Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-23 / 43. szám

Ára 6 fillér KESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1938 23. szerda 85. évfolyam 43. szám „Hajlandó vagy-e országodat háborúba dönteni és ezért a felelősséget vállalni?" Chamberlain (A B. K. tudósítója jelenti.) As angol eltőhéiben Attlee őr­nagy o rrunkérpórt vezére me&­kérdezle Chomberfom miniszter eirököt, hegy az angol korméry nek nii csen e valemilyen állás ponlja a rémei osztrák esemé­nyekkel kapcsolatosan ? Chamberlain miniszterelnök ki­jelentette, hogy erre mhéz volna megfelelő választ adni és csak később ryilatkozhat. amikor a helyiet véglegesen kialakul. Greenwood képviselő hangsú­lyozta, nogy a kormánnyal szem­ben bisalmallan, mert a királynak a külügyi tanácsadói nem megfe lelőek. Súlyos kifogást emelt ez ellen, hogy Eden külügyminiszter­nek le kellett mondsnia. Chamberlain miniszterelnök ki­jelentette, hogy tisztázni kivárja a kérdést és rámutatott arra. hogy a népszövetség nem nyújt kel'ő beszéde az angol biztosítékot az rselleges támadá­sok (lien. — Anglia nem lép ki a Nép­szövetségből, de ne gondolja ezt egyik ország sem, hogy a Nép­szövetség megvédheti a lémadé­sok ellen és nem valószínű, hogy a Népszövetség a békeszerződé­sek következtében fennál'ó hely zetel meg ludja Iprlani. Azt kér­dezhetnék lőlem: „Hajlandó vagy-e országodat háborúba dönteni és azért a felelősseget vállalni?" Az­ért imádkofom, hogy ne én le gyek akkor a miniszterelnök, ha ez mégis bekövetkeznék. A miniszterelnök öl beszéde vé­gén meleg ünneplétben részesi lelte a ház nagy többsége*. Kitűnt, hogy a miniszterelnök melleit mosl sokkal többen foglaltak ál­lást, mint a hélfői napon. Eden volt külügyminisztert VI. György angol kirá'y tegnep ki­hallgatáton fogadta. A kihallgatás mintegy félrfra hosszat tartolt. A római angol nagykövet teg­nap délután kél és félórát tanács­kozott Ciano olasz külügyminisz­terrel. Római politikai körökben ugy tudják, hogy egyelőre lényeg­leien megbeszélés voll az olasz külügyminiszter és a római angol nagykövei körött és részletkérdé­sekre csak később kerül tor. A nagykövei ugyanis most Lon­donba utazik, ahol Chamberlcin miniszterelnök megadja a meg­fe'e'ő utasításokat és csak amikor a nagyi-övet visszaérkezik Ró mába, fognak megkezdődni a tár­gyalások. Londoni politikai körökben élénk lalaigelAsok folynék azirányban, hogv Chamberlain mini*zlerelnök kit fog megbízni a külügyi tárca ve*élésével, ha lord Halifox ideig­lenes megbízatása véget ér. A belügyminiszter feloszlatta Szálasi pártját (A B. K. tudósítója jelenti.) Széli Józsei belügyminiszter ren­delkezésére meHnduit a rendőri eljárás Szálasi Ferenc és társai ellen. Tegnap délelőtt erre vonat­kozóan több mint száz előállítás történi, ugyanakkor nagyfontos­ságú tanácskozásokat folytatott a belügyminiszter Eliássy Sándor budapesti főkapitánnyal és Heié­nyi Imrével. Később Darányi Kál­mán miniszterelnök és Tahy László belügyi államtitkár is resztvettek a tanácskozáson, melyről a követ­kező tájékoztatást adták ki dél ulán : A Szálasi Ferenc nyugalmazol! őrnagy állal alakított és vezetésé­vel szervezkedett Nemzeti Akarat Pártja, amint as a párt program­jából és a lefoglalt röpirataiból is­meretes, az alkotmány megdön­tésére, az államhatalomnak tör­vényellenes eszközökkel, sőt erő­szakos uton való átvételére töre­kedett. Ennek következtében a belügyminiszter a Nemzet Akarata Pártját még a mult év áprilisában feioszlatla és további működését betiltotta. Ssálasi és hivei ezután belép­teti a Balogh István országgyűlési képviselő vezetése alatt álló Ma­gyar Nemzeti Szocialista Pártba. Ez az egyesülés azonban rövid együttműködés ulán megszűnt és amint Balogh István országgyűlési képviselő a hatóságoknak írásban is bejelenlelte, a Szálasi-féle szer­vezetnek a Nemseli Szocialista Párltal való közössége megszűnt. A Szálasi-féle szervezetek mű­ködésűket ennek ellenére is a Ma­gyar Nemzeti Szocialista Párt cé­gére alatt folytatták azzal a cél­zattal, hogy működésüknek törvé­nyes színezetet adjanak. A belügyminiszter utasította n rendőrhatóságokat, hogy a felosz­lató rendeletnek minden törvényes eszközzel szerezzenek érvényt. Ennek folytán a rendőrség a ne­veseit párt helyiségeit hatóságilag beiáratta és mindazokat az egyé­neket. számszerint hetvenkettő!, akik a nevezel! pár! törvényelle­nes működésében és szervezke­désében i ezető szerepel vittek, előállította a rendőrségre, ahol el lenük a rendőti felügyelet alá he­lyezés elrendelleletl. Jellemző, hogy az előállítottak közölt tizennyo'c rcvollmulluegyén is van és több kommunisla bűn­cselekménnyel terheli ia. Ebből is kitűnik, hofy a mozgalom nem voll válogatós sem eszközeiben, sem tagjai megválogatásában azon célból, hogy alkotmányellenes tö­rekvés? it törvényellenes eszközök­kei vaió megvalósítását elérje. A rendőrség a belügyminiszter­től nyeri utasítás szerint a neve­zett párt működését további, még erélyesebb rendszabályokkal fogja elfojtani. A rendőrségre előállítottak közt van Szálasi Ferenc ny. őrnagy és Széchenyi Lajos gróf is. Lehetségesek módosítások a választójogi korhatár kérdésében — mondotta a belügyminiszter (A B. K. tudósítója jelenít.) A képviselőház közjogi bizottsága legnBp Illés József elnöklésével ülést tartott. Megjelent az ülésen Széli József belügyminiszter és Tahy László államtitkár. Esterházy Móric kérte a korhatár leszállítását. Soltész János indokolta meg ez­után indítványát a családfenntar­tói minőség megállapítására vo­natkozólag. Kérte a belügyminiss­terl: fontolja meg a kisgazdapárt­nak erre vonatkozólag tett észre­vételeit. Antal István szerint a két vá­lasztójogi kategória megfordítása hasznára vélik a törvénynek, sőt az ellenzéknek is, mert a lajstro­mos választásnál a kisebbségekre eső szavazatok sokkal nagyobb súllyal esnek latba. Rassay Károly módosi'ó javas latot nyújtott be orról, hogy as élelhivatósszerű á landó foglalko­zás kellékének fe'e'jen meg as, akinek olyan foglalkozása vagy állása van, amely után államé adóval van megróva és aki nyug­díjas, öregségi, vagy rokkantsági járadékot kep, végül vagyonának jövedelméből leríja el magái. Györky Imre beszélt erutón. Ki­jelentette, hogy ha a mostani tör­vényjavaslat törvényerőre emelke­dik, akkor a régi lörvénylől abban fog különbözni, hogy mig a régi lörvény alapján a kormány tábo­rához tartozó képviselők a csatát megnyerték már az ajánlásoknál, most a névjegyzék összeóllitősá­nál fogják megnyerni. Széli Jóisef belügyminiszter nyi' latkozott ezulén a törvényjavas­latnak „élelhiv atősszerü" kitételére vonatkozóan. Kijelentette, még gondolkodni fog erről. Györky ki­jelentéseire azt válaszolta, hogy a kormány és pártja nem a saját hasznát akarja biztosítani, hanem az ország érdekeit akarja szolgálni. A vita további során Soltész Já­nos módosító indítványt terjesztett elő. Nem indokolható, ho r-y egy főiskolát végzeit ember felesége ne rendelkezzék szavazati joggal, ha a férje meghalt. E szakasz ér­ielmében gróf Apponyi Atberlné­nak sem lenne választói jogosult­sága, lesfeljobb azon a cimen, hogy három gyermeke van. Széli József belügyminisz'er vá­lasza ulán eredeti szövegezésben fogadták el a szakaszt. Györky Imre módosító javasla­tot teli, hogy a budepestkörnyéki lakosság a helybenlakás szem­pontjából a budapestivel egy ka­tegóriába vétessék. Soltész János a büntetett elő­életből származó kizáró okokat lelte szóvá. Eckhardt Tibor is felszólal!. He­lyes volna a ssakasz fe'etli dön­tést függőben tartani és módot nyújtani as átszövegezésre. Nem­csak enyhítés! kíván, hanem ilt­ott szigorítást is. Elsősorban azon­ban logikái kér. Azt kívánja, hogy ezt a kérdést bizonyos elvi alapon és áttekinthető módon, megnyug­tatóan rendezzék. Fellétlenül kívá­natos volna, hogy ezt a szakaszt adják vissza átszövegezés céljá­ból a kodifikéciós bizoltsógnak. Meisler Károly csatlakozott az elhangzott felszólalásokhoz: Aki tolla! vesz a kezébe, aki újság­szerkesztő, nem minden körül­mények között hivatásos bűnöző. Politikai bűncselekmények tekin­tetében igen sokszor olyan diffe­renciák lehelnek, amelyek nem hi­dalhalók ál könnyen, még birói ítélet kimondásával sem. Végül Mikecz Ödön államtitkár szólalt fel. A falfogások igen kü­lönbözők lehelnek abban, hogy a bünlellek és vétségek között me­lyek azok, amelyek közelebbről, vagy tóvolabbról veszélyeztetik az állam érdekeit. A közjogi bizottság a vitát ma délelőtt folytatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom