Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-06 / 53. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 5 Tizenöt magyar király sirját hozta napfényre a püspöki palota kertjében Székesfehérvárott a csákány Lepold Antal prelátus kanonok, az Árpádok korának világhirü müvásztörté­nésze, Gerevich Tibor professzor, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke és Bartucz Lajos egyetemi tanár, az anthropologiai intézet igazgatója nyilat­koznak a székesfehérvári ásatások eddigi eredményeiről és nagy jelentőségéről Ha a tudománynak és a babo­nának nincten is szoros kap­csolata egymással : a tudomány méjis sokat köszönhet annak, hogy primitív emberek lelke szívesen hajlik a babona felé. Emberemlékezet óta él a legenda az emberek lelkében: Az Isten és a boldogságos Szent Szűz dicsőségére a szentté avatott első magyar király óllal épített ba­zilikának hatalmas, vert aranyból kovácsolt kapuja volt. Ez a le­genda adta évszázadok óta a csá kényt as emberek kesébe. Holdvilágos éjszakákon, tilokban évs?á*adok óla ásnak Fehérvárolt az emberek. Az arany kapuról írott nyomok is vannak. S»ó esik róla azokban a jelen­tésekben, amelyeket a mohácsi cialavesztés utáni éviizedakben (örök basák küldtek Isztambulba, a szultánhoz és a nagyvezérhez. Arról nem tud semmit a tudomány, hogy az igazhitűek megtalálták-e Szent Utván arany kapuját... Ahol egykoron Szent István bazilikája állott A püspöki palota mellett hatal­mas térség. Ha megállunk szemben az egy­kori püspök kerttel: egymásra ra­kott öreg köveket köszönthetünk megilletődéssel. E kövek között akadnak emlékei a rómaiak ural- ' mának is. Jobbra egymásra rakott téglák. Félkört alkotnak. — A koronázó templom szen­télyének maradványai ezek — ma­gyarázza vitéz Székely István, az ásatási telep felügyelője, aki a fe hérvári idegenforgalmi hivatal ve­zetőjének, vitéz Lang Istvánnak és Fodor László szerkesztőnek társa­ságában az ásatási telepen kalau­zol. És vitéz Székely István, a vi­lágháborúnak ez br idekerüli rok­kant hőse, egymősulőn, rövid mon­datokban vezet vissza a magyar történelem legragyogóbb korsza­kaiba. — ...itt állott egykoron Szent Ist­ván koporsója, amott az a barlang­szerű nyílás Mátyásnak, az igaz­ságosnak sirkápolnája voll. E há­rom sir itt egymás mellet!: II. Bé­lának és Antiochiai Annának csont­jait rejtette magában. Ez a gótikus ablak Mátyás idejéből való. Mel­LiKiSBEAENDEZE: olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel kapható BUTORHAZBAN Békéscsaba y Andr»ássy-ut 25 sz. Kedvező fizetési feltételek! I&RVAI KÉK CSILLAG ÁRUHÁZA e heti szenzációja Chrepe de chine, hibátlan minőség minden szinben P B "88 ruhára, combinéra, hálóingre I lette, e remek faragott köveken Szent István korának sti'usa lát­ható. Nézze: milyen páratlanul szép ez az Anjou liliom. A gótika és a reneszánsz találkoznak itt. Hiszen ez a baeilika évszázadokon ke­resztül épült: az a tizenöt magyar király, eki örök álmát alussza itt, igyekezet! szépíteni Istennek e pa­lotáját és majdnem mindegyik rá tette korának bélyegét a pillérekre. oltárokra, kápolnákra, sírokra. — Az ásatásokat egyébként ba­fejezlék. Gerevich Tibor egyetemi tanárnak, a Műemlékek 0/&?átíO» Bizottsága kitűnő elnökének irá­nyítása mellett kereken két eszten­deig dolgoztak munkások és dr. Lux Kálmán, a bizo'tság műépí­tésze nagy hozzáértéssel vesette a munkálatokat. Amit megtalállak : az ma mér mind napvilágon van. Az Árpádok nemzetiségi fővárosáról beszél Lepold Antal, a világhirü tudós Lepold Antal dr. pralátus-kano­nokot, a világhirü műtörténészt Gerevich Tibor dr. egyetemi pro fesszor társaságában találom a bu­dapesti tudományegyetemen. A ke­resztény művészet históriájának mindketten elismert nagy tudósai. Lepold Antal mondja nekem : — Seent István életrajzát először 1083 ban irták meg. Ebben ez élet­írásban benne van, ho<y a szent királyt F^hérvárott temették el éspedig a templom közepén felál litott koporsóban. A koron §?.