Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-11 / 33. szám

Ára 6 fillér KÖZLÖNY iékéscsaba, 1938 február II. péntek 65. évfolyam 33. szám MEGBUKOTT A GOGA-KORMANY A mezőgazdasági niunkásbiztositásról és a németországi munkás-exportról rendkívül érdekes felszólalások hangzottak el a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmányának ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnep délelőtt tizőrei kezdettel ierlolla igezgatd-zálasztmányi ülését a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület bekétctabei székházában. AE ülésen megjelent Márky Berna alispán, valamint Jánossy Gyula békéscsabai és Varga Gyula gvulai polgármester. Az elnöklő Geist Gyula dr. in. kir. gazdasági főtanácsos megnyitó szavaiban bejelentelte, hogy a betegen fekvő Beliczey Géza elnök, m. kir. gasdasági főtanácsos levében metköszönte a választmánynak legutóbb tolmácsolt jó kívánságait abból az alkalomból, hogy ismét Békésmegye felsőházi tagjává választották meg. Megemlítette társelnök, hogy az elnök állapota javulóban van és a legközelebbi ülésen már részt vesz. Végül bejelentette azt, hogy a Külkereskedelmi Hivatal két előcdót küld Békéscsabára, akik előadást fognék tartani az agrárexport alakulásáról. Ezután Darók József dr., az egyesület titkára ismertelte, hogy az OMGE statisztikai bizottsága adatgyűjtésre kéri fel a közép- és nagybirtokokat. Hangsúlyozza a leirat, hogy ez adatgyűjtéssel kapcsolatosan neveket nem hoznak nyilvánosságra. Ezt kövelőleg Darók József dr. gondos részletesseggel ismertette a mezőgazdasági munkások biztosításáról szóló javaslatot, amelyhez elsőnek Székács István dr. szóll hozzá. Kijelentette, hogy a mezőgazdasági munkások biztosításáról szóló javaslat feltétlenül sokat nyújt a mezőgazdasági munkásoknak, amiért teljes elismerés illeti a kormányt. A biztosítási összegek tulajdonképpen három forrásból tevődnek össze: kell, hogy emeljen az ellen az Brőnytalansóg ellen, ame ly jelen időben is fennáll különösen a Tiszántúlon. A lizenötszáralékos hozzájárulás egyforma rz egész országban, ezzel szemben pontos adatok vannak arra nézve, hogy az orBzág (eiheinek hetedrészét Békés vármegye viseli, iit a kciBSzteri tiszta jövedelmek meghalBdják a 22- 26 aranykoronát, mig más megyékben 7—8 arenykoronát tesznek ki. Ezek a terhek eddig is erősen sújtották a vármegye gazdáit, úgyhogy ujabb teiheket nem birnak el. Kéri, hogy a választmány juttassa el véleményét az OMGE-hoz, amelyben annak ez óhajnak adnak kifejezést, hogy az eddigi mértékben fizetett adókban mér bele legyen számítva ennek a vidéknek a hozzájárulása. Geist Gyula dr. kijelentette, hogy egyet ért a felszóla'óval és javasolja a választmánynak, hogy a kivárt értelemben járuljon hozzá az OMGE hoz vaió felterjesztéahez. A választmány hozzájárult. Morvay Mihály gazdasági tanácsos ugy lálja, hogy nagyon nehéz feladat e!őlt áll a kormőny ezzel a javaslattal és olyan értelmű a megoldása, hogy ezzel többnyire meg legyenek elégedve, komoly jóakaratot igényel majd, akárcsak a választójog tárgyalása is. Szerinte helyes lenne, ha osztályoznák a munkátokat és elsősorban olyannak adjanak biztosítást, aki hosszabb ideig szolgál egy helyen és kimondott mezőgazdasági munkás. Az állandó munkásoknál le kell szállítani a korhalórt, mert kevés mesőgazdasági munkás éri meg a 60 évet. A gazda ne töltse be a végrehajtó szerepét a mezőgazdakormány es a a földtulajdonosok, sági munkások hozzájárulásából Bármennyire is elismeri a javaslat nagy jelentőségét, mégis szót Ezzel az intézkedéssel legalább különbséget tennének