Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-13 / 59. szám

1938 március 13 BEKESMEGYEI KOZL0NY 5 71 Lázok-gijerek ess te 7rancescaffivat Ugy kezdődött ö doiocr, hogy a viiághirü müvén*, Zino Francescatti egy szál hege­dűvel as élía alatt magára ma­radt a síinpadon. Ott állt s mö­götte némán feketéllett a zongora. A Bach szóló-s? őnála ugy •sálit el a négy húrról, mint valami vékony meleg szalag éa csapkodva körbe járt a széksorok fölött. A tizenkettedik sorban szinte el ve»zve a szék támlája mögött ült egy nyolcéves fiucvka. Sseme fe­szülten csillogott a hangokra és a művészre. A nyaka tartásán és az arca figyeléséből !ő!»zott, hogy neki is köze van a hegedűhöz. S ahogy nézett-nézetl, egyszerre csak meg­enyhült az arca. Valamit ésgre vett a művész jólékán? Valami hibát? Vidáman egy kicsit látva maradt a ssája • a szomszédos székek lakói az izgés mozgásából láthatták, a!i<? várja a szünetet. Mondani valója van. A kisfiú, névszerint Lázok Lali, a szünetben örvendezve fedezte fel az előcaamwk szélén hegedű­tanárját. Hogy észrevétaane magét, megrántotta kabátja szélét. És mér mondta is: — Ezután mér nekem ee kell a vonóra **>nni a kisujjamat... De jő lesz... Francescatti is mindig fal­emeli a kisujját a vonóró*. Környey László tanár ur meg­lepetten hallgatta a kisfiút. Az első pillanatokban nem is ludott mit szólni. Aztán igyekezett l«lkére be- | szélni a gyerefenek, de ugylátszott, hogy a nevelő szó ezuital nem fo­ganatos. Az ellentétek azért, ugy tűnt, elsimultak tanár es tani'vány kö­zött. Da egy kis fulánk mégis ma­radhatott, mert a koncart utáni vacsorán, asztal mellett Kö'nvei László felemiitette első pedagógiai kudarcát, amelynek FrancascaUi az oka. A naey francia hegedű­művész érdeklődve kérdezte, ki a lózadó tanítvány, aki már nyolc­éves korában sem hajlandó kis­ujjől a vonóra szorítani. Lali ek kor természetesen aludt már s igy a Francescatti által kivánt találkozás másnap jött létre csak. A Csaba szállóbeli lakosztályt kíváncsi csend ülte meg. Ti* óra volt. A portén az imént je'ezte, hogy tizenegy hu»* kor indul a mester vonata. Jól van, de előbb jöjjön Lali. Lali jött lanárőval, igy a mamája a hallban várta sz eredményeket. Most Lali álla alá kerü't a negye des hegedű. Da persze nem a ezólószonátát játszotta, hanem etű­döket. Kettőt-hármat. A kisujját szabályosan tartolta. Asfén gondolt egyet és megeme Hntette egyszeresek a kisujját, mes­terére nézett, azután a művészre pislantott s derűs mosolv fu'ott á'< arcocskójén. Francescatti is mo­solygott. Éreite azonban, hoay jó vá kell t*nn'"e e rámpádon elkö­vetett „ujjhibőjét". To'mécsolás ut ján megmagyarázta Lalinak, hogy eki tanul, annak vigyázni kell a kisujjéra. Aki már művész, as czabadon emelgetheti a kisujji. Ha ő is művész lesz, majd ő is i«y c»e'ekedhet. Lali bólintott, e'ÍBmerle, hogy tanárjának van igaza. Aztán Fran­cescatti kívánságára tovább ját­szott. Közben a művész i'yan ajén lást irt a békéscsabai fiuc«ka no­teszébe: „Csodálatom jeléül a fia tal, de nagy lehetséiü hegedüjé­tékosnak. a nyolc éves Lázok La­linak." Persze franciául. Aztán a kotta szegélyére: „Dolgozztovábbra is ilyen jól és nagy művész lesz belőled." Lali rövid szünetekkel már a* ölödik Kreisll etűdnél tartott. S valamivel hosszabb szünetekkel mér harmadszor szólt be a sző!­lodai alkalmazott, hogy a vonat, illetve a szálló autója nem vőr. Végre a hetedik etűd után a leg­komolyabb figyelmeztetésre volt szükség s csak u*y sikerült rábe­szélni a fiucskától való elválásra. Beszélgettünk Lalival és tanárjával, Környei Lászlóval. Három éve tanul hegedülni Lali, akinek édesapja az e^vik békés csabei texlilüzletben van alkalma­zásban. Naponta jó kél órát gyakorol a gyerek. Később esetleg majd töb­bet. Fellépni nem igen fogják en­gedni, nehogy a fáradságos mun­ka időelő'ti felst-ines sikerekbe vesazen. Igen, mert szép remé­nyekre van ok. E».t irta többek között a kiífiu tanárának: „Meg­hallgattam a fiatal Lázok Lalit és elismerésemet fej ízem ki Környei László tanításáról. Lázok Lali bal­kéztartása és vonókezelése telje­sen kifogástalan s csodálattal adó­zón a Jenőr ur pedagógiai tehet­ségének." Lali előbb tanult mear hegedülni, mint irni és olvasni. Da mostmár az iskolai dolgok is jól mennek n«M. Az iskolában is jó tanu'ó. Tanára tréfás komolysággal azt mondja neki, hogy most már ha­marosan nem less szükség a mos­tani kottákra. E! kell adni majd őket. Hat pengőt lehet kapni értük. — Nam — kiállja ijedten Lali — azt a kotlát, amelyikre Fran­cescatti bácsi beleirt, nem hat pen­gőért, de még hatezer pengőért se ado-n el. És u?y csillog a szeme. P. TAVASZ I ÁRJ EGYZ É K FÉRFI OLTONY P 29.80, 32.70, 42.-, 54.-, 60.-, 69.-, 84.-, 100.­FÉRFí SPORT ÖLTÖNY P 30.—, 40.-, 45.-, 52.—, 59.-, 78— FÉRFI FELÖLTŐ ÉS RAGLÁN P 24.—, 37.-, 43,-, 53.-, 68.—, 82.-, 92.-, 114— 6AZDÁSZKARAT Selyem RALLON RAGLÁN ESŐKABÁTOK FIU ÖLTÖNY P 30.­P 53— sz&ntonkénl 70 fill. eualkedéa P 17.-, 25.-, 31­P 11,20 FIU FELOLTO •dámonként 1P cm»lk«d«a p 16.40 KULPIN DIVATHAZ BÉKÉSCSABA férfi- és fiu készruha osztálya A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. Békéscsaba részvénytökéje és egyéb alapjai elérték a milló, betétei 4 millió 300 ezer, aktivái a 12 és & millió arany pengőt Mai lapunkban közöljük a Bé­késmegyei Átalőnos Takarék­pénztár Rt. 1937. évi mérlegét, melynek számadatai ezu'tal is élénk érdek'ődést fognak Lelteni nemcsak Békéscsabán, hanem egész Békés- és a szomszédos vármegyékben, meri az intézel Etek, Endrőd, Gyocna, Med^yes egyháza, Tótkomlós és Vésztő községekben fiókokat, Batlonyán pedig kirendeltséget tart f=nn. Az intézet mérlegében pregnán­san jelentkezik a gazdasági viszo­nyok lényeges javulása, melynek h lása egyrészt a betétek iaen je­lentékeny, több mint Va millió pen­gővel való emelkedésében éa da­cára az intézet közismert aktivi­tásának a köicsönkihelye*ések né­mi csökkenésében jut kifejezésre. A közönségnek az intézet iránti fokozott bizalmára vall. ho<*y a betétálladék közel 4 millió 300 ezer pengőre emelkedett, amiért nem­csak Békésvármegye legnaayobb, hanem az egész ország asyik leg­jelentékenyebb betétkezelő intéze­tei közé tartozik, Ez országrész mull évi igen jő termése és a kedvező értékesítési lehetőségek folytán különösen a gazdaadósok jelentékeny viaszafi­zetéseket eszközöllek és igy bőr az intézet 1 millió pengőt megha­ladó uj kölcsönöket folyósított, kölcsönkihelyesrései mégis méisé­kelten csökkentek annak ellenére, hogy minden legális hiteligény, mely akár birtokos, háztulajdonos, iparos vagy kereskedő által tő­masztatotl — amennyiben ez hasz­nos befektetés vagy munkaalka­lom teremtését célozta — a lehe­tőség határáig kielégítést nyert. A pénzintézet Iiquiditása ezúttal is kifogástalan, mert készpénzben, bankkövetelésekben és azonnal pémsé tehető mobil értékekben | köze! 1 millió pangő ál! rendelke­zésére, ezenkívül az ország legja­lentékenvebb hitelforrásánál fenn­álló hitelkerete is ezabadon áll részére. Idegen tőketartozásai apasztősára h nagy gondot fordí­tott, mer: vís?Kleszámito'őii obli­gói és átruházott jelzálogkölcsön kötelezettségei nen jelentékenyen, cca 1 mülió pengővel ciökkentek. Mint mező gazdasági jellegű pénz­intézet, a maayar királyi kormány telepítési akciójába is erőteljasen bekapcsolódott, amikor eav közel­ben fekvő uradalomból 2.000 kat. holdat felparcellázott és a parcel­lázás sikerét anyagilag alátámaszt­va sok oly kfsegzisztencia életle­hetőségeit, akiknek földié ezideig alig, vagy csak igen kevés volt, megjaviiani igyekezett. A gazdaadóságok végleges ren­dezését céheó legutóbbi rendelet a pénzintézetektől tovőbbi áldoza­tokat kíván, igy as igazgatóság komoly előrelátásból az üzleti nyereséget a mull évivel sremben mérsékelten magasabban, 47.110 P 52 fillérbe őliapitotta meg. A* in­tézet évi közgyűlését e hó 27-én fogja megtartani, amikor as: igaz­gatóság kiegészítése és a lelépő felügyelő'bú'oUség ujraválasztősa is tárgysorozaton van. Vérmegyénk ezen vezető pénz­intézetének most megjelenő mér­legében viassatükröződő számada­tai és erős pénzügyi felkészültsége biztos garanciát nyújtanak arra, hogy gazdasági életünk ezen je­lentős tényezője Békéscsaba, Bé­késmegye és a szomszédos vár­megvék hiteltkereső közönségének minden igényét mindig kulánsan, előnyösen és készséggel fogja ki­elégíteni a jövőben is és ezzel min­denkinek hasznos szolgálatára fog óilani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom