Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-01-09 / 6. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY megcsappant a csuszkélók számé, mert ugy látszik a többiekre is hasonló sors véri volna. A Gróf Tisza István ulon a vasul melletti szikesen is nagy az elevenség. Ez valamennyire előkelőbb hely. Itt mér többek lábán csillog a korcsolya. Különösebb figurákat nem tud csinálni senki, inkább fogócskát jálsssanak. Pedig azzal a gondolattal indultunk ei körutunkre, hogy héiha sikerül felfedezni egy magyar Szonja Henniet, vagy egy Roitei—Szollás pár?, azonban minél löbb jégfolton megfordultunk, annál kevesebb lett a kilátás RE uj tehetségek felfedezését illeiő:erf. Kékduna keringő a jégen Egy óra múlva az AEGV motoroson mentünk ki az AEGV jégpálya felé. A helyi kocsi tömve volt jól felszerelt sportolókkal. Amint lelépünk 2a motorosról, néhány lépés utón odaérünk a tágas melegedőhöz. A pálya mór villanyfényben uaaik, bár még nincsen teljesen sötét. A nagy területen szélsebesen kígyóznak a párok. Egyelőre a melegedőből nézzük a pályán zajló életet. A műkorcsolyázók részére elkerített helyen egéaz s?ép dolgokat produkél néhány fiatalember. A megafon rázendít a Kék Duna keringőre és egyszerre benépesedik a műkorcsolyázók részére fenntartott rész. Táncoló párok lepik el. — Főként a keringőt kérik játszani —• mondja a pálya gondnoka, aki egyébként nagyon ügyel arra, hogy a jégpálya iátogbtói minden tekintetben meg legyenek elégedve, ugy a jéggel, mint a bánásmóddal. Feltűnik, hogy sokkal több iskolősgyennek van a jégen, mint felnőtt. Naponta 250- 300 látogató jelenik meg a pólyőn, de ezeknek 65-70 széseléka fiatéi diák és ki-' sebb iskolás. Természetesen ez esti órákban mór inkóbb felnőttek jönnek. Kiderül a beszélgetés sorén, hogy a kültelki mocsarak nem jelentenek konkurrenciót a jégpályának. Pedig az AEGV pálya közelében ia akad egynéhány. Sőt olyan „pálya" is van, amelyet sepernek is. Da a jó jég és a melegedő, valamint tánc lemezek kitűnő mégnes. Végül még 20 fillérért a Köss u h térről egészen a pályéig viszi a motorvonat a szórakozni vágyókat. Kiscipőt visel a télisport Békéscsabán A cserkészpélyén sem lehet panaszt emelni a hangulat ellen. A látogatókból ide is jut bőven, de a 12—16 évesek itt is túlsúlyban vannak. Es volt a tapasztalat a a körgótmenti Iónéi, a szikesen és minden helyen, ahol csak jeget lehet találni. Hogy találó kifejezéssel éljünk, kiscipőben jár a télisport Békéscsabán. Az egyik szakember kijelentette előHünk, hogy legalább 10 év kell ahhoz, hogy a jég a város lakosságának megfelelő számú sportembert tudjon hódítani. Mindenesetre örvendetes tény, hogy a fiatalság körében közkedveltségnek örvend a korcsolyázás. meit aíok, akik már kicsi koiukban megkedvelik eat a legegészségesebb sportot, alig hihető el, hogy felnőtt korukban ne folytassák. Máíray-Miklya János KOZGAZDASAG A pesti gyárosok részéről csupán szivesség-e a vidék irányában az ipari decentralizáció? Lékay-Lingauer Albin érdekes válasza a Textilgyárosok Szövetsége vezetőjének cikkére (Budapesti közgazdasági szerkesztőségünk jelentése.) A magyar közgazdasági éleinek évek óta vajúdó problémája az ipari decentralizáció kérdése. Köztudomősu, hoRy a banktőke az elmúlt évtized során a vidéki ipartelepek javarészét felvásárolta s azokat hamarosan leállította, ám a gépi berendezést legtöbb esetben Pestre szállította, újból ÖzemMAVAUT AUTQBUSZMENETREND Érvényes 1937 október 3-tól Békéscsaba—Gyula 820 1245 ind. Békéscsaba „C*ata"-szálló érk. 1055 1310 850 1310 érk. Gyula városháza ind. 1020 1 240 Menetjegy: P 1.10 — Menettértijegy.- P 1.90 * Békéscsaba—Szarvas * 1320 ind. Békéscsaba „Csaba"-szálló érk. 805 1414 érk. Kondoros ind. 714 1455 érk. Szarvas ind. 630 1530 érk. Öcsöd ind. 555 Menetjegy: Kondorosra P 2.20, Szarvasra P 3.40 — Menettértijegy: Kondorosra P 3.80, Szarvasra P 5.50 — * Csak hétköznap közlekedik. Békéscsaba—SategV.alom—Püspökladány-—Hafdasaoboszté—Debrecen — — ind. Békéscsaba MÁV p. u. érk. — 1805 600 1320 i

nd. Békéscseba „Csaba"-sz. érk. 810 1800 6'7 1337 érk. Békés ind. 753 1 743 635 1 355 érk. Mezőberény ind. 735 1 725 722 1441 érk. Szeghalom p. u. ind. 648 1 638 753 1 505 érk. Füzesgyarmat ind. 622 1 610 840 _ érk. Püspökladány Rákóczi ind. — 1518 919 _ é

rk. Hajdúszoboszló ind. — 1443 955 _ érk. Debrecen Arany Bika-sz. ind. — 1410 Menetjegy: Békésre P 1.—, Mezőbcrénvbe P 1.50, Szeghalomra P 3.20, Fgyarmatra P 3.80, Hszoboszlóra P 6.30, Debrecenbe P 7.50. — Menettért'jegy: Békésre P —.—, Mezőberénybe P 2.50, Szeghalomra P 5.50, Fgyarmatra P 6.70, Hszoboszlóra P 11.—, Debrecenbe P 13 — B ékét cs sba—Szeg ke )*>&—Berettyóujfala — ind. Békéscsaba MÁV p. u. érk. 18»5 600 ind. Békéscsaba Csaba-sz. érk. 1800 722 érk. Szeghalo-n p. u. ind. 1638 857 érk. Berettyóújfalu p. u. ind. 1400 903 érk. Berettyóújfalu községh. ir.d. 1350 Békéscsaba—Gyula—Kéíegyfeém—Elek 1245 ind. Békéscsaba „Csabe"-szó!íó érk. 1055 i320 ind. Gyula városháza érk. 7® 1355 érk. Kéiegynáza p. u. ind. 7'° 1425 érk. Élek ind. 640 Sé késcsaba— Dobos * * * « — 1239 ind. Békéscseba pu. érk, 732 I6

c7 625 1320 j

nd. Békéscsaba „Csaba"- sz. érk. 727 1602 652 1 347 érk. Doboz községháza ind. 700 1535 * A járatok vasé;nep, ünnepnap és iskolai szünnapokon nem közlekednek. Felvilágosítások a MÁVÁ ü f klre«4ei<ség'Vaél i Békéscsaba, II,, Fert-ec Jtef-Hr 2. s—s T«feloa i 2—33. behelyezte s csupán az üres gyárépületeket s a munka nélkül maradt gyár imunkások tízezreit hagyta emlékül a vidéknek. Illetékes tényezők rájöttek arra, hogy a vidék gyáriparának es a mesterséges elsorvasztása és a fővárosi gyáripar mesterséges felduzzasztása semmiképpen sem ki | véna!o«s, hesanos jelenség a köz szempontjából s már az iparianőcs is élénken foglalkozik aszal a kérdéssel, miként lehetne az ipari decsntraliséció kérdését megoldani. Figyelemreméltó cikket irt erről a közelmúltban Schiller Olló dr., a Magyar Tfxlilgyérosok Szövetségének igazgatója egyik fővárosi nepilepban. A cikk rendkívül egyoldalú beállításban foglalkozik az iptsri decentralizáció lehetőségeivel és olyen ki vénságokat vet fel, amelyekből mintha az derülne ki, hogy teljeaitheletlen követelések megszabáséval akerná a pesti gyáripar az ipsri decentralizáció gondolatét elgáncsolni. Lékey Lingausr Albin, a Vasvármegye főszerkesztője, a vidéki publicisztika omzégoshirü repre* zeniánsa a közeJmu'Ibsn lapjának hasábjain felíünő és mélyreható kommentárokkal kiaérle Schiller dr. cikkét. Lékay-Lingau*r