Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-04-03 / 75. szám

343 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 29 Átmeneti" riport a természet­imádókról és a városszépítésről Félmillió facsemetét ültettek el Békéscsabán két év alatt (A B. K. tudósítója jelenít) Visszavonhatatlanul itt a tavasz, bőr m^g a fecskék nem étkeztek meg. Április elején vagyunk, ami­kor rendszerint a déli órákban még a tavaszi felöltő is sok.amig rajtunk van, de ha levesszük, hi­ányzik. Ez az átmenet. A szél szemünkbe szórja a pori, meri még „korai" a locsolás, bizonyára „lehűtené" a levegői. A fü mőr zöldül, de még nem lehel ráhe­veredni, mert megfázik az ember, annak ellenére, hogy felülről már enyhén éget a nep. Ebben as átmeneti időben in­dultunk egy körútra, hogy beszőj moljunk egy néhány „élmeneti" dologról. Egy makacs természetimádó Kezdjük mindjért a Sséchsnyi­iigetnél. A szépitészeti munka már javában folyik, de még nincsen befejezve, mert még itt sincs az ideje. A játszótéren 5—6 gyermek fut­kos összevissza rendsaertelenül. Nem jőlszanak fogócskát, csak éppen zavarő8Bzák egymást min­den cél nélkül: határozottan unat koznak. Valósággal kinlódnak. A homokra mennek, de hamarosan kilünik, hogy az mé* hideg. Hin­ták még nincsenek felszerelve, csak a mászórudak, de melyik gyereknek van kedve órákhosszat rudat mászni ? . .. önkéntelenül eszünkbe jut, hogy nem-e lenne célszerűbb először a hintákat felszerelni és csak azután hozni friss homokot, a hinta mé­giscsak könnyebben melegszik. Padok még „nemigen" vannak a ligetben, csupán a deszkalapok betontarlói nyújtanak reményi ar­ra, hogy itt valamikor padok lesz­nek. Egy közepesen öltözött, köze pesnél alacsonyabb és egészen rossz megjelenésű fiatalember ül a beton talpon. Vékony füzeles könyv van a kezében s ugy tesz, mintha olvasna, de nem igen nézi a belül. 0 is unatkozik. — Kér, hogy nincsenek még pa­dok — próbáljuk elindítani a be­széd fonalát. Pillanatnyilag azon löprencr, hogy válatzoljcn e, vagy sem, de ugy­lálsiik, hogy fitlogtalni akarta ter­mészet imádősől, mert azt vála­szolta : — Kérem igy jobb, mert leg­alább senki sem zaverja az embert. Szünetet larl. Éppen mondani akarjuk, hogy mi mégis merészeltük, de ő igazán olyan négyen elnézően mosolygott, hogy nem szóltunk semmit. — Én kérem imődom a lermé­Könnyü hímzésre házi munkás e • n ni B bimzonoket alkalmaz azonnal a Hubertus gyár szelet, még télen is órák hosszat séláilam a ligetbe, de hála Isten­nek ninc< is nekem semmi bajom, olyan egész . . . A mondatot nem fejezhette be, mert Brca hirtelen elvörösödő t, ha­lántékán kidagadtak az erek, de nem ludla visszcfojlani a köhögést. Sajnáltuk. Men'ejetni próbálta magái. — U*y látszik kicsit megfázhat­tam ezen a cementen. — Megállott az átmenet — mondjuk. ő nem *rli. Nem is fonlos, mert ez mőr nem változtál az ő he'y zelén. Aki nem birja az átmenetet A Körös pari is éledezik mér. Tulfcuzgó fialalembsrek sülkérez­nek a napon „Tarzan koszlümbe", de még pokrócot raktak maguk alá. A gyulai zsilipen lul vetkőzik egy jóalBku fiatalember, a bőre mőr megpirult kissé. Többen nézik a fiatalembert, egy két arra velő­döli járókelő és nepfürdőző. — Fürödni akar a „manusz" — mondja ez enyik néző és vecog a foga. A barátunk flegmán köiülnéz. lemegy egészen a viz szélére, kar­jai! a magasba lendiü s beleugrik a vicbe és eltűnik a viz alalt. — Jej, ez sem fog mőr többet kijönni — ijedt fel egy női néző, de a többieknek is borsódzik a hála. Feszült pillanatok ülőn a viz közepén felbukkan a fiatalember, megfordul és gyorsén kiúszik a partra. Megkérdezzük mi a véleménye az átmenetről. Értelmes embernek látszik és kijelenti: — Nem birom az átmenete', fontos, hogy meg ne fagyjak, ha kigyövök a vízből, nohát . .. — Ez bizony nagyon fon'os — nohát . .. Ellenségesen néz ránk, amiért kifiguráztuk a szavajárása miatt és ismét beleveti magét a vi*.be, úgyhogy a hideg viz bt fröcsköli az arcunkat. 300.000 facsemete az uccán Vésül örvendetes tényként őlla­pitottuk meg, hoay Békéscsaba vérosa szépül. A Berlhóly-tér kel­lemes meglepetésként halott. Szép sétőnyokat váglak, de nem terv szerűtlen össze-vitszaságben, ha­nem mértani pontossággal és ugy­szólvőn néhány „vonással" egé­szen nagy ligetté varázsolták a Berlólhy parkot. Kétségkívül nagy munkőt véges Pfeiffer Islvőn városi gazdasági in­téző a vórosszépité8zet érdekében Lischa Frigyes felsőmezőgazdasági iskolai tanárral karöltve, aki ön­zetlenül igyekszik segítségére lenni az intézőnek az áldásos munká­ban. Rövidesen teljesen rendezik a Ligeti sott, az ut már itt is kt van seltkozva, a Körös-partját szépítik es ugyencsak széppé varázsolják a Honhy Miklós utal, ahova fe­kete fenyőket ültetnek és gyepe­sítenek. Értesülésünk szerint az idén is ugyanugy mint tavaly, mintegy kettőszáznyolcvan-háromszázezer fecsemetét fognak elültetni a vá LAKÁSBERENDEZÉS olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható OPSTEIN BUTORHAZBAN Békéscsaba, Andrássy-ut 25 sa Kedvező fizetési feltételek! ros különböző utain és területein erdőíités céljából. I y birko/iü Békéscsaba az al­fö di porral eddigi tapasztalatok szerint komoly sikerrel, csak ép­pen azl az átmeneti időt kell ki­várni, amíg ezek a facsemeték megnőnek és a siker még telje­sebb lesz. m. m. j. Magyarország eddig legnagyobb árumintavására nyílik meg április 29-én, a budapesti városligetben Talőn sohasem volt annyira igas, mint éppen napjainkban, hogy Ma­gyarország a Délkelet, sőt as egész Közelkelet kapuja. Megértette ezl a külfö'd is, amit legjobban ab­ból látunk, hogy az ez évben áp­rilis 29—május 9 ig megtartandó Budapesti Nemzetközi Vásáron 7 külföldi állam vess részt, mégpe­dig mind a hét külön-külön hiva­talos pavillonnal. A külföldi államok két csoport­ban vonulnak fel a magyar őru­mintavősérra. Az egyikben otl lát­juk Olaszországot, Franciaorszá­got és Ausztriát, amely most, hogy a Német birodalom lagja lelt, fo­kozott súlyt helyez a délkeleti és keleti üzleti összeköttetések fenn­tartáséra. A Némelbirodalom és az említett két másik nyugateuró­pei nagyhatalom azérl vesznek részi a Budapesti Nemzetközi Vá­sáron, mert piecot keresnek fejlett iparuk száméra, mely kiegyenlitse a délkeleteurópai nyerstermelő or­szágokból vásárolt nyersanyagok árát. A résztvevő külföldi államok második csoportjában találjuk Ju­goszláviát, Egyptomot és Indiát, amelyek viszont joggal számolnak azzal, hogy a Budapesti Nemzet­közi Vősár uj vevőket teremt Nyu­gat felé törekvő nyersanyag ex­portjuknak. A vérható nagy nemzetközi for galom elsősorban természetesen a masyar ipart késstelte a»- eddi­gieknél lényegesen nagyobb ará­nyú részvételre. Szinte nincs is a magyar iparnak olv sjámot'.evő vőllalata, amely ne foglalt volna máris helyet a vásár területén. Érthető, hosy ez a nagv érdeklő­dés az uj rendszabályok egész so­rozatára késztette a vásár rende­zőségét. Atépitelték as egész vő­sárterülelet. Uj utvonalak fektetése, felhőkarcoló magasságig épitelt pa­vilionok, a legkisebb helynek is gondcs kihasználása tették csak lehetővé, hoj,y a mutatkozó nagy érdeklődések es a bejelentett nagy helyigényeknek eleget tudjanak tenni. Budapestnek eddig legna­gyobbsoabősu árumintavására fog április 29 én a Városligetben meg­nyílni. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei "-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom