Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-27 / 69. szám

1938 március 27 BEKESMEGYEI K0ZL0NV DIITADT SZÉPET ÉS JOL OLCSÓN vásárolhat DUTURT FIZETÉSI KEDVEZMÉNNYEL DEBRECZEN1 ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle Irjai Lustig Géza A Hradtsin felett rossz csillagok járnak ujabban. És hiába jelentette ki, nyomaté­kosan Hitler, hogy eszeágában sincs Csehországot megrohanni és hiába ismételte <*1, jó párszor ugyanazt Gőring, Benesékei szün­telenül töri a nyavalya. Főleg azóta, amióta a Habsbur­gok egykori székhelyének a csönd­jét a német bekkancsok dobba­nása elűzte. Nem elég a francia-cseh s a cseh-orosz paktum, nem elég a kis entente, nem a balkánszövet­ség, nem az állig fegyverzeit had­sereg, amelyet Gajda és utána Pellet mintába öntött. Zavarja ál­mukat a rossz lelkiismeret és nem tudnak orvul szerzett babéraikon pihenni. Hol Angliához, hol meg Amerikához fohászkodnak buz­góan, védjék meg őket a német iámedós ellen, amely egyre in­kább közeledik és közeledik bal­jóslatuan. Ezúttal azonban rosiz helyen, még rosszabb időben kopogtattak. Neville Chamberlain nyiltan eluta­sította őket, Anglia nem hajlendó megvédeni Csehország integritását: ez a rövid, de annál velősabb ki­jelentés bizonnval zokon esett a prágaiaknak. Ámde egyet nem hánytorgathatnak fel a csalódottak. Nem hónytorgalhalják fel, hogy az. ami lörlént, meglepetés gyanánt érte őket. Az angol státus férfiak, mér mint azok, bkiknek füle volt helleni és szeme lálni, évekkel ezelőtt intették, óvták a moldva­parii demokráciőt. ne játszék a tűzzel. Mert látták, hogy a csehek önmaguk idézik föl azokat a gaz­dasági és azokat a politikai zava­rokat, amik emésztik őkel. Kizá­rólag önmagukra vethetnek a mai helyzetükért. Mohóságuk nem ös­mert határt sem akkoron, amikor Versaillesben Berthelotnak és Tar­dieanek a nyakába csimpajkóztak, sem pedig akkoron, amikor a Clé menceau diktátumát széjjelrágta az idő foga. Az angol státus fér­fiak meg voltak és meg vannak győződve, akárcsak EucÜdes axió­máiról, hogy igenis a csehek ár­mányos politikája nagyban hozzá­járult ahhoz, emi most bekövelke setl, hogy rájuk zudult a germán özönvíz. Maguk keresték, amiben mostan esőstől részük van, geb­bedjenek hát meg abban a verem­ben, amit önkezükkel ősiek. Miért is nem hallgattak soha a józan sióra, miért duglók be viass­•zal a fülüket? Lionel Curlis és Ja­mes Lewis Garvln évek óla egyebet sem csináltak, mint kongatták a vészherengol. fáradhatatlanul. Ám­de Prága föl se vette őket. Mi kö­sünk nekünk ehhez az idétlen monstrumhoz, amit Csehszlovákiá­nak nevesnek. A világra jött há zessógon kivül és nincs más a számára hátra, mint az, hogy gyor­san elpusztuljon. Fertőzési góc­pontokra semmi szükségünk nin­csen. Eil Lionel Curtis irta. Amire James Ltwis Garvin ekként dup­lázott rá. Az Observerban, nem is olyan régen, csak ugy egy évvel ezelőtt. Anglia nem hejlandó a kollektív biztonságnak olyen meg szervezésében részt venni, amely Csehországnak, ennek a lehelő leg­mesterségesebb összetételű állam nak az integritását óhajtja megvé­de ni é» még inkább kevésbé haj­la ndó a magyar fajta jelenlegi sz étdaraboltságának a további nünk kell. ehol viszont Anglia tar­tózkodik a cselekvéstől, olt ne­künk sem szabod duhajkodnunk. Ami a diplomácia nyelvéről köz­nyelvre átültetve nem jelent mást, mini ilyesfélékéi: hagyjuk mi is. ujyanugy mini az angolok, Cseh országot a jobbik fenében, ezaz a pécSnn. Semmi kétség, nem egye­dül Flandin vélekedik így a Szajna pariján. Sokan vannek olyanok, akik tökéletesen egyetértenek vele. Sokén vennak olyanok, akik tud­ják, hogy Benesék szemfényvesz­téseinek köszönheti Franciaország a gondokat, amik jelenleg gyötrik és üldözik. Georges Roux, a jobboldali pub­licista irta évekkel ezelőtt az alábbi sorokat. Csehszlovákia a békemű ^KULPIN MjBMMMIcmM ienntarlásáért. amely egyébiránt ! a legsúlyosabb igazságtalanságot jelenti, háborúba keveredni. Hogy Angliáben ez a szempont uralkodik, sőt prevaleól, azon aligha lepődhetik meg valaki. An­nál meglepőbb, hogy Francieország is — lassan ugyan — ocsúdni kezd abból a ssibbadságból, amely a logikáját sokáig elhomályosította. Hallgessuk esek, mii beszél Flan­din? A volt miniszterelnök ekként gondolkodik. Hagyni kell Német­országot. rendesse a függő kérdé­seit Csehországgal, ugy, amiként a dansigi kérdési is rendesle Len gyelországgal. Megengedhetetlen dőreség volne, hogy Frencieország Középeurópában a zsandár cudar szerepére vállalkozzék, olyan sze­repre, amelyet egyedül betölteni képtelen. Mindig esi hangoztattam, a francia külpolitika igazodjék Négy Britanniához. Ahol Anglia cselekszik, ott nekünk is cseleked­legnagyobb tévedése, egy légből kepotl állam (un pays invenlé de toutes pieces), amely a mai for­májában előbb soha nem létezett. Előre látható, hogy északnyugati fele mihamar visszahull a germán tengerbe s része lesz újból a né­met-rómei császárságot pótló biro­dalmi szerveseinek, miként a múlt­ban egy féleser éven ói. Az elegáns hSIgyak kalapjaikat BUDAPESTEN Sogousek Karola kalapszalonjában vésároljék. Eredeti párizsi modellek. Budapest, IV., Vécrl-ncca 17: as. félemelet. Akkor, évekkel ezelőtt röhögtek a franciák is, a csehek is ezen az ihletett proféciőn. Ma pedig? Geor­ges Marót, a csehbarét Temps ha­sábjain, ismétli ugyanezt az ak­tuális próféciát és fájdalommal szö­gezi le, hogy a dunavölgyi gazda­sági együttműködés elől konokul •lsárkózó cseh politika volt as, amely a pángermanitmus malmára hajtotta a vizet. Hol vagyunk a Masaryk botor álmaitói? Fuccs a pánszláv hegemóniának, örökre fuccs 1 Bár igaz, hogy fuccs voll néki már akkor, amikor a cseh­•serb korridor pimasz ötletéi az olaszok elgáncsolták. 0 jerum, még egyszer jerum, quee mutatio rerum I Csehszlovákia, 2000 kilométeres halára mentén, végtől-végig ellen­ségek állenak őri, nem csupa olya­nok, akiknek létérdekei ellen tört Prága, szakadatlanul, amióta erő­szakosan, fogóval, a világra hoz­ták. Persse, ekármennyire szorul is a hurok, Benesék nem adják föl a jélssmál. Serényen lólnek futnak Ponliustól Pilátusig. Különösen Lenuyelországnak teszik a szépet, annak a Lengyelországnak, ame­lyet oly gyakorta sértegették vérig. Céljuk: megvédeni Sziléziál, bár­minő áron, ha kell. a porig meg­aláztatás árán is, ez esetleges né­met betörés ellen. Ebből a végből hajlandók volnának Lengyelorszőg­gel szövetkezni. Armengaud tábor­nok szerint, aki ennek a zápult gondoletnek a spiritus rektora a két ország együtt nem kevesebb, mint ötvenmillió tokossal rendel­keznék, a két hedsereg pedig har­mincöt divízióval. Majdnem ugyan­annyival, mint a Reichiwehr. Együttes offenzivájuk módot nyúj­tana arra, hogy a tátongó ür, amely Szilésiát elnyeléssel fenyegeti, gyor­san betömessék. Felvonulásukat — természetesen a derék Armen­gaud szerint — hátulról védené Románia és a Szovjeluniő. Vagyis a négy állam együttvéve olyan erőt képviselne, amit a harmadik biro­delom se igen gyűrne le rövi­desen. Szép, szép I Ám honnan veszi a jeles slrotége, hogy Lengyelország és Románia Csehország mellé ál­lana. Igéz, hogy Anglia ez irány­ban nógatja Lengyelországot. De Lengyelországnak sehogy se fűlik a foga hozzá. Románia pedig? Ki tudhet felőle bistosek? Ami meg ez U. R. S. S. I illeti, meg fogja, kétszer is meg fogja gondolni, hogy üdvös-e packázni a német gigásssal. Asi va el mondo. Festékek, lakkok és kátrány­termékek, meszelők, ecsetek, a világhírű Medve padló és bútor lakkfesték a leg­olcsóbb árban és a legmegbíz­hatóbb minőségben kaphatók: Frisch festéküzletben Luther-ucca 9. és gróf Tisza l.-ut II. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom