Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-03-01 / 48. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1938 március 1 Meghait Korossy László (A B. K. tudósitóia jelenti.) Rövid szenvedés ulán, hetvenöt évés koróban meghalt Békéscsaba nagyközség utolsó főjegyzője, Korossy László. A vármegyeBserte ismert és beciült, a közélettől mér jobbára visszavonult idős férfiú elhunyta nagy részvétet keltett. Korossy László 1863 ban született Békéscsabán. Középiskoláit Békéscsabán és Szarvason végezte, önkénte8i éveinek ieszolgálása után közigazgatási pályára lépett. 1887-ben jegyzőnek, majd 1897-ben főjegyzőnek választotta meg Békéscsaba nagyközség. Ezt az állását 37 éven ót töltötte be, állandóan felelősségteljes s lelkiismeretes munkát végezve. Szómos, a közre nézve nagyfontosságú ténykedése közül az úgynevezett Trautmannsdorf-birtok megvétele emelkedik ki, amelynek hat mi'liós vételárát 12 év alatt teljesen kifizette.. AB Ő nevéhez fűződik a méntelep, a katonai laktanya, a villanytelep, az öntözött mürét, a földmives iskola, több elemi iskola létesítése és a^ algimnáziumnak főgimnáziummá való fejlesztése is. ő alapította meg a muzeumot s az ő főjegyzősége alatt létesült a felső leányiskola és az állami polgári fiúiskola is. Éveken ót volt főfelügyelője az evangélikus egyházközségnek. Az Áchim korszakban is vezető síterepet vitt a politikai küzdelmek ben. Békéscsaba várossá alakulásékor vonult nyugalomba, de a közéletben még továbbra ie jelentős szerepet vitt. Az országgyűlési képviselőválasztásoknál csaknem mindig ő töltötte be B váiasztáai elnöki lisztet. Temetése ma délu'őn fél három órakor lesz az evangélikus kistempiomból. A városháza előtt katafalkra helyezik a holttestet, hogy Jánossy Gyula polgármester az egész város nevében történő búcsúztatója utén, a közönség részvételétől kisérve, örök nyugalomra helyeznék. A békéscsabai iparosok táviratilag üdvözölték az iparügyi minisztert Nagy érdeklődés mellett zajlott le az ipartestület közgyűlése (A B. K. tudósitóia jelenti.) ; Vasárnap délután taríotta évi ren- > des közgyűlését Békéscsaba és Vidéke Ipartestülete Lipták János egyesületi elnök vezetésével. A közgyűlésen részt vett az egyesület diszelnöke Kovács Mihály is és ugyancsak megjeleni Francisz• ky Lajos dr. iparhatósági biztos is. Az elnöki megnyitó ütőn Franciszky Lajos dr. aljegyző ismertette a közgyűléssel, hogy a nagykanizsai országos kongresszus Kollár János, Szilvási litván és Hankó Mátyás békéscsabai iparosokat oklevéllel kitüntette, akiknek elismerő szavak kíséretében adta ét a kitüntetéseket. Az iparosok nevében Leel-Ossy Albert méltatta a kitüntetett iparosok munkásságát. Eaulán Elekes Gvula ipartestületi jegyző közölte a közgyűléssel, hogy az évi jelentést minden tagnak megküldötték és kéri a közgyűlést, hogy tekintsen el annak ismertetésétől. A közgyűlés a jelentést hozzászólás nélkül elfogadta. Ugyancsak elfogadták a zárszámadást is. A költségvetés tárgyalásának során Söbb hozzászólás hangzott e . Ugyanis az elöljáróság a székház törlesztésére nagyobb összeget irányzott elő mint az elmúlt évben. Fdipinyi János szólalt fel elsőnek, aki hangsúlyozta, hogy a költségvetést nem fogadja el. Gfllík János sérelmezte, hogy az olvasókörnek nincsen megfelelő helyisége Kérte, hogy erre a célra állítsanak be 600 pengőt. Németh Árpád javasolta, hogy