Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-15 / 36. szám

Ára Ö fillér Békéscsaba, 1938 15. kedd KÖZLÖNY 85. évfolyam 36. szám történt vasárnap a politikában A Független Kisgazdapárt kőszegi gyűlésén Matolcsy Mátyás országgyűlési képviteiő volt a vezérszónok. MetéUapilotla. hogy ki kell irtani azokat a betegségeket a nemzet testéből, amelyek már 1918 ban összeomlásra vezettek. A háború előtti magyar politika összeroppanásának oka abban a társadalmi és politikai rendszerben rejlett, amelyet annak idején folytattunk. A földkérdést nem ugy kel) megoldeni, mint ahogy a hitbizományi reform akarja. U.őna Némethy Vilmos országgyűlési képviselő ismertette a bankok a tőkevilág és a kaitelek viszonyait. * Festetics Sándor a Magyar Nemzeti Szociélista Párt keposvéri gyűlésén a mozgalomnak a munkáskérdéshez, a keresztény egyházakhoz, valamint az alkotmányhoz való viszonyáról beszélt. Követelte, a katonatisztek részére a liikos választójogot. Pálfy Fidél gróf is felszólalt a gyűlésen. * Az Egyesült Keresztény Párt szentesi nagy ülésén Voy Andor gróf a király kérdésről beszélt, Kórody-Kaiona János a nyilasok dik'a'urői törekvéseit ismertette. Fridrich István hosszú beszédben élesen támadta Sztranyavszky Sándort, mint „as elmúlt evek választási főnökét, aki egyszere most más oldei felé orientálódik és mésult keres módott arre, hogy megmutassa, milyen nagy ember". A zsidókérdésre vonatkozóan kijelentette, hogy olyan keresztény politikától, emely a kis zsidót lezsidúzza, a gazdag zsidóból pedig urai csinál undorral fordul el. * Az eucharisztikus kongresszus rendezőfőbizotlsága pesti Vigadóban inpozáns nagygyűlést tartott. Serédi Jusztinián hercegprímás megnyitó beszédében iöbbek között a következőket mondla : — Meggyőződésünk szerint, nem azok az emberek hazánk követendő értékei, akik nagy nyilvánosság előtt unos untalalan hirdetik, hogy mit szándékoznak érte tenni, hanem azok, akik kevesebbet beszélnek, de célért csendben és önzetlenül annál többet dolgoznak. A Független Kisgazdapárt a pestmegyei Mécsa községben tartott saervezőgy ülést, ahol Dinynyés Lajos országgyűlési képviselő beszélt. Kifejtette, hogy a kormánynak nem a szegény néprétegektől, hanem azoktól kell félnie, akik nem magyar, hanem világnézeti alapon szélsőséges agitáció! folytatnak. A falu nagy kérdéséit szerinte intézményesen kell megoldani, nem pedig ugy, hogy a falukutatók ellen emelnek vádat. Az első or vosokat is bebörtönözték, akik B betegség okaira mutattak rá. Nem mélló a sejtófőnök úrhoz, aki a t szándékú írókat, aztán pedig hiközjogi funkcionárius, hogy előbb vatalos titoktartás veszélytelen pellengésre állítja ki ezeket a jó- 1 leplével takarózik. Jiusziria továbbra is ragaszkodik teljes függetlenségéhez lem hoz mélyreható változásokat Schuschnigg és Hitler megbeszélése (A B. K. tudósitóia jelenti.) A nemzetkösi politikai közvéleményt a román események mellett kétségtelenül Schuschnigg kancel lórnak Hitler vezér és birodalmi kancellárral való találkozása és tizenegy őrehosszat tartó megbeszélése foglalkoztatja. A hélfői lapok világszerte hoszszas cikkekben számolnak ba a hirtelen szenzációként kirobbant berchíesgadeni kancellár találkozóról, amelyről azonban a beava tolt politikusok napokkal azelőtt tudlak. Az osztrék lapok egyébként egyöntetűen sorsdöntő jelenlőségünek tartják a február 12 t, azonban hangsulyojtzák ugyanakkor, hogy az osztrák kormány a brechtesgedeni megbeszélések után nem tér el eddig kö.etett irányától. A megbeszélés részleteiről NémetorsréBban és Ausztriában csak szűkszavú hivatalos jelentéseket adlak ki. Schuschnigg kancellár Bécsbe való visszaérkezése ulán, vasárnap megjelent Miklas elnöknél és tájékoztatta a Hitlerrel való megbeszélés eredményeiről, azután néhány minisztertársát fogadta, nekik is elmondotta a beszélgetés lefolyósál. A berchtesgadcni megbeszélések eredményeképpen az 1936 julius 11-én létrejött, Ausztria és Németország viszonyét szabályozó efeyezményhőíf póíegyezményt csalóinak, aneiy azonban a fennálló megegyezést meg nem vél loztatja é» ki nem egészíti, hanem ez eredeti egyezmény különféle magyarázatai és értelmezései között teremt összhangot. Schuschnigg kancellár a pótegyezmény megkötésekor is ragaszkodott eddigi politikájának alapelveihez, tehát ugy Ausztria teljes függetlenségének és önállóságának fenntatartésához, mint ahhoz a tételhez, hogy rae osztrák illegális nemzeti szocialisták^^^fj||j£jg^gztrái^ belP< Budapesti lap alaptalan hire Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán távozásáról (A B. K. tudósitóia ielenti.) Az egyik budapesti délutáni iap tegnapi szama olyen hirt között, hogy Ricsóy-Uhlarik Bela dr. Békesvérrnefcye főispánját a közeljövőben felmentik áilésálói és Baranya vármegye főispánjává nevezik ki. Az áthelyezés oks, hir szerint az, hogy Békés megyeben erős agitáció folyt a mezőgazdasági munkások körében e németországi munkavállalás érdekébon és ennek következtében a munkabérek rendkívül felemelkedtek, sőt a munkások a legtöbb esetben egyáltalában nem vállalnak munkát, mert kivárják ast az idői, amig Németországba mehetnek. Ezért a helyzetért a birtokosok egyrésze a főispánt tette felelőssé, aki ellen támadást is intéztek emiatt. A Magyar Távirati Iroda hivatalos helyről nyert információja szerint a hir teljesen valóllan és minden alapot nélkülöz. Ricsóy• Uhlarik Béla dr. hivatalos megbízást kapott a németországi munkáskihelyezéssel kapcsolatos teendőkre és ennek teljes mértékben eleget is tett s az ellen senki kifogást nem emeli. Úgyszintén alaptalanok a Baranya vármegye főispáni székére való kinevezésről siróió kombinációk. Külföldi kölcsön helyett — Szálasi vezérsége (A B. K. tudósitóia ielenti.) Szombaton éjszaka a főváros főbb utvonalait különböző röpcédulák ezreivel árasztották el ismeretlen egyének. A színes röpcédulákon fent a Magyar Nemzeti Siocialista Párt felirat szerepelt, a röpirat ci me: „Vezetőségi határozat a kormány résééről felvenni szándékolt külföldi kö'ciön tárgyában". A röpcédula szövege alatt Szálasi Ferenc és gróf Széchenyi Lajos nevei szerepelnek. Az ügyészség utasította a rendőrséget a röpcédulák elkobzására. Több detektív és rendőr ment ki