Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-05 / 52. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 5 Telefon a 91. Március 5—6—7—8-án Noszty-fiu esete Tóth Marival Előadások kezdete hétköznap 5, 7, 9. vasárnap 1, 3, 5, 7, 9 órakor — Bricgt. A Magyer Bridge Szövetség — szokás szerint — műrcius, április, méjus hónapok­ben rendezi a szokásos bajnoki versenyeket. Eziden is átirt kerü­letünknek a kerüieti verseny le­bonyolítása vedelt. Felkérjük lehat tagegyesületeinket, illetve a baj­noki versenyen induini óhejtó csa­patokat, hogy nevezéseiket f. hó i2-ig cimürkre írásban leadni szí­veskedjenek. MBSz délkeleti ke­rülete Békéscsaba. — Ha influenza ja van, gon­doskodik arról is, nogy gyomra és belei a termeszetes „Ferenc József keserűvíz hasznalata al­tat gyekran és alaposan kitiszti­tassanak- Kérdezze meg orvosat. Twményttettite Chicago Nyitás Közép Zárlat Bu'ía: terlott lanyhuló 92.3/8 92.3/8 90.3/8-1/5 87.1/8 86.7/8 85.1/8-8/5 87.1/4 87.1/4 85.1/4-3/8 Tengeri: tarlóit alig tertott 59.1/4 59.3/8 58.7/8 60.1/8 60.3/8 —.— 62 61.1/5 Zab: tartott lanyhuló 30.3/8 30.3/8 30 29 28.1/5 29* » —.— Rozs : aiig tartott lanyhuló 74.1/4 74 72.3/8 68.7/8 67.1/8 —.— 66.1/2 65.5/8 Winnipegi alig lartotl lanyhuló 127 124 5/8 122.5/8 116.3/5 117.3/4 114.5/8 95.3/8 96 94.1/8 H kapaszkodó 42 Regény — Irta: Pálos Tibor Rotterdam i 707.1/2 722.1/2 710 689 HaiáridSo. Irányzat terfott, forgalom csendes. Készé rnpiac. Irány tartott, forgalom csendes. Ferencvárosi árak: nehéz közép 104—105, silány 95-99. Valuták: Cseh korona 11.00-11.70, dinár 7.15—7.70, francia franc 10.80-11.30, leu 2.40-2.80, lira 16.90—17.90, svájci franc 77.75—78.65, angol font 16.80—17 00 dollár 334.30-338.30. holl. frt. 187.45 189.45. Dsvfsák s Amszterdam 187.80— 189.40. London 16.835-16.985. Eh .. . Jóilaktam én már as it­teni dolgokkal, az én eddigi éle­temhez kapcsolódó dolgokkel tor­kig. S ami még soha nem történt meg velem, öblös, sötét sóhaj gör dűlt fa! a tüdőmből, de olyan re­ménytelen sóhajtás, hogy magam is szinte beleséppadtam. Mintha vállból elmelszellék vol­na vz izmeimat, ugy fiityegett ka­rom kétoidelt. S az ujjaim is, hi­degen és mindegyik magóra ma­radottén, a föld felé meredtek. A sinekre értem. Megálltam, kö­rültekintettem. A sorompók fel húzva néztek rézsut ez égre. Senki teremtett lélek nem volt a közel­ben. Jobbról az őrház apró abla­kéban világosság gyullad: ki. Sze­mem meghunyorgalta a fényt. Az­tán megfordultam és ballagva, mint akinek bőségesen van még ideje, megindultam az ellenkező irányban a töltésen. Talpfőról-talpfára nyújtottam a lábam. Minden figyelmem odairé­nyult, hogy a kisebb térközzel jö­vő harmadik, negyedik fát el ne vétsem. Igy gondolatlanul halad­tam s már jó messzire eljutottam s még mindig nem történt semmi, Ekkor megálltam ismét. Visszafor­1 dúltam. Az őrház világossága na­gyon kicsi pont lett valehol oldalt. Mert ehogy jöttem, a sin észre­vétlenül kanyerodott velem. Leültem a sinre. Térdemre kö­nyököltem és gyermekes pillantás­sal néztem, kelet felől hogy ké­szülődik és milyen korán készülő­dik a hejnai. Egyebet nem láthat­tam. Es eztán arra gondoltam: Hélfőn reggel, ha kedvem tartja, ismét munkába állhatok az ut­egyengetőknél. Akiket a község küid ki kegyelem-munkőra. A jegyző ur megígérte, hogy befogad, felvesz a héttőn munkóba álló csapatba. Meg aztán addig a szak­mámban ia lenne munka. Mi van máma ? Mi is . . . igen, szombat. Délután már egész bizonyosan jön­nek hozzám beretválkozni, meg nyiratkozni. Az éves embereim. Jöjjenek-e ? Vagy ha nem jönnek, megtehe­tem, hogy járok az ujfaluban héz­rói-hézra s beszólva a kapun, a kerítések fölött vegy bezörrentve az ablakon, megérdeklődve, nin­csen-e szükségük borbélyi mun­kámra. Nem igen lesz szükség, még ha elmegyek, akkor se. Tél van. Ilyen­kor szükség van a jól fülre és nyakra nőtt, hosszú melegítő hsjra. Es aztán bejérni a nagy faluba. Dolog utón, ez utón meg amaz után. Minden csíppcsupp ügy miatt be keli rnenni a faluba. Az a néhány kilométeres ut, ami a lakóhelyünk s a régi falu között fekszik, olyan hosszú, olyan gyűlöletes és annyiszor megjárt, hogy mér maga a gyötrelem az én szememben. Egy percre szinte azt éreztem, hogy meg is változnék talán min­den, minden jóra fordulna, ha az a minden áldott nap megtenni vsló ut valamiképpen elsikkadna. E'tünne az eletemből. Da aalán megróatam a fejem. Nem. Nem lehet mér itt az úttal segíteni. A sínek folytatésa felé néztem s ehogy néhány percig meresztet­tem a szert em, távoli fény villant elő. Vibrálva tünt fel, mintha této­vázna, hogy ne szünjön-e meg. Az­tán mintha megerősödött volna és két szemet kapott a tétovázó egy helyett és egyre közeledni látszott és egyre növekedőit. A hajnali vonat — suttogtam. U ve maradtam a sínen és igye­keztem a térdem közé szorítva a fejemet, aaon eondolkoznl, hogy mi volna a méltó éa tisata elinté­zése az én bejomnak, az én ba­jaimnak. De térdem minduntalan meg­rőndult s homlokom, mintha vezé­relte volna valami, a közeledő két fénypontra emelkedett. Néhány pillanatig két marokkal markoltam a sínt, hogy ne váljak el tőle. De ezlán megremegtek uj­jaim, elkezdtem lefelé csuizni, a töltés oldaléba. Az előre világító nagy fénynél itt nem tűnhetek fel a mozdony­vezetőnek — gondoltam — és a kellő pillanatban mégis odsugor­hatok, ahová akarok. Kavicson feküdtem hanyatt. Ke­zem őszről iümaradí deres fűhöz ért. Belemélyeszteltem a fűbe uj­jaimat. A zekatolés közeledett s dübör­gés volt mér. Sapkás frjem nem messze esett a sínektől. Pihegő szemmel arra fordultam. A közeledő zugó fény elvakítod, behunytam a szemem, de nem mozdítottam a fejem. Szi­vem verése és a kerekek zaja közt egyre kevesebb különbség volt. Jött-jött a nagy zakatolás — nem bírtam mozdulni — s aztán néhány pillanatra egy lett minden. A vérem ugyanazt lüktette a hom­lokomon s a nyakam vastag erén, amit a kerekek forgása kivert a síneken. Ilyen vonat nem lesz több — mondtam magamnak — mikor el­halt körülöttem a lárma. Fejam még mindig nem moz­dult. De a Bzemem nyitva tartottam. Megfogtam a füveket ujjammal. Kitéptem és eldobtam őket. Meg­érintettem a kavicsokat, a töltés kavicsait tenyeremmel. A gyönge érintéstől csörögve lejjebb vonul­tak. , Hirtelen anyámékra gondoltam. És összeszorult a fogam. A községháza tünt elém. S ben­ne csodálatosképpen urak, akiket valaha is láttam. Nem tudom miért, ökölbe sűrűsödtek ujjaim. Ugyan­ekkor éreztem, hogy simák és sí­kosak az urak és nincs egy pará­nyi helye se testüknek, se lelkűk­nek, ahoyé én odaforrhatnák sze­retettel. Es éreztem, hogy én va­gyok jó és nem ők. És akkor az eget léitam. Es az is olyan ijesztő és sima bura volt, hogy sehol nem találtam egy szőj­nyi helyet, ahol otthonom lehetett Főtéren, első emeleten, kétszobás uccai lakrész irodának, rendelőnek, vagy elegánsan bútorozva, magános urnák április l-re kiadó Cim e kiadóhivatalban volna. Ee olyan messzi vo't min­den pontja és olyan sime, hogy fel sem emeltem ujjamat, hogy hozzáérjek. Milyen kemény bura ez... — mo­tyogtam. Rám borul, engem borit le, de olyan idegen és gonosz, hogy semmi kötöm hozzá. S a bura falén kívüli, igen távoli hangok, berszéd kíséretében fel­tűnt uz anyósom fejkendős orca. S mintha a tenyerén hozta volna a lényét. Az én feleségemet, Erzsitr Arcom hűvös volt. De ekkor egyszerre, hirtelen és szinte mégis fokozatos átalakulással, az öreg­asszony szája kinyílt és a nyelvén egy apró gyermek jelent meg s ahogy nőtt — borzadva léttanv rögtön csontvózzó változott. Eltakartam a szemem, mert tud­tam, hogy az én fiam az. Kezem feje, ahogy elhúztam ercom előtt, nedves lelt a szememtől. Felemelkedtem ülő helyzetbe.­Hátro támaszkodtam kél tenye­remre. Arcom nagyon sötét lehetett. Csak ezt suttogtam) Mibe kapasz­kodjak, mibe kapasikodjak én már ezután ... (Vége.)' Március 5, szombat 6.45 Torna. — Utána Hanglemezek.. 7.20 Étrend, közlemények. 10 Hirek. 10.20 10.45 Felolvasás. 11.10 Vizjelzés. 12 Déli harangszó az Egyetemi templemból. 12.05 „Homérosz" énekkar. 1.30 Hanglemezek. 2.55 Műsorismertetés. 3.00 Árfolyamhirek. 4.15 Majthényi György mesél. 5 Zakariás János postafőmérnök előadása. 5.30 Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 6.45 „A csodálatos kis kakas". Komor András elbeszélése. 7.10 Karácsonyi Margit ma­gyar nótákat énekel, kiséri Vidák József és cigányzenekara. 8.10 „Deszkától — deszkáig." Hangjáték. 9.40 A rádió sza­lonzenekara. 11 Virány László és jazz­zenekara játszik. 12.05 Hirek. Apróhirdetések Hölgy fodiász tanulónak jó család­ból való leány felvétetik. Cim a kiadó­hivatalban. Kétszobás komfortos lakást május el­sejére keresek. Juhász László, Apolló Filmszínház. Irodai Royal Írógép kitűnő állapotban eladó. Cim a kiadóhivatalban. A város legforgalmasabb pontján sarki Sziethelyíség, kétkirakatos igen szép be­rendezéssel kiadó. Érdeklődni Rózsa Bé­lánál, Andrássy-ut 18. Telefon 322. Sserkassiőség éa v-s-teai vatal *. Sékésoaba. Feroac JOasaí-'és 2). Tel efon: 176. fcigfeetésl ára . 1 hdra L5Ö, w<«f 153 P. Vidéke postán küldve I már« L80. "í* évre 5.48 P. POUTIKAJ NAPILAP Fele'5ss üstfksaziő : ERDÉLYI ÖYÖRGY dr, SsiítoJaídonas t CMTOMfö MSSÖ & €«?<r:ise-a'uai>"ia ayamftiiíi Hirdetési dijak : milliméter soronkén "* Üti., vasárnap 7 fill. Tartam engedmény Apróhirdetés 10 szóig 50 fillér, vasár­nap 70 fillér, vastagon szedeti sza­vak kétszeresen számítódnak. Notic soronként 1 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom