Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-01-09 / 6. szám

1938 január 16 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 7 BÚTORT SZÉPET,ÉS JÓT FIZETESI KEDVEZ N VÁSÁRI ME NN YEL DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle Irjai Lustig Géza Sokaknak fáj a japán hódítás. Kinek ezért, kinek azért. A francióknak azért, mert rövi­desen bucsut vehetnek Sziémlól és Tonkirtól. A hollandoknak azét!, mer! Bor­neoben és Jávában, meg Szumatrá ben ég a lalej a lébuk alatt. A jenkiknek se kellemetes, amit Düi Nippon a Fülöp szigeteken csinál. Ámde végeredményben ezek a gyarmati hatalmasságok félvállról beszélhetnek. U^yan mi történik velük, ha iendíe sorra kiakolbo­lilják ők*' e Csendes Óceán part­vidékéiről? Káron,kodnak egy na­gyot, aztán meglörlik szépen az orrukat s leírnak ennyi vagy annyi milliót. Ezzel lezáródik számukra ez üzlet. Bezzeg más, bezzeg cu darabb Aiblon helyzete 1 Az ő ta­lapzata csakugyan az egész világ és jaj neki, ha az bárhol meginog. A legkisebb változóé, a legpará­nyibb eltolódás, mi az erők diago­náléjában beáll, létében fenyegeti. Épen azért nem adhatja föl a játszmát addig, amis el nem ve­szili. Szegény Anglia I Arra van kárhoztatva a történelemtől, hogy soha ne mondhasson „renonce"<ot. Vegy győzedelmeskedik, vagy el bukik. Teitium non datur. Képzelhető, hogyan izzadhatott az Edén üstöke, amikor a rádió a jepan diadalokat szerte küilölte. Főként Senghai vesztét kellett megsiratnia. Es, hogyne siratta volnel? Mert, ha szó nélkül lenyeli a varangyos békát, a japán mili­tarizmus tovább erőszakoskodik, tovább zsarol és Sanghai után Hong Kongra veti a szemét. Hű­ségesen a diktatúrák szokásához, rendületlenül folytalja azt, amit a diplomáciai nyelv az „ellenállási lehetőségek szilárdsági próbájá­nak" nevez. Tehát, kereket oldani Hong Kongból egyértelmű volna Singepore feladásával, Singaporet cserbenhagyni egyértelmű volna Ausztrália elszigetelésével. Es mi lenne Indiával, a britt korona gyön­gyévei? Gondolni se jó rá I Persze, a birodalom szétzüllése nem men­ne végbe pár nap leforgása alatt. Mód felelt lassan, de annál bizto­sabban és annál feltartózhatatla­rabbul haladna előre, mint holmi rákos dcganat. Mert a bukás, akár­csak a győzelem Foch epigrammája 1 2 P Af*4 8 nyakhaj után "Cl l dauerozása 6 csavarral J3 áramvonalas dauer 12 csavarral 3 0 Af4 teUea é s tökéle­1 "Cl I tes 6 hóig tartós gépondolálás DAUER riTV« a 1 I fodrászatban Szent Isivén tér 16. szám alatt (Kulpin Áruház mellett.) szerint lejtős sikon haiad és, ha elindul, nincsen többé megállás a száméra. Es igy mihelyt jspánnak sikerül lábai vetni az angol birtok­állomány egy csücskén, mások se riadnak vissza a hulla foszloga tástól. Fölösleges szószaporilés lenne mondanunk, hogy az angol polili kuBok lisztóban vannak mindazzal, ami! insinuállunk. Csakhogy egé szen más dolog látni és ismét más dolog határozni. Az események világosságánál az angolok alapo­san szemügyre vehelték a problé­ma nagyságét. És nyomban felér­ték ésszel, mit remélhetnek és mit nem remélhetnek, mit tehetnek éa mit nem lehelnek. Nam remélhet iék, hogy veszteség néiküi meg­ússzák a kalamajkát, ha beleütik az orrukat. Nem remélhettek sen­kitől semmi!, hanem ha önma­guktól és EZ Egyesült Államoktól. Igen óm, csakhogy az Egyesült Államokkal nem igen lehetséges egy Iáiból cseresznyét szemelgetni. Két izben is megkísérelte a Forrign Office »zót érteni a Deparlement of State val. Két izben is fölkérte, rendezzenek flottalüntetést a kinai vizeken. Ámde a jenki politikusok süketek, állhatatosan süketek ma­radtak. Mert az ameiikai közvéle­mény ecideig sem felejtette el 1918. omemjét s nehezen kapható újból a segítségnyújtásra. Igy az­után Cordell Hull megelégedett azzal, hogy jó indulatáról biztosi­tolta Nagy Britanniát és kosarat adott a vőfélynek, Sir Ronald Lir.d­saynek. És hiába süllyesztették el a japánok a Panay ágyúnaszádot és hiába lőttek a kék folyamon amerikai matrózokra, abban a pil­lanatban, amikor Sir Ronald Lind say a fehér hós ajtaján bekopog­tatott, ment is a sürgöny Tokióba olyan értelmű szövegezéssel, hogy Amerika megelégszik az egyszerű bocsánatkéréssel. Szóval, Anglia a közeljövőben nem számíthatott Amerikára és egyedül maradt a mennyei birodalommal. Hátra