Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1938-02-06 / 29. szám

Békéscsaba^ £S$8 február 6. vasárnap 65. évfolyam 29. szám Akármilyen magas hullámokat vetve viharzik körülöttünk e nemzetközi politika, igazén órárólórára uj helyzeteket teremtő ten gere, akármilyen szenvedélyeket korbácsol fel a titkos választójogi javaslat körül duló haic, ma mégis az a három és félmillió pengő áll a közérdeklődés homlokterében, amelyet czzal a célzattal gyűjtött össze a kormány, hogy a magyar pusztaság legfájóbb sebeit balzsamozza be vele. Nem akarunk irni ennek a negyedfélmiilió pengőnek a származásáról, atrói, hogy helyes-e ilyen ad hoc bevételekből fedezni olyan égetően fontos kiadásokat, mint amelyek a népegészségügy fejlődését szolgálják. Nem akarunk arról sem beszélni — sem gazdaságtudományi, sem pénzügypolitikái szem pontból —, hogy a gazdasági élet, amelynek egyes exponensei adományként az illetékesek rendelkezésére tudják bocsájtani az aránylag jelentős összegei, könnyedén biztosíthatnák a szükséges egészségügyi beruházások rendszeres pénzügyi ellátás! is. Minderről nem akarunk értekezni, bár csábító a kérdés és nem volna haszon nélkül való végiggondolása. De ugy véljük, hogy most, amikor mégiscsak a ténylegesen meglévő és — az akció legfőbb irányítója szerint — kizárólagosan a népegészségügy feljavítására szolgáló, jelentős summa felosztásáról és eleprózásáról van szó, nem szabad felvetni olyan kérdéseket, amelyek elterelik a figyelmet a legfontosabb, az egyedül fontos lényegről : arról a sok áldásos beruházásról, amelyre a hórom és félmillió pengő lehetőséget nyújt. Az a két megdöbbentő szerencsétlenség, amely a közelmúltban a környékünkön felkavarta a tanyai lakósok nyugalmát, a falusi és tanyai népesség egészségügyi és orvosi ellátása terén uralkodó szomorú állapotokra hivta fel a közfigyelmet. Tudjuk, hogy nem hőrom, de háromszáz millió pengő sem volna elég ahhoz, hogy vele most pótolni tudjuk hosszú évtizedek mulasztásait. De fiatal, mesterségét hivatásnak érző orvos van elég és, ha az elindulás kedvellankasztó éveire biztosítani lehet megélhetésüket, bizonyéra vállalkoznak arra a szerepre, hogy felvilágosítsák, neveljék, istápolják a magyar puszták népét. Egyszerre nem lehet megoldani a problémákat, amelyek amúgy sem tisztára népegészségügyi, de jórészt szo ciális bejok is. De arra jó lehet ez a szép summa pénz, hogy amikor pontosan megszervezett repülő orvosi és mentőszolgálat működik ma mér az Északi Sarkon is, ne történhessék meg a magyar Alföldön, hogy elvérezzék a szülő aszszony, mert napi járóföldre nincs a közelében se béba, se orvos. Bízunk benne, hogy a három és félmillió pengő minden kiadott fillérje nyomán friss erő és egészség támad az eddig elhanyagolt tájakon. Pilsudszki szavaival üdvözölte Horthy Miklós kormányzót a lengyel ;köztársaság elnöke (A B. K. tudósítója jelenti.) Izzó fényárban úszott tegnap este Krskó, a hajdani dicső lengyel koronézóvéros és ebben az ünnepi hangulatban kezdődött meg 8 órakor a vecsora, amelyet Mosciczki Ignéc lengyel köztársasági elnök edott a magaa vendégek tiszteletére. A képrézatos pompával teritett asztalok mellett számos külföldi és lengyel magasrangu meghivollek voltak jelen. Horthy Miklós kormányfő Mosciczki elnök mellett foglalt helyet, mig vele szemben Rydz-Smigly marsall, valamint Kánya Kálmán külügyminiszter helyezkedtek el. A vacsora során Mosciczki elnök pohárköszöntőt mondott Horthy Miklós kormányzóra, melyben többek köxött a következőket mondotta : Különös örömömre szolgál nekem és az egész lengyel nemzetnek, hogy módomban áll főméltóságodat királyi városunkban üdvözölhetni. Idézem Pil sudszki marsallnak szavait, mikor egyik pohárköszöntőjében ezeket mondotta: „íme, újból köEÖttünk vannak a magyar urak." Engedje meg főméllósó god, hogy én is Pdsudszki marsall szavaival üdvözöljem fő méltóságodat és ürítsem poharamat a testvéri magyar nemzet boldogulására és főméltóságod egészségére. Horthy Miklós kormányzó pohárköszöntőjében többek között a következőket válaszolta: A hosszú világháborút minden nemzet súlyosan megsínylette. Lengyelorsság azonban visszanyerte régi nagyságát ás Pilsudszki marsall szellemétől áthatva halad a történelem utján. Kívánom, a lovagias Lengyelország és a magyar nemzet együttműködése abban az irányban fejlődjön, hogy elősegítse az európai béke tartósságát. Vándortanitói szolgálatot rendszeresít a kultuszminiszter (A B. K. tudósítója jelenti.) Húman Bálint vallás-és közoktatásügyi miniszter Magyarország iskolai oktatásainak előmozdításéra 35 vándortanitói állást létesít az alföldön. Ez az intézkedés megoldja ez évek óla vajúdó problé mát a tanyai iskolai oktatások terén. Ezek a tanítók elmentek minden olyan helyre, ohol nincsen iskola vagy olyan messze van messze van, hogy azt i. nem lehet iskolésgyermeknek a tóvolebbi részekről megköt eliteni. A tanítók magukkal visznek teljes iskolai felszerelést i és nemcsak a gyermekek részére tartanék mejd oktatást, hanem az írni-olvasni nemtudó tanyai lakosságot is megfelelő oktatásba részesiiik. ződésben foglalt mélység elérésénél nem hozták meg a kivént sikert és a kut vizbősége jóval alatta maradt a vállalt liter menynyiségnek. A város képviselőtestülete ennek ellenére méltányosan megszavazta a vállalati összeg teljes kifizetését, de a várakozásért felszámított követelést nem tartotta jogoBnak és erre vonatkozó kérésével elutasította a vállalkozót, mór annál is inkább, mert a vizsgálattal kapcsolatos várakozáshoz maga a vállalkozó is hozzájárult. Ebben az ügyben most az a fordulat történt, hogy a vállalkozó a fent ismertetett elutasító képviselőtestületi határozat következtében mintegy 8000 pengő kártérítésért beperelte a várost, tekintve, hogy a szerszámait két hónapon át nélkülözni volt kénytelen. Felrobbantotta magát egy bányász (A B. K. tudósítója jelenít.) Kummert Béla miskolci bányász borzalmas módon követett el öngyilkosságot. Az életunt bányász száját teletömte dinamittal és felrobbantotta magát. Sikertelen fúrás után még perli is a várost a kutmester (A B. K. tudósítója jelenti) Békéscsaba város képviselőtestülete novemberi közgyűlésén tárgyalta a Tompa-uccai kútfúrás körül támadt bonyodalmakat. Kenéz Tamás hódmezővásőrhelyi kutfurómester ugyanis kártérítési összeget kért a várostól, mert gépei két hónapon át álltak, amig a földtani intézetből egy geologus nem jött le Békéscsabára, annak megállapítása végett, hogy mi okozhatta a fúrás sikertelenségét. Mint mér annakidején megírtuk, a fúrási munkálatok a szer-