Albin hansulyozza, hogy az ipari decentralizáció sok egyéb ok mellett ki vánatos lebet a gyáripar számára egyrészt azért, hogy hozzájussanak vidéken a mezőgazdaság erófeleslegeibez, az olcsóbban dol 0O/6 munkaeróboz.más részt azért, mert a Budapesten nagy tömegekben összetorlódott munkássóg soraiban a szélsőbaloldali szerveskedés sok gazdasági és politikai kellemetlenséget oko - a gyáriparnak és általában a kapitali musnak. Lékay-Lirg:uer tiltakozik iehát sz olyan megvilágítás ellen, minlha EZ ipari decentralizáció nem lenne más, mint szívesség a vidék irányában és jóelőre felhívja a figyelmét a vidék \>öi öntésének arra, hogy as ipari decentralizáció ingyentelkekben, adókedvezményekben éa más egyéb hozzájárulásokban mily ma^as árat jelent majd a vidéknek asért, hogy a pesti gyéripari nagytőke egy kis decentralizációs „szívességet" tegyen. Kivácsian várjuk, hogy a pesti gyéripar reprezentánsainak mi lesz a válasza Lékay Lingeuer Albin akluális kérdéseire? Közgazdasági hirek A gazdag főváros és a szegény vidék. A legújabb statisztikai évkönyv néhány érdekes adatából megdöbbentően rajzolódik ki az egymillió lakosú főváros és a nyolcmilliós vidék közötti aazdaséai különbség. A gyárak 36% a Pestre esik a a gyáripari termelésérlékbőí 43 4®/o a Budapestre eső rész. Az országos kereskedői forgalom 40.5% a 708 millió pengő értékben a fővárosé. A banktisítvise'ők 57%-a a fővárosban él. A bankok saját tőkéjének összege Budapesten 658 millió pengő, vidéken CBak 162 millió. A bankok idegen tőkéjének összege Budapesten 3.3 milüérd pengő, vidéken alig 900 millió. A váltóállományból 1.6 milliárd jut Budapestre s mindössze 900 millió pengő vidékre. A pesti húsfogyasztás évifejedawja 70 kg, a vidéken 51 kg. A borfogyasztás fejkvótája Peiten 46 liter, vidéken csak 21 liter. E számok ulán pedig mintegy betetőzésül óiljon két megrőzó adat : a jövedelemadó Pesten 21.2 millió, vidéken 23.8 millió pengő. Ebben tehát a vidék vezet. Tallózás A Föidmivelésügyi Minisztérium 2000 — szóval kettőezer — vágó lónak behosetalát engedélyezte Jugoszláviából és Romániából Budapest közélelmezésének javítása céljából. További hir, hogy december 10—január 3-ig 13850 sertést szállítottunk Németországnak. Tehát 14.000 sertés ki — 2000 ietört ló be. Erre csak annyit, hogy elmélkedjünk felelte. Amidőn ezt a két hírt elolvassuk, önkéntelenül megnézzük az újság megjelenésének dátumát — szemünket is megdörzsöljük, hál jól látunk?... tényleg 1938, január 4, Óh... pedig azt hitlük 1919. januárt írunk. * Összekaptak a szelámi gyárosok, mert az egyik gyáros körülük nem állott kötélnek; és ennek az eseménynek a fogvassiók látják hasznát, mert 3.60 P s szalámit adoít át a forgalomnk. BravóI Emberséges cselekedet. A karleibe tömörült négy szalámi gyáros indokolatlan makacssággal külföldi husbehozalalt sürget. . . mert szerintük 1.36-os húsárral élli'ólag nem lud prosperálni. Szívfacsaró dolog, da aeok a jámbor urak elfelejtettek azt, hogy még nem is réfjsn volt as as idő, amikor 50 — 60 fillérét érőn vásárolhatták meg a sertsseket... ja I az emberek ily dolgokban még hamarabb felejtenek. Jámbor óhajtásunk ez ügyre vonatkozólag esek anynyi, hogy valamiként ki ne békül* jenek. Lakács Iván