a jó és a rossz munkások között. A továbbiakban kifogásolta azt, hogy a gazdáknak kell levonni a munkás béréből a járulékot. Nem tartja helyesnek, ha a gazdőnak a végrehajló szerepét kell betölteni, célszerű lenne etlől való mentesítése a gaadatársadalomnak. Ismételten hangsúlyozta, hogy már tiz éves állandó szolgálat után megkapják a járulékot a munkások. Sztojanovics Szilárd dr. hangoztatta, hogy ehhez a kérdéshez nehéz minden komolyabb tanulmányozás nélkül hozzászólni, abban azonban oszija az elölte felszólaló nézetéi, hogy elsősorban az arra érdemes munkásokról kell megfelelően gondoskodni. Egyelőre még ki sem lehet számítani, hogy ez mennyivel több terhet jelent majd a gazdáknak. Morvái Mihály: Majd kiszámítják azt nekünk. Ulmer Tibor szükségesnek találja a biztositandóknak a felülbírálását és csak arokat biztosítsák be, ekik érdemesek arra, igy legalább komoly munkátokat lehet majd nevelni. Drienyovszky János gazdasági tanácsos a békéscsabai kisgazdák véleményéi tolmácsolta, amely teljes mértékben egvezik az egyesület felfogásával. 0 is megemlítette a kataszteri tiszta jövedelmek aránytalanságát. Hein Ferenc dr. kifejtelte, hogy azokat a munkásokat, akik a társadalmi rend felforgatására törekednek és különböző bűncselekmények miail mér bünlelve voltak, ki kell rekeszteni a biztositollak közül. A bevált munkások mennek ki Németországba A felszólalásokra Geist Gyula dr. válaszolt és kijelentette, hogy a választmány nyomatékosan fogja kívánságai! kifejezésre jultaltni az OMGE nál. Ezután a gazdasági tzerződésekkel foglalkozott a választmány, amelynek során a németországi munkások kérdése került szőnyegre. Az elnök kijelentette, hogy ebben a kérdésben a főispán mér nyilatkozott. Márky Barna dr. alispán emelkedett azután szólásra és rámutatott arra. hogy Németországba ezúttal azok mennek ki, akik mér kint voltak és a viselkedésük olyan volt, hogy rászolgáltak újbóli kiküldetésükre. Ugyanis az a cél, hogy évek alatt komoly öszszeget tudnak megtakarítani és ezért valamilyen ingatlant tudnak venni maguknak. Nem akarnak szerződni ez itthonmaradotfak Beliczey Miklós földbirtokos kijelentelte, hogy nem akar politikái bele keverni ebbe a kérdésbe, de lényként megállapította tcbb gazdával való besz<Igatése során, valamint saját tapasztalatai alapján, hogy a munkások leszerződtetése nagy nehézségekbe ütközik. ugy annyira, hogy sokan még le sem tudták szerződtetni munkásaikai. MegemÜtetie, hogy saj nálja azokat a munkásokat akik itthon maradiak, mert azok megcsonkitottságot éreznek. Ennek nagyrészi az is az oka, hogy agitátorok járnak a munkások között. Mert bár ha mindent meg adnak a munkásodnak, ami egyenlő értékű a németországi munkások keresetével, akkor sem lesznek már itteniek megelégedve. Az alifp$n válaszolt a felszólalásokra és rámutatott arra, hogy elmull években tizenötszer munkanélkü'i gazdasági cselédal mutatlak ki a megyében akiről gondoskodni kellett, természetesen ilyen körülmények közölt nem lehetett elhalarztani a kedvező alkalmai egy bizonyos munkás felesleg elhelyezését illetőleg. Oda fog hatni, hogy a jövőben már novembesben szerződtessék le a munkásokat s ezenkívül cserét semmiféle körülmények között ne lehessen eszközölni, ugy hogy ezzel az intézkedéssel megszüntethető az az állapot, hogy egyes munkások arra várva, hogy Németországba kimehessenek, idehaza nem szerződnek el kellő időben. Az alispán szavait nagy helyesléssel fogadta az igazgató-választmány. Az elnök ezután megköszönte igazgatóválasiimányi tagok élénk érdeklődését és berekesztette az ülést.