óba­silika alapfalai közül ar. első ása­tás alkalmával ásták ki azt az eayetlen ép kőkoporsó', amelyről Varjú Elemér kétségkívül megálla­pította, hogy ez Szent btván ko porsója. Szent István koporsója a bazilika közepén állott. E mellett tartották meg a lörvénynapokat és e mellett hoztak igazságot. Sza­kasztott ugy. mint Szent László koporsója mellett Váradon. A szent király sírjára tették kezüket azok, akik esküt tellek... — Fehérvár maga az Árpádok nemzetségének volt a székvárosa. Itt temetkeztek, iti koronázták őket, de nem iit laktak. Családi esemé­nyeik folytak le ilt. Géza fejede­lemtől IV. Béléig azonban a kirá­lyok állandó lakóhelye Esztergom volt és aztán Buda. Esréazen Sza­polyai Jánosi?, ő az utolsó kirólv. akit itt temettek el. De előtte II. Lajos holt tetemét is ide hozták el a mohácsi síkról. Tizenöt magyar király nyugodott az üres kriptákban Voltaképpen hatodszor ásnak most Fehérvárott. Az első ásatás egy hijján szár, évvel ezelőtt történt. Abban as időben gazdag sírokra bukkantak a munkósok. Találtak sírokat, eme­lyek telistele voltak ékszerekkel. íVla is mesélik, hogy az ékszerek nagy részét széjjelhord'ák. Leszed­ték a csontokra száradt aranyszá­lakat és azokat megolvasztották. Az akkori ősalósoknek nem volt tudomőnyos értéke az első tu­dományos óaatást Erdy Jínos, a Nemzeli Muzeum régiségőre kezdte meg a szabadságharc esztendejé­ben: 1848 ban. Jellasich közeledé­sének hírére abba kellett hagyni a munkálatokat és csak tizennégy évvel később végzett ilt valóban komoly ásatásokat egy orvos i Henszelmann Imre, akinek kétség­kívül nagy érdemei, emellett azon­ban súlyos bűnei is vannak. Ér demei, hogy háromizben történt ásatásai során ugytzólvón rekon struálta Szent István bazitikéját, megál'apitotlaaz egyessirok helyeit, megállapította, hogy a sírok mely királyok tetemeit rejtik magukban, megírta komoly munkában az ása­tások történetét, nagy bűne azon ban, hogy az ásatások folyamán megtalált összes csontokat egyetlen sírba, Albert király sirüregébe hor• datta össze és e csontvázakat ősz­szetörve, malterrel leöntve, össze­hányva és olyan állapotban, hogy a tudományos megállapítás lehe­tetlenné vált. találták meg a mos­tani ásatások során. Henszelmann megállapításai sze­rint — ezeket elfogadják ma is— n következő királyok nyugodtak a székesfehérvári koronázó beii'iké­ban: Szent István, Kálmán, II. Béla, II. Géza. II. László, IV. István,III, Béla, III. László, Károly Róbert, Nagy Laios, Albert, Hunyadi Má­tyás, 11. Uiászló. II Lajos és Sza­polvai István. Összesen tehát ti­zenöt magyar király megszentelt csontjai nyugodtak a bazilikában. Az utolsó pillér alatt nyugodott Szapolyaí János, akinek földi ma­radványait aronban 1543 ban Szu­lejman szultán kidobatta a sír­boltból azzal a megjegyzéssel hogy Szapolyai János nem való a kirá­lyok közé. mert ő csafe a szultán­nak volt az alattvalója. Az anlhropologia tudományénak professzora, Bartucz Lajos doktor, a Néprajzi Muzeum igazgatója hó­napok óta vizsgálja a leleteket. Megbízottja állandóan küldte fal Fehérvárról, az ásatások színhe­lyéről a csontokat. Hosszan be­szélgetek a kiváló tudóssal, aki ezt mondja nekem: — Teljesen ép sir, olyan, ahol mellékletekkel együtt találtunk vol­na c»ontvázakat, egyetlen egy sem volt Székesfehérvárott. Talán csak Béla király sírhelye volt az egyet­len, amely többé kevésbé meg­maradt eredeti őllapotában. Hen­szelmann annak idején, 1893 ok­tóber 23-án öt ládában tudomő­nyos vizsgálatra őtadott csontokat Török Aurélnek, ezek azonban csak egy kis részét alkották a fe­hérvári leletnek. Ebben az öt lá­dában annak idején csak öl csont­vázat találtak. A többit belehány­ták abba a sírba, amelyet Hen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom