Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám
1938-03-13 / 59. szám
1938 március 13 BEKESMEGYEI KOZL0NY 5 71 Lázok-gijerek ess te 7rancescaffivat Ugy kezdődött ö doiocr, hogy a viiághirü müvén*, Zino Francescatti egy szál hegedűvel as élía alatt magára maradt a síinpadon. Ott állt s mögötte némán feketéllett a zongora. A Bach szóló-s? őnála ugy •sálit el a négy húrról, mint valami vékony meleg szalag éa csapkodva körbe járt a széksorok fölött. A tizenkettedik sorban szinte el ve»zve a szék támlája mögött ült egy nyolcéves fiucvka. Sseme feszülten csillogott a hangokra és a művészre. A nyaka tartásán és az arca figyeléséből !ő!»zott, hogy neki is köze van a hegedűhöz. S ahogy nézett-nézetl, egyszerre csak megenyhült az arca. Valamit ésgre vett a művész jólékán? Valami hibát? Vidáman egy kicsit látva maradt a ssája • a szomszédos székek lakói az izgés mozgásából láthatták, a!i<? várja a szünetet. Mondani valója van. A kisfiú, névszerint Lázok Lali, a szünetben örvendezve fedezte fel az előcaamwk szélén hegedűtanárját. Hogy észrevétaane magét, megrántotta kabátja szélét. És mér mondta is: — Ezután mér nekem ee kell a vonóra **>nni a kisujjamat... De jő lesz... Francescatti is mindig falemeli a kisujját a vonóró*. Környey László tanár ur meglepetten hallgatta a kisfiút. Az első pillanatokban nem is ludott mit szólni. Aztán igyekezett l«lkére be- | szélni a gyerefenek, de ugylátszott, hogy a nevelő szó ezuital nem foganatos. Az ellentétek azért, ugy tűnt, elsimultak tanár es tani'vány között. Da egy kis fulánk mégis maradhatott, mert a koncart utáni vacsorán, asztal mellett Kö'nvei László felemiitette első pedagógiai kudarcát, amelynek FrancascaUi az oka. A naey francia hegedűművész érdeklődve kérdezte, ki a lózadó tanítvány, aki már nyolcéves korában sem hajlandó kisujjől a vonóra szorítani. Lali ek kor természetesen aludt már s igy a Francescatti által kivánt találkozás másnap jött létre csak. A Csaba szállóbeli lakosztályt kíváncsi csend ülte meg. Ti* óra volt. A portén az imént je'ezte, hogy tizenegy hu»* kor indul a mester vonata. Jól van, de előbb jöjjön Lali. Lali jött lanárőval, igy a mamája a hallban várta sz eredményeket. Most Lali álla alá kerü't a negye des hegedű. Da persze nem a ezólószonátát játszotta, hanem etűdöket. Kettőt-hármat. A kisujját szabályosan tartolta. Asfén gondolt egyet és megeme Hntette egyszeresek a kisujját, mesterére nézett, azután a művészre pislantott s derűs mosolv fu'ott á'< arcocskójén. Francescatti is mosolygott. Éreite azonban, hoay jó vá kell t*nn'"e e rámpádon elkövetett „ujjhibőjét". To'mécsolás ut ján megmagyarázta Lalinak, hogy eki tanul, annak vigyázni kell a kisujjéra. Aki már művész, as czabadon emelgetheti a kisujji. Ha ő is művész lesz, majd ő is i«y c»e'ekedhet. Lali bólintott, e'ÍBmerle, hogy tanárjának van igaza. Aztán Francescatti kívánságára tovább játszott. Közben a művész i'yan ajén lást irt a békéscsabai fiuc«ka noteszébe: „Csodálatom jeléül a fia tal, de nagy lehetséiü hegedüjétékosnak. a nyolc éves Lázok Lalinak." Persze franciául. Aztán a kotta szegélyére: „Dolgozztovábbra is ilyen jól és nagy művész lesz belőled." Lali rövid szünetekkel már a* ölödik Kreisll etűdnél tartott. S valamivel hosszabb szünetekkel mér harmadszor szólt be a sző!lodai alkalmazott, hogy a vonat, illetve a szálló autója nem vőr. Végre a hetedik etűd után a legkomolyabb figyelmeztetésre volt szükség s csak u*y sikerült rábeszélni a fiucskától való elválásra. Beszélgettünk Lalival és tanárjával, Környei Lászlóval. Három éve tanul hegedülni Lali, akinek édesapja az e^vik békés csabei texlilüzletben van alkalmazásban. Naponta jó kél órát gyakorol a gyerek. Később esetleg majd többet. Fellépni nem igen fogják engedni, nehogy a fáradságos munka időelő'ti felst-ines sikerekbe vesazen. Igen, mert szép reményekre van ok. E».t irta többek között a kiífiu tanárának: „Meghallgattam a fiatal Lázok Lalit és elismerésemet fej ízem ki Környei László tanításáról. Lázok Lali balkéztartása és vonókezelése teljesen kifogástalan s csodálattal adózón a Jenőr ur pedagógiai tehetségének." Lali előbb tanult mear hegedülni, mint irni és olvasni. Da mostmár az iskolai dolgok is jól mennek n«M. Az iskolában is jó tanu'ó. Tanára tréfás komolysággal azt mondja neki, hogy most már hamarosan nem less szükség a mostani kottákra. E! kell adni majd őket. Hat pengőt lehet kapni értük. — Nam — kiállja ijedten Lali — azt a kotlát, amelyikre Francescatti bácsi beleirt, nem hat pengőért, de még hatezer pengőért se ado-n el. És u?y csillog a szeme. P. TAVASZ I ÁRJ EGYZ É K FÉRFI OLTONY P 29.80, 32.70, 42.