Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-19 / 63. szám

Ara 6 fillér 1S38 március 19* szombat &5. évfolyam 63. szám Belgium Franciaország­gal tart — jelentette ki a volt belga miniszter­elnök (A B. K. tudósítóid ielenti.) Jaspar, volt belga miniszterelnök figyelemreméltó beszédet mondott a nemzetközi helyzetről, amelyben hangoztatta, hogy Belgium soha sem fogja cserbenhagyni Francia országot. A volt miniszterelnök beszédében többek kötött kijelen­tette, hogy a Belgium által köve­telt függetlenségi politika semmi­képpen sem je !enli, mintha Bel­gium feledta volna Franciaorszá­got. A miniszterelnök még hozzá lette: Rsalisiák vagyunk, bará­tainkhoz aionban hűek maradunk. Egyhónapi fogházra ítélték Virrasztó táltost, mert megrágalmazta az ügyészség elnökét (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi törvényszék tegnap tárgyalla Virrasztó Koppány hiva­talból üldözendő rágelmazási bűn­ügyét, mert a táltos azt állította a gyulai ügyészség elnökéről, hogy rosszindulattal kezelte az ő ügyét. A törvényszék 1 hónapi fogházra ilélte Virrasztó Koppónyt. Az itélet nem jogerős. Véres szurkálás történt Csanádapácán (A B. K. tudósítója jelenti.) Véres merénylet zaklatta fel teg­napelőtt este Cssnádepáca község nyugalmát. Ket 19 éves legényke között játszódott le a dráma, mely­nek áldozatát életveszélyes álla­potban szállították a mentők be a békéscsabai kórházba, tettesét pedig mér a csendőrök vallatják. Seres Béla 19 éves kőmives­tanonc iegnapelőtt este hét óra élőit biciklin hazafelé igyekezett munkából. Gyanutlanul haladt a sötétes uccán, amikor az egyik uccasarkon valaki nekiugrott, le­lökte a bicikliről és szurkálni kezdte. A fiu felismerte támadóját: a hasonlókorú Rédai József napszá­mos voll, aki késsel a markában a sarkon meglapulva várt Seresre, iudva, hogy arra kell mennie. Az orvtámadó öt szúrást ejtett áldo­zatán : egyei a hétén, egyet-egyet pedig mindkét felső és alaókarján. Legveszélyesebbnek a jobb felső­kart ért szúrós bizonyult, mert ott a késpenge átvágta az ütőeret és a szerencsétlen kőmivesinas ren­geteg vért veszteit, mire orvoshoz került. Kari István dr. apácai orvos nyújtóit elsősegélyt a sérültnek, majd telefonértesítésére az oros­házi mentők autója kiment és a csabai kórházba vitte Serest, akii a kórházban nyomban a műtőasz­talra fektettek. Seres ast vallotta, hogy nem voll haragban Rédaival, mások azonban tudnak arról, hogy előző este egy lány miatt összevesztek. Rédait a csendőrök elfogták és megkezdték kihallgatását. Rédait estefelé többen látták, mint késsel és szekercével felfegyverkezve, iz­gatottan ődöngött az uccán. Litvánia nem mond le lfilnával kapcsolatos követeléseiről (A B. K. tudósítója jelenti.) A lengyel kormány 48 órás ulti­mátumot intéseit Lilvánióhos. Tegnapelőtt még ismétellen meg­cáfolták azokat a hirekel, hogy a legutóbbi véres határincidens nyo­mán Lengyelország ilyen lépést szándékosik lenni, tegnap azon­ban hivatalosan közölték a varsói lapokkal, hogy a lengyel kormány este eljuttatta a litván kor­mányhoz jegyzékét, amelyre 48 órán belül kér választ. Bár a hivatalos közlés csak vála8zjegyzékrői siói, Lengyel­országban és az érdekelt külföldi fővárosokban egyaránl ultimátum­nak tekintik. Vartóban, ahol a tegnapi nap folyamán viharos hangulalu hábo­rús tüntetések voltak Litvánia ellen, tetőfokra hágott az izgalom. Az ultimátum Észtországon, Tallin közvetítésével érkezett meg Kau­nasba, a litván fővárosba, miután Lengyelország és Litvánia között közludomásnan nincs diplomáciai összeköttetés. Rydz-Smigly tábornagy, a len­gyel hadsereg főparancsnoka teg­nap délelőit a litván határ köze­lében fekvő Vilnába érkezeit, chol a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta. Vilnában tegnap nagy­! szabású lllvánellenes népgyülé­sekei rendestek. A népgyűléseken elfogadott határozati javaslatokat a tábornagy elé terjesztik. A litván félhivatalos lap közli a lengyel ultimátum teljes szöve­géi, amely a következő követelé­seket tartalmazza: Litvánia igyekezzék a kél or­szág közötti diplomáciai viszony helyreállítására. Lengyelországgal legkésőbb március 3l-ig fel kel! vennie a diplomáciai összekötte­tést. Továbbá követeli a lengyei ultimátum, hogy Litvánia mondjon le Vil­nára vonatkozó követe­léseiről. Amennyiben Litvánia nem tel jeeitené a lengyel kormány köve­teléseit, akkor a lengyel kormány erélyes megtorló lépéseket helyez kilátásba. Varsóból érkező ellen­őrisheletlen hirek szerint Litvánia állítólag már meg is küldötte a válását Varsónak. A varsói lapok híradásai szerint Litvánia hajlandó felvenni Lengyelországgal a dip­lomáciai kapcsolatot, azonban Vil­néra vonatkozó követeléseiről nem mond le. A lengyel-litván események teg­nap foglalkoztatták az angol alsó­házat is és ezzel kapcsolatosan Chamberlain miniszterelnök kije leniette, hogy az angol kormány figyelemmel kiséri ezeket az ese­ménveket. A titkos választójog a Ház előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnap folytatta a gyakorlati irányú középiskolákról és az állami tanítóképzésről stóló törvényjavaslatok egyesitett vitáját. Pintér László volt az első fel­szólaló, aki összehasonlítási tett néhai gróf Klebelsberg Kunó és Hóman Bálint kultúrpolitikája kö­zött. Ezután a következőket mon­dotta Pintér László: — Az a körülmény, hogy Ma­gyarország a német birodalommal közvetlen szomszédságba került, a magyarországi német kisebbség helyzelén egyállaián nem változ­tat. Csodálatos véletlen, hogy a nagy német március összeesett a magyar márciussal. A hazai né­metség ma is az ősök álláspont­ján áll és ha természetes is, hogy a hazai németség leikében rezonól az, ami a nagy német tengeren hullámokat idézeti fel, emellett ludja a hazai németség, hogy ujabb kötelesség hárul reá és egy okkai többje ven arra, hogy ide­haza a német hüaég és becsület képviselője legyen azzal, hogy ha hü is mered fajtájához és népi jellegéhez, ugyanolyan hűséggel ragaszkodik magyar hazájához. Berlinben a magyar kövei szeren­csekivánaieiban benne voll a hazai németség szerencsekivőnata is, de benne volt annak az érzésnek ki­fejesése is, hogy a hazai német­ség, mint a mullbon, ugy a jelen­ben és a jövőben is hűséggel és és becsülettel teljesiti kötelességéi magyar hazájában. (Taps a Ház minden oldalán.) A következő felszólaló Drobni Lajos volt, aki besitéde elején megállapította, hogy meleg együtt­érzést váltott ki az elhangzott hű­ségnyilatkozat, amely a hazai né­metségnek a magyar hazához és nemselhes való ragaszkodását dek­larálta a képviselőházban. Andaházy-Kasnya Béla beszé­dében felvetette azt a kérdést, hogy ha a kereskedelmet képesí­téshez akarják kölni, mire képesít majd a gyakorlati középiskola. A következő felszólaló Krom• paszky Miksa voll, aki szüsbeszé­dét mondta el. Ez a javaslat szerinte betetőzé­se a középiskolai reformnak. Is­mertelte a magyar iskolák történeti fejlődését. Az iskolának demokra­tikus irányban kell nevelnie, de nem ennek a szónak politikailag elkoptatott értelmében. Végül ast kívánta, hogy a tanő­rok és tanítók anyagi ügyeit ren­dezzék. Korniss Gyula elnök szólalt fái ezután s a következőket mondotta : — Lányi Márton képviselő ur, mint a közjogi bizottság előadója kiván jelentést tenni. Lányi Márton : Van szerencsém beterjeszteni a közjogi bizottság jelentését az országgyűlési képvi­selőválasztásról szóló törvényja­vaslat tárgyában. (Taps a jobb­oldalon.) Kérem a javaslat kinyo* matását, szétoszlását s napirendre tűzését, Korniss Gyula elnök : A Ház a javaslatot kinyomalja, tagjai közölt szétosztatja és az elnökség a napi­rendre tűzés iránt később fog elő­terjesztést tenni. Ezután folytatták a kulluszjavas­latok tárgyalását. Gróf Apponyi György azt fejte­gette, hogy a gyakorlati középis­kola tipusái kelt megvalósítani. Az iskolai képzettség nem jelenthet jogosítványt, csak képesítést. Saj­nos, nálunk sokan a diplomát egy­szerű utalványnak tekintik egy, a köz által fenntartott állásra. Esért tódul mértéktelenül a fiatalság az intellektuális pályák felé. Eiwtán arról beszélt, hogy ma­gyer nemseli szellemben kell ne­velni as ifjúságot az iskolákban. Ma, amikor a nacionalista áram­latok sokszor áttörnek az eddigi határaikon, nekünk magyaroknak nem szabad ezt csak szó nélkül, Pató Pál módjára nézni. Tudomá­sul kell venni bizonyos jelensége­ket. Nem lehet ezeken sem cso­dálkozni, sem siránkozni. — Ha már az elemiben meg­tanítjuk a kisebbségi gyermekeket arra, hogy népi felfogásukkal nem áll ellentélben a magyar nemzet iránti hűség, akkor megakadályoz­hatjuk, hogy idegen tanok itt gyö­keret verhessenek. A Ház tegnapi ülése háromne­gyed kettőkor ért végei. A legkö­zelebbi ülés hélfőn délelőtt, lesz, napirendjén a kuituszminiszieri ja­vaslatok vitájának folytatásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom