Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-08 / 103. szám

Ára f) fillér lékéscsaba* 1938 május 8. vasárnap 66. évfolyam 103. szám Tett halála az okoskodás, vallotta a költő és szavai nyomén megele­venedik előttünk a világ, amely­ben ezt meg kellelt irni, erre nyo­matékosan rá kellett mutatni. Na okoikodjunk annyit, meri addig okoskodunk, amig minden tett, minden bátor kezdeményezés el­vész morfondírozó kétségeink, ep­rólékos okoskodásaink nyomán. Mily fura vilég lehetett, mily fura. Tett halála az okoskodás, — de igaz mondás volt. Igazának erejébő 1, bölcsességének minden­hatóságából mit sem vesztett az évtizedek során. Ma is mily jel­lemző és mily igaz. Csak persze a változott idők változott viszo­nyaihoz mérten módosítani kell kissé, ét kell alakítani a mai szellemnek megfelelően. Csekély BE igazítás, szóra sem érdemes. A szórend változik csak meg valamelyest már kész a mély­értelmű mondás : Okoskodás ha­lála a telt. Valamikor, az okoskodás avitt divatja idejében a tett, az akció, a mozgás érdi kében emelt szót a költő. A tettet féltette, amely mégis csak mindan okoskodás végső céljaként ott lapult a ter­mészet, az élet rendjében. A tettet féltette, amely már-mér el­sikkadt ez öncélúvá vált okosko­dás lendületet lefogó, izmot lo­hasztó, idegeket enerváló ural­mában. Nagyot fordult a vilőg 1 A tett, a iendület, a mozgás maga lett a cél. Ki gondol az okoskodással, amelynek célokat kicirkalmazó, utakat felmérő, hatásokat előre­látó és mérlegelő gondosságában érlelődölt a végső cél: a tett. Az események dinamikája magóval ragadta az embert s a mozgás­ban lévő, mindig valamit tevő tömegek elvesztették minden fo­gékonyságukat az okoskodás iránt. Az okoskodás — állapítsuk meg rezignáltán — kiment a divatból. * * * Á képviselőház az elmúlt héten három nap alatt letárgyalta és el­fogadta a sajtórendésietről szóló törvényjavaslatot. Három nap alatt, husz óra hosszat tanácskoztak, vagy, hogy a bölcs mondás szó­használatánál maradjunk : okos­kodtak a magyar lörvényhoiók a fölött a törvény fölött, amely hosz­szu időre eldöntötte a szabad ma­gyar szó sorsét. Eldöntötte sorsát és megdöntötte uralmát. Es e husz órás tanácskozás alatt érezni le­hetett a Hőz levegőjén, hogy mennyire sokalják az okoskodást, milyen felesleges, milyen célsze rüllen, mennyire korszerűtlen do­lognak tartják. Teti halála az okos­kodás, ériődött a türelmetlenség­ből, amely unta a tanácskozást és legsrÍvesebben a nyers tettet üd­vözölle volna. íme : okoskodás halála a tett. A tett uralma megszüntet minden okoskodást, amint ez a törvény derekasan véget vet a magyar szó szabad okoskodási lehetősé­gének. Csak az a kérdés, hogy az okoskodástól mentesített tett eredményei igazolni fogják-e a tettet. De ezt mér nem mi mondjuk meg. Az uj Római- és Germán­Birodalom összefogását hirdette Hitler római beszédében (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap este a Venézia palota legszebb termében folyt le az a diszlakoma, amelyet Hitler Adolf vezér és kancellár tiszteletére rendeztek számos külföldi és o'asz előkelőség jelenlétében. Ezen a vacsorán Mussolini és Hitler tör­ténelmi nevesetestégü pohórkö szöntőt mondott. Elsőnek Musso­lini mondotta el pohárköszöntőjét, amelyben egyebek kösrött ezeket juttatta kifejezésre: — A legszívélyesebb örömmel tolmácsolom a magam és as olasz nép háláját, emiérí 0 it Rómában hagyományosan fogadhattuk. Az az együttérzés, mely a két nép között fenn­áll, megszilárdítja Európa békéjét. A nemzeti szocialista Németország és a fasiszta Olaszország együtt­működése megbonthatatlan és a berlin—római tengely a két nem­zet együttélésének őszinte meg­nyilvánulása. A berlin—római ten­gelynek ez a célja, hogy az igaz­ságtalanság ellen felvegye a har­cot a tarlós európai béke érdeké ben. Eíulén Hitler vezér és kancellár emelkedett szólásra és többek kö­zött ezeket mondotta: — A legmelegebb szivélvesség­gel fogadta a német nép Önt, az olasz birodalom ujjáteremíőjél, Né­metország nagy barátját és most ezt a legrreegebb szeretettel tol­mácsolhatom itmét. A nemzett szocialista mozgalom és a fasiszta világforradalom két uj nagy államot teremtett meg, amelyek egy uton haladnak. Á nemzeti szocialista Németország és a fasiszta Olaszország száz­húszmilliós egységet alkot. Ezzel az egységgel meg tudjuk védeni mindenkivel szemben jogainkat. — Most, hogy határaink szom­szédoiak lettek, megteremtődött az örökös német olasz határ, amelyet a természet vont a két nép közé. Ezek a határok sért­hetetlenek, de hogy a két nép közvetlen szomszédságba került egymással, felbecsülhetetlen erőt rejt magában és ezzel az erővel nemcsak a két ország békéjét tudjuk megóvni, da megóvjuk Európa békéjét is. Életveszélyesen megbicskáztak egy békéscsabai fiatalembert a sopronyi tanyákon (A B. K. tudósítója jelenti.) Súlyos kimenetelű véres vereke­dés történt tegnap délután a sop­ronyi lanyőkon, amelynek áldó zata életveszélyes állapotban ke­rült a békéscsabai kórházba. Pav­lik János 24 éves békéscsabai nap­számos, gazdasági munkás tegnap délutőn kerékpáron igyekezett ki a tanyára és amikor mintegy ti­zennégy kilométernyire volt a vá­rostól, találkozott egyik régebbi haragosával, Petrovszky János nevQ fiatalember­rel. A harag onnan eredt a két fiatal­ember közöli, hogy Petrovszky ré­gebben megverte egy mulatság után Pavlikot, aki emiatt most fe­lelősségre vonta a fiatalembert. A két fiatalember között csak­hamar heves szóváltás fejlődött ki, aminek verekedés lett a vége. Ugyanis Pavlik kijelentette, hogy most Petrovszkyval le fog számolni, amiért a múltkor elverte. Az uton senki sem jőrt akkor és nem volt, aki megakadályozza a verekedést. Pillanatok alatt való­ságos élethalál harc fejlődőt! ki a verekedők között és Petrovszky egy kedvező pillanatban előrán­totta zsebkését és azzal a bordái közé szúrt Pavliknak, aki nyomban összeesett. A verekedést ekkorára már töb­ben észrevették, de mire bele tud­tak volna avatkozni, Pavlik János már súlyosan megsebesült. A sú­lyosan sérült fiatalembert ezután bevitték az egyik tanyába, ahol lefektették. A tanyabeliek ezutőn bementek a Rosenthal-majorba, ahonnan értesítették a békéscsa­bai mentőket, akik a hir vétele után nyomban ki­robogtak a helyszínre és eleő segélyben része­sítették a sebesült fiatal­embert, majd beszállították a békéicsabai kórhőzba, ahol Pavlik Jánost azon­nal ápolás alá vették. Megállapították, ho*y Pelrovszky bicsKája megsértette a szerencsét­len fiatalember tüdejét is, amitől rengeteg vért veszteit, úgyhogy Pavlik János állapota életveszé lyes. A verekedés ügyében a békés­csabai csendőrség megindította a nyomozőst. Goga Octavian meghalt (A B. K. tudósítója jelenti.) Goga Octavian volt román minisz­terelnök tegnap délután, kelet­európai idő szerint 2 óra 6 perc­kor csúcsai kastélyában meghalt. Csolan kolozsvári görögkeleti püs­pök, aki a mostani kormányban közoktatásügyi miniszter, délelőtt még feladta a haldoklónak az utolsó kenetet és ágya mellett misét mondott. A halál bekövet­kezésekor Goga ágya mellett volt felesége és legmeghittebb barátja, Hodos egykori miniszterelnökségi államtilkár.Tegnup délután összeült a családi tanács, hogy a temetés­ről határozzon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom