Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) április-június • 73-144. szám

1938-05-01 / 97. szám

6 BEKESMECjYEI KOZL0NY 1938 május 1 Átkozott a bölcső Irta : Ruszkay Sándor A nevem ismeretlen, nem csillog még fényben, Viselhetné bárki a halondók közül, Ki itt él a földön az ég alait És sir meg nevet, vagy éppen örül. Szürke ez a név, de én, mögölte az ember, Szines szép álmokut bontogatok, Szavammal szeretnék lelkeket simítni S ha nem sikerül, némán bólogciiofe. Költészet az álmom s a nyugalmas béke, Harcokat csilí'.ni vágyó akarás ; Még hiszem sikerül majd nékem Es nem lesz annyi ellenség s marás. Beszédem parázs lesz, bajokat hamvasztó, Nézésem könnyeket szárító jó kendő, A hangom ruhátlant betakaró öltöny, A kezem másnak is kenyeret teremtő. Elképzelem este csillcg lángja mellett. Nagyot változtatok ezen a világon, Nem gyilkolnak többet a kerengő földön S nem lesz, akit bilincs vcs kar iába zárjon. Remélem lilokban, hogy az én nevem is Kap kölcsön aranyat a világló ncp.'ó! És talán sugáizik elethmtő tüze, Mert a szegényeknek nyitóit re/tett ajtót. Az elesett népnek, akin lúgnak sokat És bögöly mődjara élősködnek vérén, Amikor élni űiték hullává lett testét, Szívtelen közönnyel osztozkodnak békén. Látván gonoszokkal a viaskcdásom, Azt mondiók rcm : szegény, százszor belga köliő, Arya tzerer esetien, ki ilyen fiat szült Es ahol ringatlak, átkozott a bö ctő. rr DIVATHÁZBAN FIGYELŐ IRODALOM -SZÍNHÁZ- FILM«ZENE«;KÉPZÖMÜVÉSZET SAJTÓ ALATT ... Vasas Mihálynak, a békét cea­bei szérmasásu festőművész tanár ntk regénye jelenik meg aa égé­sién köseíi napokban „Ki iud tóit?" cimen. Békéscsabának a világháború alatti és u'áni rajiét adja ez a mii, mely eseménye lesz a tavasai könyvpitentk. A lörléne! egy há­borúba vonult békéscsabai férfi cselédjéről, ennak küzdelmeitől, aptó örömeiről és nehéz szenve­déseitői szól. A regéty luiejdon­kf'peni hose nircs is a ssinen, el­tűnt a fronton. Ki tud róla — kérdi a hivtíbics feles ójüás. A regény választ ad a nehéz kérdésre. Em­berien, egyszerűen, de a mélybe látó egyszerűséggel elmondja az itthonrnaredt csalid nehéz eletét, Különös módon furcsa Vasas Mihály siluse. Szép, plasztikus irésmúd ez. A festő beszeli el a történetet s crodfelkotva vesszük észre, hogy a regény sodrában I ezdünk nindent az ő színeket és formákat másképpen lóló szemén at nézni. A „Ki tud rólt?" a budapesti Faust könyvkiadó kiadásában je­lenik meg. Junius elején jelenik meg a te­hetséges fiatal próiairónek Mátray­Miklya Jánosnak uj noveilásköny­ve „Árbockosárban" cimmel. A szerző lapunk o vauéi e őü nem ismeretlen. Ötletes és mindig for dulaSos liportjaivei és elbeszélé­seivel lapunk hasábjain találkoz­hatott az olvasó már évek óta. Első _ elbeszéléskötete, a „Nyár vége" a környék legszélesebb kö­zönségének elismerését vivta ki. A több, mint 100 oldalas második kötet is mélíén terl számol a köiön­ség éideklődésére. KÖNYVEK „Hércm házesság", Charles Plisnier Gcncourt-dijnyertes regé nge. Uj Balzeckért üdvözölte a frer.cia sej!ó Charles Plisnier I, a belga ügyvédet, Emikor a Gon­ccurt dij zsűrije „Mariages" cimü regényét itélte méltónak a hires irodalmi kitüntetésre. Od&iléiték, mégsem adhatták ki a dijat, mert Piitnier nem francia, hanem belga állampolgár. Egy esztendőnek kel­lett eltelnie, s a negy belga Író­nak egy ujabb regényl (Feux Pas­seporit) produkálnia, melyet ismét legjobbnak talált a zsűri, hogy most mér ez alapszabályok mó doMlÉtóvel, kél regénye alepjón kiadják mégis Plisniernek a Gon­coui t-dijat. Kőiben a Mariages-1 százezres példányszámban kap­kodta e frer.cia közönség és több világnyelvre lefordították. Most je­lent meg magyarul, Gáspár Mik­lés kitűnő, remekbe készült fordí­tásában, Hárem házasság cim alatt, mint a Szép írások regény­sorozat harmadik kötete. (Bárd kiadás.) Szekfü Gyule: Három nemze­dék ée emi uténa következik. Tudományos irodalmunknak ritka eseménye, hogy ety íudományos mű aránylag rcvid idő alait öt kiadást érjen meg. Süekfü Gyula Hérom nemzedéke a legismertebb és legolvasottabb magyar könyvek egyike, A könyv a történetírás ujabb íudomóryos módszerével szt a kort rögzíti egységes képbe, melybe a magyar élet mai tragé­diájának gyökerei visszanyúlnak^ S. ekfü ebben a könyvében see­mebe néz „azon erőknek, amelyek az egészséges fejlődés sodrából kivetették" a magyar nemzetet. A mű Sfiéchenyi litvánnak arra a gondolatára épült, hogy „a ma­gyarságnak, mint nemzeti közös­ségnek, lelki struktúrájában olyan hibák, ősi vétkek vannak, amelyek művelődését és ez európei keresz­tény humanizmus magaslatára fel­emelkedését ekadályezzák, meg­nehezítik." E gondolat árnyékában tűnik fel a hérom nemzedék — a szabadságharc, a kiegyezés és a világháború előtti kor nemzedéke — egymás után hanyatlóbb kor­szaka, mig a szörnyű végkifejlés a trianoni tragédiában be nem te jesül. A képet a könyv harma­dik kiadásához már csatolt Ö ödik könyv: Trianon óta —egésziii ki, mely napjainK történetét (Egyetemi nyomda kiadása.) Matolcsy Mátyás: Uj élet a ma­gyar földön. (Cserépfalvi.) „A fel­támadás uija a belső revizió!" —­mondja a szeríő könyvében, me­lyet fcbból a célból irt, hogy „a kérdéseket tárgyilagosan, a tények szigorú ismerete alapján vegye vizsgálat alá és jelölje meg azt az utat, amely a nemzet egyete­mes fejlődésének irányában mu­tat". A könyv alapvetésként a kü­lönböző gazdasági rendszereket ismerteti, ezek közölt ben utalja Magyarország jelenlegi gazdasági rendszerét, majd azokra az orvos­landó bajokra és hibákra mutat ré, amelyek a rendszer eredmé­nyeképen keletkeztek. A mü to­vábbi, nagyobb része a megoldás útját körvonalazza. Matoicsy sze­rint a megoldás módja a teljes rendszerváltozás. Errevonatkozó­leg részletesen foglalkozik a jö­vedelemmegofztás egyenleíesebbé téteknek kérdésévé'. Ennek meg­valósításét mindenekelőit mélyen­jéró új földreform állal gondolja elérhetőnek s ebből a szemszög­ből vizsgálja a helyes biriokmeg­oszlés megvalósításának lehelősé­gét. A közteherviselés átszervezé­sét, gyökeres adóreformot tert ez­után szükségesnek, mejd a jöve­delemmegoszlás egyenletesebbé tételének további eszközéül a mun­kabérek szabályozását jelöli meg. (A mezőgesdaség területén külö= nősen a minimális napszámbérek, egységes ara'.ószen ődések, egy­séges cselédszeraődések, stb., az iparben ez ipari munkabérek ren­des, és e, minimális munkabérek és a munkabér kiegészítése stb.) Vé­gül egyenletesebbé tehető a jőve­velemmegoszlőa az érszinvonaE folytonos ellenőrzése és szabá­lyozása által. Kiemeli a nemzeti termelés színvonalának emelését ugy mezőgazdasőgi, rrint ipari te­rületen s mindenre nézve részle­tes javaslatokat cd. Hangsúlyozza a dolgozó tömegek szociális gon­dozásának szükségességét, majd — könyvének aktuális befejezése­képen a kormány ötéves tervét vizsgálja és ennek kritikáját adja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom