 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle Irja: Lustig Géza Annakidején, a mull százed de­rekán, az egyik zürichi csapszék­ben Richárd Wagner sokat éve­iődöít GoUfri.d Kellerrel. Nem ér­tem ezeket a héjfejü svájciakat, — mondogatta a nagy zenész. Büszkék e fajlestvéreikre, henceg nek is velük, de ugyanakkor fáz nak is tőlük. AEÓIO nagyot furdu't a világ. Azt a Németországot, amelyben Richárd Wagner élt, a gondolkodók és a költők Német­országát, felváltotta a harmadik bi­rodalom, amely a legjobb uton ven, hogy a gerrrón álmokat B ködből, ahol egy évezredig sűrűsödtek, éleire hivja. Csak a he'vé'ek fé­lelme nem akar elmúlni. És hiába próbálta megnyugtatni a berni kö vet a szövetségi tani c»ot és hiába jelentette ki, Németországnak esze ágában sincsen ceak egy ujjal is érinteni Svájc függelleneégéi, a riadalom sehogy se lappad. Egyre jobban idegesilik a kanionokai azok a térképek, amelyek ujabban a határokon beözönlenek és ame­lyek a rosenbergi dogmatikához mérten az élemén nyelvterületeket Germéniéba incorporélják. A né­mei eutoriiéaok ugyan egyre cá­fo'jék ezeknek a geopolitikai fan­tazmagóriáknak a hitelességét, ámde mindazonáltal a szorongás elég nagy ahhoz, hogy a politika lenselye e'feidüljön Svójban is. Nem minden ok nélkül siurkol­nak Teli Vilmos ivadékai. A ger­mán sváfci határ az ausztriai ese­mények folytén több száz kilómé terrel megnyúlt s a két ország im­már nem c«ak északon szomszé­dos, mini eddigelé, hanem délen is. Svájc katonai szerkezetét máról holnapra gyökeresen ól kell for­MAGYAR KÖNYVNAP 1938. junius hó 3—4—5 Az idei könyvnap nagy eseményei AranyJános összes prózai müvei és műfordításai. Egyetlen kö­tetben b.bliapap ron, 2500 oldal. Könyvncpi ára P 16 40 Könyv­nap utáni bolti ára P 22'— Arany János összes költői müvei, Arany János összes prózai művei és műfordításai két hatalmas kötetben, kb. 4300 oldalon, bibliapapirra nyomva egyönteiü művészi kötésben. Könyvnapiára P29-, könyvnap után bolti ára P 40'— Tizenkét kötet tartalma két kötetben I A könyvnapi ARANY-kiadás korlátozott példányszámban ké szül, ezért ajánlatos már most előjegyeztetni. Előjegyzéseket elfogad minden helybeli könyvkereskedés. Keressünk gyógyulási, üdülést és szórakozást a korszerűen átépített kivéló gyógyhatásn Dara fl r ^fl B #8 S I Idény május 14-101 szepten | MI M wi bel 30-ig. Főidény julius 1­augusztus 31-ig. — Arzénes, vasas, timsós és szénsavas fürdók. Modern vizgyógy­ntézet. Ivókúrák. Hegyi 8[rend. Modern berendezésű 300 szoba. 126 h. park. Diétás ellátás. — Elsőrendű konyha. — Kérjen prospektust. ifürdőben idény május 14-től szeptem­málni. Mindeddig a hadsereg leg­nagyobb része északon állomáso­zol!, szemtől szembe Németor­szággal, a Rajna bal és jobbpart­jén. Három divizió őrködött itien, lábhoz tett fegyverrel, mig a frencia és az olasz mesgyéken csak két divizió silbekolt. Az északi határ fontosságéi eleve bizonyilolla az is, hogy a vezérkar telistele szórta ágyufészkekkel már akkor, amikor a nemzeti szocializmus a jövő ho mályában derengett. A keleti határ viszont egéizen csupaszon nyilolt Ausztria felé s alig néhány szá­zadnyi katona lézengett a menlén. Svájcnak nem volt mii tartania a lilipuli Ausztriától. Különben is szoros barátságban élt vele. Most azonban a harmadik birodalom vette át a jámbor osztrákok slrá zsahelyét és nyilvánvaló, hogy ke­leien is szükségesek olyan torla­szok, amelyek az ösvény! elzárják. És a helvéi vezérkor nyomban munkához látott, annál inkább, mert az idő sürget és a percek drágák. Erőd erőd után nő a föld­ből ebben a zugban. Persze azt, hogy lesz-e foganatja ennek a sietségnek, avagy nem, csak a jövő igazolhatja. Sierintünk kárba veszeti fárad­ság uz egész. Ausztria felől ugyanis kél *rölgy lejt Svájc belsejébe. Az Inné s a Rajnáé. Az egyik a glari alpokhoz vezei s nyílegyenesen fut Coireig, Graubünden csomópontjóig. A má­sik az engadini alpokhoz viszen, amelyeknek ölében Sanct Moiilz sütkérezik. Németország felől is szabad a járás Sancl Gallenba és Lichtemlein is csak addig marad­hat némileg önálló, amig épen von der Beck óhajtja. Röviden a svájci köztársaságot immáron szorosan átöleli a harmadik birodalom és darabokra roppanthatja, ha nem parolázik vele. Baseltől Consianzig ezer és ezer pont adódik, ehol a szivegyöktréig lehet sebesni Hel­véciát és a derék tanácsurak bi­zonnyal óvakodni fognak attól, hogy az oroszlánnal pajkoskodja­nak. Megszavazlak ugyan vagy 240 millió frankot katonai célokra. De mii érnek vele? Akárcsak szél­puskával ingerkednének. A nóla­vége ugyanaz lesz. Amióta világ a világ, a nagy halak mindig fel­falták a kicsiket. Hogy amit padzünk, nem holmi agyrém, de igaz valóság, azl élesen mulatja a gazdasági helyzet, amely Svájcra szakadt. Addig, amig Ausztria független volt, Svájc előtt nyitva állottak az összes utak, amelyek Európa keleti s déli részei felé szaladlak. Ehhez képest a svájci tőke, akárcsak a francia, örömest kereseti és talált szállást az osztrák vállalkozásokban. Igy svájci és francia lőke épitette azt a vasúti pólyát, amely Arlberget Tirollal összeköti és amely keleti Európa forgalmát nyugatra terelte anélkül, hogy Németországot át­szelte volna az árucsere. Svájci és francia tőke lüktethetett áradva, hömpölyögve Páristól és Zürichlől Bécsig és Prágáig meg Konstanli népolyig, anélkül, hogy német ke­lekhez csak egy árva fiiying ra­gadhatott volna belőle. Ezt az ar­tériái átmetszették a legutóbbi ese­mények. A germán-olasz tengely Svájcot elvágta Közép- a Déleuró­pólól és az egykori osztrék határon már szigorú devizaellenőrzés gya­3SHE1 idők változnak de nincs változás az Aspirin -tabletták minőségében. 40-óves gyártási tapasztalat és kiváló szakemberek tudo­mányos ellenőrzése szavatolnak az Aspirin mindig válto­zatlan minőségéért, tűrhetőségéért és hatékonyságáért. A S P I R I N T A L E T A K < <3 a z í V­z a >­O o OE OGYIMÜMMHWHOé BAYER-KERESZTREI DE 0GYELJ0NK MINDIG A BAYER-KERESZTREI S koroltatik. Egyébb csapások is sújt­ják a helvét gazdaságot. Amióta a német jérő;ök felkapaszkodlak a Brennerre, Berlin és Róma közé nem iklalódhalik be senki. Német­ország és Olaszország között a for­galmat eddig Svájc bonyolította le a szent golthárdi hágón ót. Ma a vonatok a Brenneren át gurulnak észekról délre, mert ez azut rövi debb is és ami a legfontosabb, igerciak olcsóbb. Az arlbergi vas utak jelentősége szintén lehanyat­lott mintegy varázsütésre. S azután mi lesz a roppant tőkékkel, amiket Svájc óvallenul az osztrék tarto­mányokban invenslált. Ugy hisz szűk, bucsut vehet tőlük, még pe­dig angolosan, legalább is jó időié, borjunyuzó pén'ek lejárali napjáig. Rebus sic itantibus, mi lesz, mi lehel Svájc függetlenségével? Mi lesz, mi lehel? Olvassuk csak el, ami! a Frankfurter Zeitung irt a legu'óub. Nincs és nem is lehet olyan ágazata a német fajnak, amely közös sors parancsai alól kivonhatná magát És akár hogyan ágálnak a svájciak ez őirégi mult­jukkol, ekér hogy emlegetik Me­rész Káro'yi és a többi avalagiá­got, mégis esek hozzánk larloznak. Szóval egy olyan államban, ahol Goebbels dr. előzetes jóváhagyása nélkül rgy sor el nem hagyhatja a sajtói, arra figyelmeztetik Sváj­cot, ne pipiskedjék, meri a sorsői ugy se kerülheii el, lévén egy őgazafa a némel fajtőnak. Mindez azonban eifli ahoz képest, arrit a Deulsche Bergwerkszeitung-ban olveshelolt, eki szerel a lepokkal pöszmölölni. Ausztria a saját bő­rén tepaízlalhalla — hangzik a módfelett érdekes újságcikk — igen, Ausztria lepasztalhatla, mit jelent as elavéjciasodác (Verschweieern) — azaE mii jelent egy olyan nép tragédiája, amellyel el akarják hi­lelni különálló népiiégél, holott csak parányi része az emberiség egy töredékének, amely egy éa ugyanazi a nyelvet beszéli. A Berliner lllustrierte Zeitung meg azzal tromfolja le a svájci függet­lenség protagonisláil, ne igen szá­jaljanak, meri csúnyán megkese­rülhetik. Vájjon mire célzott Goeb­bels képeslapja? Arra, amit a sváj­ciak maguk is jól tudnak és amilől remegnek. A Harmadik Birodalom­nak ugyanis módjában áll a né­met Svájc szellemi életforrásait el­apasztani. A svájci írók, akik Burckhardt é* Nieizesche, Keller és Mayer nyomdokaiban lépked­nek, mőris elveszítették a német piaco! s egyik a másik ulán hellgat el kénysaerüleg. Félő tehát, hogy a szellemi aktivitás egészen alá­hagy éa a svájci civilizáció lábőn rothad. És ez ennól inkább lehet­séges. mivel a népesség az elző­szihoz hasonló tájszólást beszél és az irodalmi nyelvel csak félig­meddig érli. Ujabban odáig fajul­lak a dolgok, hosy egyesek a dialektusokhoz menekültek. Mint hogy azonban a dialektusoknak nincsen se szeri se szórna és az egyik falu nem érti a másikat, ez a mozgalom is eieve halálra van Ítélve. A műveltség baledögölhet. Eíy szó mint száz, az ólemánok nehezen menekülhetnek az anyai ölelés elől. Beszélhetnek amit akar­nak, énekelhetik ahogy a torkukon kifér a levver dued as slau nótái, mindez nem használ. Előbb uióbb visssshullanak a nagy egységbe, ahonnan elfajultak. Sunt lacrimae reruml

Next

/
Oldalképek
Tartalom