Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-17 / 61. szám

1938 március 17 BEKESMEGYEI KOZL0NV 3 Iparengedély változások február hóban Kiadott engedélyek: Botla János fodrász. Csicsely János szatócs, Tólh Pál bazár, vegyeskereskedő, Harmati Istvánná Such Ida sza­tócs, é elmiszer, cukorka,gyümölcs, déligyümöls. teJterméK- kereskedő, özv. Egri Györgyné Hankó Judit tojás, zöldség, gyümölcs és ba­romfi-kereskedő, Matolyák Miklós bazár, vegyeskerekedő, özv. Lö> -winger Lásalóné Lerner Margit rő­fös, vegyeskereskedő, Höös Ká­roly ásvónyoltermék kicsinyben, Csicsely Györgyné szatócs, barom­fi és tojás kereskedő. Lipták György fonál, szőnyeg-kereskedő. Boros Mártonná Torányi Márin kész női kalap, női és gyermek fehérnemű. Kertes István kerékpár és alkat­része kereskedés, Zílenyányssky János motalkó és olaj árusító, Fa­zekas R József korcsma, Lsrner LászlónélWeinberger Erzsébet Co­lumbia gvarmatáru kereskedés, kávé, tea, fűszer, zsineg, papírke­reskedő, Várday Balázs vegyes­kereskedő, Lakatos jános szövei, vászonáru és háziszőtte* keres kedő, Frenkel Julianna toll, nyers­bőr, gyapjú, vas, festék, rőfös, gyümölcs és baromfi kereskedő, Saibsn András s»obafestő. Rusz­nák Pál csizmadia, And* János cipész, Sébel Aladár és Fürst Ká­roly „Sábel és Fürst" cim alatt rövidáru kereskedő. Megszűnt engedélyeh: Ifi. Joze­fusz Sándor hentes. Pardi Bálint rőfös rövid, vegyeskereskedő, Ma­tuska János mészáros és hentes, Biró Albert férfiszabó, Seilágyi Sándor sütő, László Sára női sza­bó, Varga István cukorka, csoko­ládé, déligyümölcs kereskedő. Gaz­da Márton szatócs. Kovács János hasitoti körmű állat kereskedő, Filipinyi Jánosné baromfi és lojás kereskedő, Szfankó János élelmi­szer kereskedő, özv. Offenwógner Károlyné henles, Grósz Adél női szabó, Miklós Anialné baromfi­kereskedő, Allmann Béla és Hirsch Imre fűszer, gyarmaiáru kereskedő, Barlolák György zöldség, slb. ke­jreskedő egy évre szüneielleli. Hirdetmény A m. kir. Belügyminiszter Ur 128.445/1938. VI. a. s.ómu ren­•deletével a 18. életéveket ebben az évben betöltő magvar állam­polgárak bejelentési kötelezettsé­gének határidejét 1938. évi már °ius hó 31-ig mepho*n*abbilotta. A 18. életévükei "(1920 ban ssü­lettek) betöltött magyar állampol­gárok bejelentési kötelezettségé­nek teljesiléséhez szükséges beje­lentőlapok a rendőrkapitányság $-as ssámu szobájában díjmente­sen lehel beszerezni. Mindazon külön bejelenlések kötelezetlek ellen, akik kötelezett­ségüknek március hő 31 ig nem tesznek elegei, hivatalból fog meg­indulni a kihágási eljárás, aminek során a mulasztókat pénzbünte­téssel sújtják. Békéscsaba. 1938 március 13. A rendőrkapitányság vezetője: Dr. Bordás Árpád sk. m. kir. rendőrtanácsos. Fizessen elő a Békésmegyei Közlönyre! Paál Jób riportja Kelet kapujáról. Ttlunkács, Í938... Munkács lüktető éleiének pul­zusa : a Csillag. Kávéház, kellős közepén annak a hatalmas telekkomplexumnak, amely egykoron a Schönborn grő foké volt és amelynek barnára mázolt, messze elfutó négy fala Munkácsnak mind a négy fertá­lyára támaszkodik. Az asztalok mellett békésen isz­szák feketéjüket a legkülönbözőbb pártállásu, világnézetű, fajú és nemzetiségű politikusok. A Csillagban mindenki! meg le­het találni: A Csillag ablakából lehet leg­jobban megfigyelni ennek a vá­rosnak lüktető életét. A Csillag főpincére a tudója min­den pletykának. A márványasztaloknál versekel írnak a költők és köllevelekel az ügynökök. Az egyik oldalon a feketét ka­vargatják, a másikon a blíttot csapkodják azok, akiknek ráérő idejük akad. A kávéház széle* üvegablaká­ból