a kögyülés fogadja el az előirányzott 600 pengőit. A felszólalások után Kavics Mihály az egyesület disKelnöke emelkedett szólásra és elsősorban köszönetet mondott Elekes Gvula jegyzőnek a jelentéssel kapcsolatos tökéletes és körültekintő műnkéért. A tovőbbiakban foglalkozott az iparosság égető problémáival és ennek során rámutatott arra, ho<íy a kormány az ipirosok megsegitéss érdekében komoly lépteket telt. Kijelentslte, hogy az IOKSB nem felel meg a hivatásának és sürgős reformra szorul Végül megemlítette, hogy célszerű lenne ha a csabai iparosok minél nagyobb számmal ven • nének részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron, valannint a berlini vásáron is. ho:?y ottan öregbítsék a csabai iparosság jőhirnevét. Baseéde végén Kovács Mihálv indítványozta. hogy a közgyüléi táviratban üdvözö'je Bornemisza G?za iparügyi minisztert annak elismerése képpen amit a miniszter az iparosság megsegítése terén eddig lett. A közgyűlés elfogadta Kovács Mihály indiívónyőt, Ezután a részleges tisztújításra került sor. amelynek végeztével este hat órakor ért véget a közgyűlés. Szövetségbe tömörülnek az erdélyiek (A B. K. tudósítója jelenti) Áz Erdélyi Férfiak Egyesületének közgyűlése Bordás Árpid dr. rendőrtanőcsos, elnök gondos és mindenre kiterjedő elnöki jelentése utón a központi egyesület megkeresésére elhatározta, ho^y belép az Erdélyiek Szövetségébe. A szö vétség az országban lévő különböző csoportokat és egyesületeket kívánja a nagyobb eredmények kivívása érdekében tömöríteni. A részleges tisztújítás sorén dr. Jakó Károlyt jegyzőnek. Palotás Józsefet ellenőrnek. Ferenc Józsefet számvizsgálónak választották mear. AP0LL0 FILMSZÍNHÁZ Telefon: 239. Március 1—2 án Tokaji rapszódia Előadások hétköznap 5, 7, 9 órakor vasár- és ünnepnap 1, 3, 5, 7, 9-kor Az első előadás naponta zóna Peyer Károlyi Kéthly Anna és Szeder Ferenc beszéltek a szociáldemokraták vasárnapi gyűlésén (A B. K. tudósitóia jelenti.) Vasárnap 9 órai kezdetei tartotta a Szociáldemokrata Pérl békéscsabai csoportja megyei jellegű gyűlésé*. Turi litván megnyitó szavai után Nyilas András a titkos választójogival kapcsolatos helyzetről bőszét. Peyer Károly hangoztatta, ho?y a mazyar szociáldemokrácia igen is a n*ms!e'ből fakad, a tőke ar, amelyik iaaeán nemzetközi. A macyar fajt a földműves és a munkásosztályok őrr.ik mes? és nem a mágnások, akik külföldről hozzák asszonyaikat. I*mertette ezután a mezőgazdasági munkássőg biztosítására és a titkos választójogra vonatkozó javaslatok számos visszás pontjait. Kéthy Anna kifejtette, hogy a választójogi javaslat nő , ifiuségé» munkásosztály ellenes. A politikai érettséff nem az iskolai képzettségtől fügqr. A srazdacsaládok minden egyes taRja megszeretheti a vélaszlójojot, a szegény családok tagjai vagy egyáltalán nem, vagy csak igen későn szerelhetik m*e. Szeder Ferenc a nemzeti értékek és erők összefogására fisvelmeztatt s a dolgozók megbecsülésbe. Turi István a meevei sárvizetekről beszélt, majd megválasztották a mepveí rpótvé'«»stmányt. A gyűlés Szobek András záró9K«v«ii/a! ért v^i/fot. Páratlan sikert arattak a fővárosi irók az Aurórában — Ez az este olyan szép volt, mint egy nagyon-nagyon szép Auróra hangverseny — mondta egy fiatalember, vasárnap éjjel a Közmüvelődéshéza lépcsőin lejövet. S ahogy az irodalmi est lelkes közönsége lassan távozott az előadás után, egy kicsit elgondolkoztunk az ifjú ember véletlen, de találó kijelentésén. Mert valóban R. Simonffy Mar got, Szabó Lőrinc és Laczkó Gé-'' za vasárnapi előadói estje méltó volt a legsikerültebb Auróra-koncertekhez. Az irodalom — e három remek művész tolmácsolásában — oda emelkedett a csabai művészet-élvező közönség becsülésében, a zavartalan, tiszta feloldódás olyan fokára, ahová eddig csak a zene tudott eljutni. S a közönséget olyan salaktalan gyö nyörüséggel tudta megajándékozni, amilyennel eddig csak a muzsika volt képes, Ha a zenét fogadjuk el az időben hangzó művészetek közül a legtöményebbnek (aminlhogy az esetek nagy réssében az is), akkor vasárnap este tapasztalhattuk, hogy a tökéletes vers, tökéletes előadásban mennyire megközelíti, sőt el is éri n kifejezésnek ast a sűrűségét, telítettségét, amely a legtisztább muzsika tulajdona. Végig, az egész esten éreztük a teremtő humánum alázatos és szelid közelségét. Ebben kétségkívül nagyréaze volt az előadók *zemélye;8 snuggeszlivitásénak is. Da azt ia megállapíthattuk, hogy az érzelmek s a gondota'ok ; az ösztönök és a nappali érlelem világa nem találhatnak igazabb és emberibb harmóniát, mint amilyent az elhangzó vers tökéletességében találhatnak. Az „emberi", feltétlen és nagy követelmény. Hisz a művészetek végső igazukban mindig emberről és embernek szólnak. Simonffy Margót személyében olyan előadó-művésznő mutatkozott be a csabai közönségnek, olyan tökéletességű, amilyen kevés van, ha van, országunkban. Kosztolányi „Hajnali részegség"ét szavalta többek között, a női hang ezer árnyalatának annyi varácsával, amennyivel csak egészen kivételes nagy művészek képesek szólni halál problémájáról. A súlyos lejtésű versek éppugv hangot találtak ajkán, mint a vidám ritmusuak. A Babits. Török Sophie, Tóth Árpőd, Szabó Lőrinc versek vilőpa éppoly könnyedén nyilt meg 8zav«i nyomán szamunkra, mint az Erdélyi Józsefé, akinek ujjongó tavaszi pattogősu „Vízöntőjét" adla elő. Szabó Lőrinc előadásának első részében a legutóbbi „Különbéke" c. kötetéből olvasott fel verseket. Nyugalmat és abszolút művészi biztonsógot sugárzó előadásmódja mőr az első mondatok után őszinte szimpátiát váltott ki a hallgatóságból. A rokonszenv és az elismerés fokról fokra növekedett minden egyes költemény után. ami a szűnni nem akaró tapsokban hűen visszatükröződött. Különösen a „Léci óriás lesz" és a „Szvetakétu" cimü versek aratlak nagy sikert. Szünet utón ujabb költői termé séből olvasott fel Srabó Lőinc. S itt nehéz volt észre nem vennünk, hosy mint minden naoy költőnél, nála is az összes problémák, az élet és fi halál két nő'usa közölt szikrázó egyszerű kérdésekké változnék a v^gső fokon. Á „Hervadó asszonyok", a „Glóriás asszonyok", a „Bajrám ünnepén" cimü versek mind az elmulő8t, az élő emberben a halál közelségét idézték. Laczkó Géza iról műhelytitkokba avatta be a hallgatóságot. Egy novella keletkezésének történetét rrondta el sok szellemességgel, majd magát a novellát olvasta fel meg-megujuló derültség közepette. A műsor második feliben egy humoreszkjét adta elő Laczkó szintén nagy sikerrel Á műsor előtt Rell L"»jo« dr. kir. tanügyi főtanácsos mondott jól tájékozott és tartalmas bevezetőt. Ez a nagyszerűen sikerült est beszédes bizonyítéka annak, hogy Békéscsabán lehet színvonalas irodalmi előadásokat rendezni — csak akarni kell. p