volt az utolsó atout 1 Az angol floíta. Technikailag adva volt — igy mondják a szakértők — annak a lehetősége, hogy az admiralitás néhány cirkáló a megfelelő kísé­rettel — ad demonsirandum — japán ellen küld. De mi lesz, ha a japánoknak nem száll az inába a bátorság és nem hátrálnak ta­podtat ee a demonstráció láttán. Ennnek az eshetőségnek a mérle­gelése és elvetése után felmerült az a gondola?, hogy latba vetik az égésé flottét. Est a modus ex­pediendit különösen sürgette a Foreign Office. Eképen érveit. Amennyiben az egész flotlét moz­gósítjuk, Japán, amely bokáig kinai vérben gázol, beadja a derekét föltétlenül. Ezzel megbosszuljuk Shanghai bevételét s elejét vesszük annak, hogy a birodalom szeme­fénye, Hong-Kong is teritékre ke­rüljön. Végeseiül — argumentált a Foreign Office — abban a lap­pangó küzdelemben, amely a de mokráciák és a diktatúrák között A 88-as tipusjr Orion-rádió pompás luxus super készülék 5 világrész vételére. TAL*5 óriás erősítésű pentodával A 99-es tipusu Orion-rádió csúcsteljesítményű. au'om2­tikus állomásbehangolóval felszerelt luxus-sucer Fenti H irsch Jánosnál Fenli készülék kapható: Rosenbaumnál álcézoltan, da azért szemmel lát­hatóan folyik, előbb utóbb meg kell vonr.i a határvonalét, eddig és ne tovább-! Ez a határvonal taián méf? megvonható a távoli keleten. És nemcsak Japánt fé­lemlitenők meg, hanem esetleg másokat is. Azonfelül az Egyesült Államok nem rágnák többé a fü­lünket, hogy mindig, ahányszor csak bajba kerülünk, velük tska­ródzunk. Ez ellen az érvelés ellen azon­ban súlyos aggodalmak beszéltek. Sztratégiai és technikai aggodéi mak, amelyeket az admiralitás do­bolt a serpenyőbe. Hogy az egéss flottát mozgósíthassuk — véleked­tek az admiralitás lordjai — fede­zetlenül kell hagynunk a Madi­terráneumot. Esetleg a Ballicu­mot, sőt a La Manche csatornái és az A lsnli Óceánt is. Lehetsé­ges, ho.^y a Medilerráneumon FranciaorszéK s«ívesen állna sil­bakot. Csa hogy admiralitás sze­tini a francia hajóraj a jelenlegi állPDotában nem elegendő. És igy, 1937. december 22 én a kormány elvelelte ext a halvaszületett gon­dolatot és — meg sem moccant, mintha tetsshalolt lenns. Mindebből azonban nem követ kezik az, minthe^ Albion lemon­dana történelmi jussáról, ősi palri­moniumáró!. Csak nem akar va­barqueo! játszani, amig nem mu­száj. Vár, türelemmel vér. Várja az idő múlásét és fegyverkezési ütemének a gyorsulását. Három esztendőn beiül ismét ott leszen, ahoi volt, ismét olyan tengeri ha­talmasság lesz, amely fölveheli a versenyt az összas tengeri hatal­mak koalíciójával. Addig is, amig ez az intervallum lejár, bádog po­fával tűri, hogy koca játékosok imitt amott elcsipjenek valamit tőle. Talán mulattalja is a játék egy kicsinység és csiklandozza az ét­vágyát a növekvő pinka. Lehetsé­ges, hogy ez a politika sunyi. Ámde semmi esetre sem minősíthető gyávának, vagy alantasnak, ha fi­gyelembe vesszük a dilemmát, amely Angliát szorongatja: vagy csökkenti a felelősségét, vagy pedig növeli a fegyverzetét. A londoni kabinet az utóbbi mellett döntőit, kimondha'atlan áldozatok hozata­lával. Ámde, hogy ezek a kimond­hatatlan áldozatok vetésbe szök­kenjenek, ahhoz idő, megint idő és megint csak idő szükségeltelik. Azonfelül nagy, roppant nagy adag hidegvér, ne hogy meggon­dolatlanul, nem kellő helyen, nem kellő időben felfortyanva mindent veszélyeztessen. Amig üt az óra, a leszámolás órája, lehet cricket­tezni, lehet pókerezni, lehet ba­gó? ni éa lehet meditálni. Többek között azon, amit Bacon egyik aforizmája mond : „Egy nBgy birodalomnak köte­lessége lenyelni olyan viperákat is, aminőknek a marásától kisebb bi­rodalmak agyon gebbednek." És ezt tudja Angiiéban mindan dedós gyerek. A békésmegyeíeb Budapesten a Metropoleban találkoznak Rákóczi ul 58. Pompás uj kávéháza, János-vitéz sö­rözője, gyönyörű télikertje a főváros látványossága. Olcsó, kényelmes szo­bák, előnyös penzióérak. Cigány: Far­kas Jóska. Jazz-tánc: Virány swing­orchestra. Próbálja meg egyszer Ön i. a METROPOLE-t „REMTOR" IROGEPE Engelmann Jen ÉH.19. irógép, rádió és vil­la mosségi vállalatnál szerezhetők be Kedvező fizetési fel­télelek 12—18 héra A „Remington" irógépservice-e és kcrzretképviaelete A „Bizalom" hiteliroda cége

Next

/
Oldalképek
Tartalom