csak egynegyed őréig kell ki­nézni az uccéra, hogy a* idegen tizenöt röpke perc alatt tisztában legyen ennek a városnak egészen különös karakterével. Munkácsot a világ egyetlen vá­rosihoz sem lehet hasonlítani. Építési stilja. embereinek élete, berendezkedése, üzletviléga min den tekintetben karakterisztikus és egyedülálló. Ami az idegennek ex első öt percben feltűnik: az üzleteken öt nyelven is olvashatók a cégfelira­tok. Magyarul, cyril betűkkel orosz nyelven, héber betűkkel jiddisül, A magyar színház szinlapján láttam héber belükkel hirdetni Ma­dáh : Ember tragédiáját és Kálmán Imre operettjét, a Marica grófnőt. Szemben a kávéházzal Gajdos Dersőnek van a fodrászüzlete. Ez a derék fodrászmester keresztény ember, de azért a réztányérjai mellett aranybelükkel hirdeti az üveglapon jobbról balra jiddisül, hogy: Dauerondulation. A világon sehol nincsen olvan aranyélete a cigánynak, mint Mun­kácson, ahol Dankő Pista uccát is kapott. A munkácsiak a jazz-zenéi nem szivelik. Hétköznapokon szavakkal alig jellemezhető, elképzelhetetlen nagy élénkség tombol az uccákon. A különös csak i pájessos és kaftános kocsis ül a bakon, ugyan­ilyen alak szántja e vidéken nem is egy helyen a földet a határban, cipeli a zsákol a hátán. Ezzel szemben: ruszin parasz­tokból igen tehetséges kereskedők lesznek. Mindenki rohan. Teherautók szá­guldanak. kis slrófkocsikat húsnak. Olcsó éa |6 szálloda Pesten a Metropole, a Rékóczi uton 150 kényelmes szoba 4 pengőtől, teljes penzióval 9 pengő­től. — Az étteremben szegedi Farkas Jóska muzsikál, a télikertben délután és este a Virény jazz játszik a tánc­hoz. Hallgassa meg mindkét zenekart rádió. Adjon barátainak találkozót, hivja meg őket vacsorára a NIETROPOLE-ba A Bala cipősbolljában jiddis fel­írás adja Ijdtul, hogy megérkezel! az olcsó hócipő. A konkurrrencia elképzelhetetlenül nagy és ennek az a következménye, hogy az árak meglepően olcsók. Sehol a világon nem láttam olyan nagy zsemlyéi, mini Mun­kácson. A munkácsi papírgyár olyan árakon dolgozik, hogy Rózsahe­gyen olcsóbban adja a papirost, mint az otlani gyár. A kávéházakban a fekete fele annyiba kerül, mini Pozsonyban vagy Kassán. A pincérekei itt nem hívják Laci­nak vagy Pistának, hanem ez a Székrekedés a vért beszennyezi. Ennek következményei: _ émelygés, fej- és derékfájás és más bajok. Ilyenkor önnek ic hashajtó nevűk : Bilák ur, Kocsis ur, Básti ur, Singer ur és Weisz ur. A kávéház ablakából belátok abba a szűk uccába, ame'v leg­jobban eszembe juttatja a Keletet. Olyan ez az ucca, mint Szaloniki­ben. Konstantinápolyban vagy Szarajevóban a bazár. Csakhogy itt nem bámulnak feketekávés csé­székkel kezükben az emberek a napba. Itt mindenki dolgozik. Munkácson láttam először egy cégtáblán — ezúttal csak magyar nyelven — ezt a felírást: „Eisler Mór kaftánszabósága." Egy város, afjoí mindenki olvas . A Csillagban minden második ember „szerkesztő ur" . .. Hirtelenében nem tudom meg­állapítani, hány lap jelenik meg Munkácson, de bizonyos, hogy a számuk a tucatot jóval felülmúlja. Azóia, hogy elutaztam onnan, egészen biztossn egy sereg meg­szűnt a régiek kösül és helyettük ujak indultak meg. Két magyarnyelvű napilapja van: a Kárpáti Hiradó, amelyet dr. Si­mon Menyhért szerkeszt és Havas Emil ungvári lapjának munkácsi kiadása, a Munkácsi Közlöny. A hetilapok között legrégibb múltra tekinthet vissza R. Vozary Aladár újságja, az Őslakó, itt készülnek a Független Újság, az Uj K?lel, az Iaezmondó. a Magyar Élet, a Munkácsi Egyetértés, a Kárpátaljai Magyar Hirlap. Négy jiddis lapot is nyomnak itt. rajtuk kivül aztán egy jiddis nyelven megjelenő il­lusztrált színházi újságot. A maga neméban az egyetlen!. Természetesen nagy az olvasol!­•ága a Kassai Újságnak, Magvar Újságnak és Prágai Magyar Hír­lapnak és a trafikos, aki tincsek­kel a fülei mögött ül azük ablaka mögött a dohánylőzBdében, szinte igazi alföldi akcentussal mondja, hogy „Munkácson nincsen vissza­maradt uiság itt mindent meg­vesznek az emberek . . ." A Csillagban egy könvvügynök­kel beszélek : Szomnry Dezsőnek, az irónak fivérével. Szomorv Mik­lósnak hívják a könvvügvnökö!, intelligens, művel! ember aki el­olvassa azt, amit elad. ő meséli nekem : — Magyarországon tizennyolc­ezer sorozatot adlak el az Erdélvi Helikonból. Munkőcson és körnvé­kén hétezernél főbbet. Az embe­rek itt szinte várják a könyvügy­nököl és nincsen ház, ahol ne vásárolnának könyvet. Móra Fe­renc munkáiból tízezer sorozatot adtunk el itt és Arany Jánosból nyolc hónap alall négyezerha^záz kötél fogolt el Munkácson. E« a város a könyvügynökök valóságos Mekkája, itt nem kell rábeszélni az emberekei, hogy könyvel ren­delj »nek. Az Athenaeum, a Frank­lin Társulat különböző kiadásaiból százas szériák mennek el és talán az eg^sz magyarlakta földön nin­csenek olyan hűséges olvasói Mó­ricz Zsigmondnak és Zilahv La­josnak, Fö'di Mihólvnak, Szántó Györgynek. Bánffv Miklósnak, Ta­mási Áronnak, Nyirő Józsefnek, mint ebben a városban. A munkácsi városi könyvtár igazgatója: Eckschmidt József, jó keresztény ember, a vallása római katolikus amikor munkőcsi kalauiom R. Vozáry Aladár újság­író és magyar larlomőnygyülési képviselő bemulal neki. a könyv­táros ur éppen a vőrosi könwtár — héber könvveit katalogizálja. Elmondja, hogy a város nyilvá­nos könyvtárának tagja lehel min­denki. aki öi korona évi tagsági dijat fizet. A könyvtár olvasóter­mében, ahol jólfütöll kályhák mel­leit kaftános polgárok olvasnak Arany Jánost, békésen férnek meg a falakon Rákóczi F*renc. Dosz­lojevszki, Maszarvk, Petőfi. Benes, Tolsztoj, Jókai Mór, Gogol, Liszt Ferenc, Einstein és Bialik porlréi. Az elmúlt félév alalt tizenötezer olvasó kereste fel a könyvtárat, amelynek szapr" UUta ha! hőn«D alall pontosan 7818 kötet volt. Ez a szám karakterizálja ennek a harmincezer lakósu, kifejezeti mer­kantil jellegű városnak az intelli­genciáját. £ melleit a könyviár tisztára a maga szerény bevételeiből tarija fenn magái. Az ulol»ó hal hónapban be­*<«eresték Herceg Ferenc, Móra Ferenc, Földi Mihály. Móricz Zsig­mond, Márai Sándor, Harsányi Zzolt. Zsolt Béla, valamin! az összes erdélyi írók valamennyi munkáját. A színtársulat főrendezője, aki­vel természetesen szintén a Csil­lagban beszélek, elmeséli, hogy a munkácsi színi szezont nem egé­szen kéi hónapra tervezték és több mint három hónapon ót zsú­folt hfzak mellel! játszol! a társu­lalt. Bsr'ők B Ala református püs­pök és Péter Zolién dr. munkácsi orvos, magyar színházi szövetke­zetet szerveztek és amikor a szín­társulat bevonult, a direktor kezéba negyvenezer korona előre besze­dett bérletpénzl olvastak le. A bér­let ezután ennek az összegnek az ötszörösére emelkedetl. Péler dok­tor maga házalta végig a mun­kácsiakat, ahol minden ssinész pontosan megkapta elsején és tizenötödikén és a színigazgatónak lellell vendégművészekre is. A szezonban egymást érik a kü­lönböző koncertek, gyakran világ­hírű művészek szerepelnek a pó­diumon. És a Csillag nagylerme ilyenkor mindig zsúfolásig meglelik. Munkácson mindig akad péns könyvre, ssinháira, koncertre. Ebben a városban otthon! talált a művésze! és az irodalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom