Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám
1938-03-27 / 69. szám
1938 március 27 BEKESMEGYEI K0ZL0NV DIITADT SZÉPET ÉS JOL OLCSÓN vásárolhat DUTURT FIZETÉSI KEDVEZMÉNNYEL DEBRECZEN1 ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle Irjai Lustig Géza A Hradtsin felett rossz csillagok járnak ujabban. És hiába jelentette ki, nyomatékosan Hitler, hogy eszeágában sincs Csehországot megrohanni és hiába ismételte <*1, jó párszor ugyanazt Gőring, Benesékei szüntelenül töri a nyavalya. Főleg azóta, amióta a Habsburgok egykori székhelyének a csöndjét a német bekkancsok dobbanása elűzte. Nem elég a francia-cseh s a cseh-orosz paktum, nem elég a kis entente, nem a balkánszövetség, nem az állig fegyverzeit hadsereg, amelyet Gajda és utána Pellet mintába öntött. Zavarja álmukat a rossz lelkiismeret és nem tudnak orvul szerzett babéraikon pihenni. Hol Angliához, hol meg Amerikához fohászkodnak buzgóan, védjék meg őket a német iámedós ellen, amely egyre inkább közeledik és közeledik baljóslatuan. Ezúttal azonban rosiz helyen, még rosszabb időben kopogtattak. Neville Chamberlain nyiltan elutasította őket, Anglia nem hajlendó megvédeni Csehország integritását: ez a rövid, de annál velősabb kijelentés bizonnval zokon esett a prágaiaknak. Ámde egyet nem hánytorgathatnak fel a csalódottak. Nem hónytorgalhalják fel, hogy az. ami lörlént, meglepetés gyanánt érte őket. Az angol státus férfiak, mér mint azok, bkiknek füle volt helleni és szeme lálni, évekkel ezelőtt intették, óvták a moldvaparii demokráciőt. ne játszék a tűzzel. Mert látták, hogy a csehek önmaguk idézik föl azokat a gazdasági és azokat a politikai zavarokat, amik emésztik őkel. Kizárólag önmagukra vethetnek a mai helyzetükért. Mohóságuk nem ösmert határt sem akkoron, amikor Versaillesben Berthelotnak és Tardieanek a nyakába csimpajkóztak, sem pedig akkoron, amikor a Clé menceau diktátumát széjjelrágta az idő foga. Az angol státus férfiak meg voltak és meg vannak győződve, akárcsak EucÜdes axiómáiról, hogy igenis a csehek ármányos politikája nagyban hozzájárult ahhoz, emi most bekövelke setl, hogy rájuk zudult a germán özönvíz. Maguk keresték, amiben mostan esőstől részük van, gebbedjenek hát meg abban a veremben, amit önkezükkel ősiek. Miért is nem hallgattak soha a józan sióra, miért duglók be viass•zal a fülüket? Lionel Curlis és James Lewis Garvln évek óla egyebet sem csináltak, mint kongatták a vészherengol. fáradhatatlanul. Ámde Prága föl se vette őket. Mi kösünk nekünk ehhez az idétlen monstrumhoz, amit Csehszlovákiának nevesnek. A világra jött há zessógon kivül és nincs más a számára hátra, mint az, hogy gyorsan elpusztuljon. Fertőzési gócpontokra semmi szükségünk nincsen. Eil Lionel Curtis irta. Amire James Ltwis Garvin ekként duplázott rá. Az Observerban, nem is olyan régen, csak ugy egy évvel ezelőtt. Anglia nem hejlandó a kollektív biztonságnak olyen meg szervezésében részt venni, amely Csehországnak, ennek a lehelő legmesterségesebb összetételű állam nak az integritását óhajtja megvéde ni é» még inkább kevésbé hajla ndó a magyar fajta jelenlegi sz étdaraboltságának a további nünk kell. ehol viszont Anglia tartózkodik a cselekvéstől, olt nekünk sem szabod duhajkodnunk. Ami a diplomácia nyelvéről köznyelvre átültetve nem jelent mást, mini ilyesfélékéi: hagyjuk mi is. ujyanugy mini az angolok, Cseh országot a jobbik fenében, ezaz a pécSnn. Semmi kétség, nem egyedül Flandin vélekedik így a Szajna pariján. Sokan vannek olyanok, akik tökéletesen egyetértenek vele. Sokén vennak olyanok, akik tudják, hogy Benesék szemfényvesztéseinek köszönheti Franciaország a gondokat, amik jelenleg gyötrik és üldözik. Georges Roux, a jobboldali publicista irta évekkel ezelőtt az alábbi sorokat. Csehszlovákia a békemű ^KULPIN MjBMMMIcmM ienntarlásáért. amely egyébiránt ! a legsúlyosabb igazságtalanságot jelenti, háborúba keveredni. Hogy Angliáben ez a szempont uralkodik, sőt prevaleól, azon aligha lepődhetik meg valaki. Annál meglepőbb, hogy Francieország is — lassan ugyan — ocsúdni kezd abból a ssibbadságból, amely a logikáját sokáig elhomályosította. Hallgessuk esek, mii beszél Flandin? A volt miniszterelnök ekként gondolkodik. Hagyni kell Németországot. rendesse a függő kérdéseit Csehországgal, ugy, amiként a dansigi kérdési is rendesle Len gyelországgal. Megengedhetetlen dőreség volne, hogy Frencieország Középeurópában a zsandár cudar szerepére vállalkozzék, olyan szerepre, amelyet egyedül betölteni képtelen. Mindig esi hangoztattam, a francia külpolitika igazodjék Négy Britanniához. Ahol Anglia cselekszik, ott nekünk is cselekedlegnagyobb tévedése, egy légből kepotl állam (un pays invenlé de toutes pieces), amely a mai formájában előbb soha nem létezett. Előre látható, hogy északnyugati fele mihamar visszahull a germán tengerbe s része lesz újból a német-rómei császárságot pótló birodalmi szerveseinek, miként a múltban egy féleser éven ói. Az elegáns hSIgyak kalapjaikat BUDAPESTEN Sogousek Karola kalapszalonjában vésároljék. Eredeti párizsi modellek. Budapest, IV., Vécrl-ncca 17: as. félemelet. Akkor, évekkel ezelőtt röhögtek a franciák is, a csehek is ezen az ihletett proféciőn. Ma pedig? Georges Marót, a csehbarét Temps hasábjain, ismétli ugyanezt az aktuális próféciát és fájdalommal szögezi le, hogy a dunavölgyi gazdasági együttműködés elől konokul •lsárkózó cseh politika volt as, amely a pángermanitmus malmára hajtotta a vizet. Hol vagyunk a Masaryk botor álmaitói? Fuccs a pánszláv hegemóniának, örökre fuccs 1 Bár igaz, hogy fuccs voll néki már akkor, amikor a cseh•serb korridor pimasz ötletéi az olaszok elgáncsolták. 0 jerum, még egyszer jerum, quee mutatio rerum I Csehszlovákia, 2000 kilométeres halára mentén, végtől-végig ellenségek állenak őri, nem csupa olyanok, akiknek létérdekei ellen tört Prága, szakadatlanul, amióta erőszakosan, fogóval, a világra hozták. Persse, ekármennyire szorul is a hurok, Benesék nem adják föl a jélssmál. Serényen lólnek futnak Ponliustól Pilátusig. Különösen Lenuyelországnak teszik a szépet, annak a Lengyelországnak, amelyet oly gyakorta sértegették vérig. Céljuk: megvédeni Sziléziál, bárminő áron, ha kell. a porig megaláztatás árán is, ez esetleges német betörés ellen. Ebből a végből hajlandók volnának Lengyelorszőggel szövetkezni. Armengaud tábornok szerint, aki ennek a zápult gondoletnek a spiritus rektora a két ország együtt nem kevesebb, mint ötvenmillió tokossal rendelkeznék, a két hedsereg pedig harmincöt divízióval. Majdnem ugyanannyival, mint a Reichiwehr. Együttes offenzivájuk módot nyújtana arra, hogy a tátongó ür, amely Szilésiát elnyeléssel fenyegeti, gyorsan betömessék. Felvonulásukat — természetesen a derék Armengaud szerint — hátulról védené Románia és a Szovjeluniő. Vagyis a négy állam együttvéve olyan erőt képviselne, amit a harmadik birodelom se igen gyűrne le rövidesen. Szép, szép I Ám honnan veszi a jeles slrotége, hogy Lengyelország és Románia Csehország mellé állana. Igéz, hogy Anglia ez irányban nógatja Lengyelországot. De Lengyelországnak sehogy se fűlik a foga hozzá. Románia pedig? Ki tudhet felőle bistosek? Ami meg ez U. R. S. S. I illeti, meg fogja, kétszer is meg fogja gondolni, hogy üdvös-e packázni a német gigásssal. Asi va el mondo. Festékek, lakkok és kátránytermékek, meszelők, ecsetek, a világhírű Medve padló és bútor lakkfesték a legolcsóbb árban és a legmegbízhatóbb minőségben kaphatók: Frisch festéküzletben Luther-ucca 9. és gróf Tisza l.-ut II. sz.