Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-01-19 / 14. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY i 938 január 20 Három hét óta Afrikában mélyen csalódott Tho­mas Valenline dúsgazdag ameri­kai, aki a vadregényes afrikéi va­dászatokról ábrándozva, indul! el a feketék és az őserdő világába. Thomas Valemine keserűen je lentelte ki ez újságíróknak, hogy a regényes, veszedelmekkel teli­tett afrikai vadonnak, uaylátszik mindörökre befellegzett. Valsnline Tanganyikába ulazott, hogv éle­tének kockáztatásával, minden ve­szedelemmel szembeszállva, ejtsen el néhány díszpéldányt az afrikai királyi vadakból, bármily sok pénz­be is kerüljön vadészszenvedélyé­nek kielégítése. Hazatérve ked­vellenül jelentette ki, hogy remé­nyei n m váltak valóra: „a tan­ganyikei vadászat se nem nagy­szerű, se nem veszedelmes, leg­feljebb valamivel olcsóbb ctt az élet, mint Newyorkban. A vadász­szórakozást az otlani négerek any­nyira megszervezték s a vadálla­tokat oly gépszerűen terel'k a pus­kacső elé, hoay aki csak egyszer is lőtt már célba a vurstliban, itt ugyan nem sülhet fai. Külö­nösen az elefántvadászat vált tel­jesen érdektelenné. Ha az ember pár fontért felfogad egy néger kí­sérőt, az annyi elefántot áilit a megfelelő helyre, amennyit c ak akar az ember. Mondhatom, a mi vidékeinken veszedelmesebb és izgalmasabb az élet, mint a aötét Afrikában." Oslóban tragikus körülmények közölt halt meg Oikar W sting sarkkutató kapitány. Wisting kapi­tány. aki igen jó barátja volt az elhunyt Roald Amundsennek, sőt résztvett a híres 1911 i Déu sark kutató utján ss nagyhirü barátiá­val. Wisting kapitány szorgalmas látogatója volt az oslói Bygoc muzeumnak ahol m nt kiállítási tárgy szerepel az a „From" nevű exped CIÜS hojo is. amelyet a ka­pitány hajdanában önmaga veze tett. A kaptány hősi életpályáid­nak eme kedves emiékét gyakran meglátogatta és a halál is e mellett a hajó mellett érte. A muzeum őrei oit találták a kcpitányt holtan régi kedvenc, hojója mellett. Az orvosi vizsgálat megállapítása sze­rint Wisting kapitányt szivszélhü dés ölte meg. A Daily Express írja a követ­kezőket ilyen cimü vezércikkében: — Zavaros idők járnak a kirá lyokra. Romániában Madame Lu­pescu, Károly király barátnője el­len folyik a harc. Egyiptomban a fiatal fáraó, Faruk, feloszlatja a parlamentet és megkeményili szi­vét az öreg politikusokkal szem­ben. Sokan diktatúrától tartanak. Románia, Esyip'om és Belgium uj királyai nagy hatalommal rendel­keznek a? a'kotmányok értelmé­ben. Da talán téves ez a fogal­mazás. Minden király hatalmas, csakhogy a legmegfontolfabbak so­hasem keltik azt a látszatot, hogy hatalmukat gyakorolják. A Kereskedelmi Iskola bálja február l-én, az Ipar­testületben. istállóban lakik egy négygyermekes anya Nem mert segélyt kérni, mert attól félt, hogy elveszik a gyermekeit (A B. K. tudósítója jelenti.) Középkorú munkágasszonv állt tegnap délelőíl Ásványi Jóisef, a városi munkakaközvetiiő hivatal vezetőjének szobájában. Élnyűt féifikabát volt rai'a és kopott kendő a fején. Lábán félretaposolt sarkú magasszáru cipő volt, szakadt fűző/el félig összefűzve. Gyűrött arcából kicsit kíváncsian, kicsit félénken villan­tak ki mélyenülő szemei. L?rilt róla a nyomorúság. A hivatalvezető kérdéseire kissé megfontoltan igyekezett válaszolni. Elmondta, hogy a Jókai ucca 5. számú házban lakik az istállóban, mert lakásra nincsen pénze és itt a helyet kegyelemből, ingyen ad­ták. Dolgozni sem kell érie. Hébe hóba egyelmást kapnak is a gyermekei enni. N*gy gyermeke van. A legidősebb 9 éves, a leg­kisebb két és fél. — Miből élt? — kérdezi a hivatalvezető. — Volt egv kis pénzem. — Keresle? — hen, de mér elfogyott, — feleli kurtán az asszony. Megtudom, hogy hivatal em­berei akadiak rá. Ő nem mert jelentkezni segélyért, mert attól félt, hogy elviszik gyermekeit mel­lőle. Most mér beosztást fog kapni valamilyen munkőra. G/ermekei is kapnak néhány komoly ruha­darabod L^káit is Ígértek nekik. • Délutőn még világoson meg­látogattam az asszonyt az istállói lakásán. Az ejlótól jobbra két ágy áll vécével egymásnak a fal mellett. Az elsőn e^y kociisforma férfi ül, a másik mellett áll az asszony, az ágyon gyereksk hancúroznak, de a homályban egyelőre nem látom mennyien vannak. — Ilt lakik maga? — kérdem, hogy megindítsam a beszélgetést, mert aziránt semmi kétség nem fért már az eltő pillanatban, hogy jó helyen járok. — Itt én, mér újév óla. — Hogy hívják ? — Márton Józsefné vagyok, da nem élek az urammal, egyedül nyomorkodom. Az ágyon ülő férfi közbe szól : — Njm való ez itt a gyerekek nek. Hát bizony nem. A levegő sürü és egészségtelen. — Mit ciinéljak kérem, sehol sem adtak lakást, mert amikor látták a rongyos ruhártat, hát azt gondolták, hogy úgysem tudok fizetni. Kicsit eltűnődik. Talán azon töpreng, hoáy bisonyára nem is gondolták rosszul, mert kenyérre is alig volt pénze, nem hogy la­káéra teit volna. — 11 szolgáltam lénykoromban és mosí szívességből adíak halyet — mondja. — Miért nom kéri a várostói ? Hallgat. A kocsis szól közbe. — Attól félt, hogy a gyerekeket elviszik mellőle menhelybe. — Narn adnám oda úgyse — ijedt fal Mártonná —, eddig még Hétfőn kezdődik és tizennégy napig tart a csabai kereskedők leltári árusitása minden jó háziasszony, gondos anya és figyel­mes gavallér figyelje hirdetéseinket mindenki mindent meg­talál az olcsó árban for­galombakerülő nagy vá­lasztékban, amellyel ke­reskedőink kedvesked­nek közönségüknek U] év UJ szén KIS ár NAGY hőfok ÓRIÁSI megtakarítás SZALON szén Werner Edéné és tsa Andrásiy-ut 27., Belic*ev-ucca sarok Telefon 462. nem éheztek és én gondoskodom róluk. Egyszeribe nagy lelt az önbi­zalma. A gyerekeket simogatjs. Dahogy adná ő ?et . . . — Mit szokott dolgozni? — fag­gattam. — Mindent. Nyáron mezei mun­kát végeztem. — Hol laktak a mull évban ? — Novemberig a« Ujkigyósi­uccában, de azután lebontották a házat. Az ünnepekre a húgom vett magéhoz, da ez sem tarthatott a végtelenségig. Már jjbban meuszokta a sze­mem a homályt és nézem a gyer­mekeket. Hárman vannak az ágyon. Két kislány és egy fiu, a legnagyobbik lény az üzletbe ment venni valamit. Könnyű ruha van rajtuk, cipőjük nincsen és le sem jönnek az ágyró'. Ö en alusznak egy ágyon. Mártonné bizakodva mondja a végén, hogy már kapott pénzt a várostól, lakást is Ígértek neki. Gondoskodnak róla és gyerme­keiről s mét* el sem veszik tőle. Mindezért csupán dolgozni kell egy kicsit. Azt mondja, hogy ezl örö-r.mel megteszi, csupán az a fontos, hogy a munka minél tovább tartson. m. m. j. Schuschnigg beszámolt magyarországi útjáról (A B. K. tudósítója jelenti.) Az osztrák kormány tegnap mi­nisztertanácsot tartott, amelyen Schuschnigg karcallár ée Schmídt Guido külügyi államtitkár beszá­moltak magyarországi u'jukról. Az eleki levente zene­kar nivós hangversenyt tartott Eleken (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Eleki Levente Zenekar leg­utóbbi hangversenyén a vidéki átlagot messze felülmúló zenei kulturáról telt tanúságot. Tudás­ban, előadásbeli ízlésben és mu­zsikálja színvonalban ez a hang­verseny meglepetést nyújtott azok­nak, akik pusztán a műkedvelők­től megszokott teljasilményt várlak. Da akik Petőfi Sándor és Sám­son János vezető működését vala­mennyire is ismerték, azok előtt a koncert eredménye nem meg­lepetést, csak a várakozás jóleső teljesülését jalenlette. A műsoron Verdi, Schumann, Schubert, Kéler stb. müvei scerepaitek. Kellemes öröm volt dr. Gjőri Gyu éné szetepiéee. Kulturált éneklésével őszinte Gyönyörűséget szerzett a hallgatóságnak. Es a hangverseny példa volt arre, hogy szerény körülmények között is teremtődhet értékes zenekuliura.

Next

/
Oldalképek
Tartalom