-, 54.-, 60.-, 69.-, 84.-, 100.FÉRFí SPORT ÖLTÖNY P 30.—, 40.-, 45.-, 52.—, 59.-, 78— FÉRFI FELÖLTŐ ÉS RAGLÁN P 24.—, 37.-, 43,-, 53.-, 68.—, 82.-, 92.-, 114— 6AZDÁSZKARAT Selyem RALLON RAGLÁN ESŐKABÁTOK FIU ÖLTÖNY P 30.P 53— sz&ntonkénl 70 fill. eualkedéa P 17.-, 25.-, 31P 11,20 FIU FELOLTO •dámonként 1P cm»lk«d«a p 16.40 KULPIN DIVATHAZ BÉKÉSCSABA férfi- és fiu készruha osztálya A Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. Békéscsaba részvénytökéje és egyéb alapjai elérték a milló, betétei 4 millió 300 ezer, aktivái a 12 és & millió arany pengőt Mai lapunkban közöljük a Békésmegyei Átalőnos Takarékpénztár Rt. 1937. évi mérlegét, melynek számadatai ezu'tal is élénk érdek'ődést fognak Lelteni nemcsak Békéscsabán, hanem egész Békés- és a szomszédos vármegyékben, meri az intézel Etek, Endrőd, Gyocna, Med^yes egyháza, Tótkomlós és Vésztő községekben fiókokat, Batlonyán pedig kirendeltséget tart f=nn. Az intézet mérlegében pregnánsan jelentkezik a gazdasági viszonyok lényeges javulása, melynek h lása egyrészt a betétek iaen jelentékeny, több mint Va millió pengővel való emelkedésében éa dacára az intézet közismert aktivitásának a köicsönkihelye*ések némi csökkenésében jut kifejezésre. A közönségnek az intézet iránti fokozott bizalmára vall. ho<*y a betétálladék közel 4 millió 300 ezer pengőre emelkedett, amiért nemcsak Békésvármegye legnaayobb, hanem az egész ország asyik legjelentékenyebb betétkezelő intézetei közé tartozik, Ez országrész mull évi igen jő termése és a kedvező értékesítési lehetőségek folytán különösen a gazdaadósok jelentékeny viaszafizetéseket eszközöllek és igy bőr az intézet 1 millió pengőt meghaladó uj kölcsönöket folyósított, kölcsönkihelyesrései mégis méisékelten csökkentek annak ellenére, hogy minden legális hiteligény, mely akár birtokos, háztulajdonos, iparos vagy kereskedő által tőmasztatotl — amennyiben ez hasznos befektetés vagy munkaalkalom teremtését célozta — a lehetőség határáig kielégítést nyert. A pénzintézet Iiquiditása ezúttal is kifogástalan, mert készpénzben, bankkövetelésekben és azonnal pémsé tehető mobil értékekben | köze! 1 millió pangő ál! rendelkezésére, ezenkívül az ország legjalentékenvebb hitelforrásánál fennálló hitelkerete is ezabadon áll részére. Idegen tőketartozásai apasztősára h nagy gondot fordított, mer: vís?Kleszámito'őii obligói és átruházott jelzálogkölcsön kötelezettségei nen jelentékenyen, cca 1 mülió pengővel ciökkentek. Mint mező gazdasági jellegű pénzintézet, a maayar királyi kormány telepítési akciójába is erőteljasen bekapcsolódott, amikor eav közelben fekvő uradalomból 2.000 kat. holdat felparcellázott és a parcellázás sikerét anyagilag alátámasztva sok oly kfsegzisztencia életlehetőségeit, akiknek földié ezideig alig, vagy csak igen kevés volt, megjaviiani igyekezett. A gazdaadóságok végleges rendezését céheó legutóbbi rendelet a pénzintézetektől tovőbbi áldozatokat kíván, igy as igazgatóság komoly előrelátásból az üzleti nyereséget a mull évivel sremben mérsékelten magasabban, 47.110 P 52 fillérbe őliapitotta meg. A* intézet évi közgyűlését e hó 27-én fogja megtartani, amikor as: igazgatóság kiegészítése és a lelépő felügyelő'bú'oUség ujraválasztősa is tárgysorozaton van. Vérmegyénk ezen vezető pénzintézetének most megjelenő mérlegében viassatükröződő számadatai és erős pénzügyi felkészültsége biztos garanciát nyújtanak arra, hogy gazdasági életünk ezen jelentős tényezője Békéscsaba, Békésmegye és a szomszédos vármegvék hiteltkereső közönségének minden igényét mindig kulánsan, előnyösen és készséggel fogja kielégíteni a jövőben is és ezzel mindenkinek hasznos szolgálatára fog óilani.