Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-17 / 236. szám

1937 október 16 BEKESMECJYEI KÖZLÖNY 5 Politikai sületlenségeket lerjesit a Házi Őrsvezetők Köre cserkész újságja A napokban nem mindennapi küldeményt hozott címünkre a posta. Minden sor kisérő író* nél­kül a „Hársfa levél" cimü litog­rafált cserkész ujsSg két számát küldték be hozzánk. Érdeklődéssel forgattuk az általunk nem ismert J«pot, amelynek címlapján a „Házi Örsvezetők Köre" és „Hárshegyi cserkészpark" felirátok ékesked­nek. A lap élén álló mottó pedig cserkészhez méltóan hirdeti, hogy: „Az ember értéke abban a mér­tékben növekszik, amint embet­társai javáért fárad." Annál nagyobb volt meglepeté­sünk, amint tovább lapoztunk a füzetben. Már az első cikk, amely a Say Rudolf 85. őr-nek az NVB pályázaton első dijat nyert pálya­müve és amelyet aláírás nélkül, teljes terjedelmében közöl a lap, egészen megdöbbentő propagandát tartalmaz. Eddig abban a hitben voltunk, hogy a cserkészektől távol áll a napi politika mérgező légköre. Ezt a hitünket továbbra is szeretnénk megtartani és reméljük, hogy a „Hársfa levél" nemcsak, hogy nem hivatalos kiadványa a cserkészek­nek, de arról a felelős tényezők­nek nincs is tudomásuk. A cikk cime Nyitott szemmel járj! és általában a nemzetet fe­nyegető és érhető veszedelmekkel foglalkozik. Miután ilyenként első­sorban a nyilt háborút jelöli meg a II. pont alatt a következőkép ir: „Az enyhébb idegen, de nem mindig ellenséges behatások több­nyire veszélyesebbek a támadások nyilt és erőszakos módjainál. Je­lentőségük abban rejlik elsősor­ban — ami! már emiitettem is — hogy nem mindig ellenségesek, esetleg csupán egy, velünk talán jóbarátságban élő, de idegen nép­nek felénk irányuló áramlatai, melyek ránk, népünk szellemére nézva veszélyesek lehetnek. Ter­mészetesen ez a hálás is lehet fosszindulatu, ilyenkor a magyar állam tudta nélkül szivárog a nép MOST JELENT MEG! DU FF COOPER CZalleyrand <Az angol tengerészeti miniszter müve jelenti az utóbbi évek egyik legna­gyobb angol könyvsikerét. A mai idők titkokat tudó, vezető politikusa mutatja meg a világpolitika egyik legcsodálatosabb emberének, Tal­leyrandnak igazi arcát. Megmutatja azt a zseniális embert és politikust, aki a világtörténelem legizgalma­sabb korál élte végig. A 400 oldalas mü ára 5 pengő, vászonkötésben 7 pengő. SINGERÉSWOLFNER KIADÁSA közzé. Veszélyes még azért is, mert az illetékes szervek egyik­másik fajtájéban nem tudják, vagy nem akarják az idegent, esetleg ez ellenséges kezek munkáját meglátni, és a nép, mint az os­tyába tett orvosságot beveszi, és igy a hatás később váratlanságá nál fogva annál nagyobb. 1. Egyik rosszindulatú, a titok­ban folyó fajtája a kémkedés. Itt megjegyezzük azt, hogy ellenlét­ben a nagyközönség tűiével és elképzelésével, a kémkedés nem­csak hadi, hanem politikai, társa­dalmi, sőt gazdasági célok ellen is irányul, sőt békés időben ezek alkotják a lényegesebb részt. 2. Legenyhébb fajtáját az ide­genforgalom által hozzák be ha­zánkba. Ami a kisebbségeken keresztül jön, az már súlyosabb, de a rosszindulatú fajtáját lázilás néven ismerjük a propagandának. 3. Először propaganda, ezután junk Utánzatok vannak forgalomban^ amelyeket sokszor megkisérel­Aspirin néven eladni. Óvakod­ezektől! Egészsége érdekében ragaszkodjék a valódi Aspirin-tablettákhoz. ASPIRIN csak; A B L E T T A •kereszttel valódi lázilás, később fegyver által ipar­kodik híveket szerezni a kommu­nizmus és a különféle negatív szocialista rokonai. Idegen hatál­nak tekintem ezt is, mert hihetet­lennek tartom, hogy ez istenfélő, jellemes, a halálig becsületes, urá­hoz hűségesen ragaszkodó, szor­galmas munkásságban élő ma­gyar nép kebeléből indult volna ki. 4. Mindan idegen áramlatnak, lesyen az bármilyen szándékú, melegágya, elkezdője és terjesz­tője ac országban élő különféle kisebbség. Pálos Tibor balladája Az állásnélküliekről Minden nappal csak lejjebb süppedünk, hiába vágyunk menni, szégyen s teher a lépés. Vigasztalás, nyálkás igéret semmi már nekünk, felrepedi gennyedő lelkünkre arasznyi lépés. Az ország bőre alatt görcs vagyunk, csomó. Se számbavenni nem birnak, se lajstromozni. Mint a kullancs, ragadunk. Csak agyon verni lehet minket vcgy kettévágni s nem kibogozni. Égi mannával tápláljuk magunkat. Ez kevés. Aki ölni mert régente vért kapott. Más helyre megyünk, ha egy helyt meguntak : lődörgünk. Nem használunk se zsebkendői, se étlapot. Ünnepeken s vasárnap krumpli van. Ha káposzta van, álmodó nyelvünknek torzsa jut. A pálinka miköztünk nsm divat. Tészta étekből meg csak a szétgurult morzsa jut. De fogadok, hogy Dárius konyháján Furt zabálnánk három napon és három éjjelen. Meginnók kilenc megye pálinkáját s lányok mellét d csái ve fuikátoznánk a réleken. Felénk rázza a felhő szárnyait. Fulkos a zápor — s már nap van a tarka bokrok lombján. Gőzölve csordogál a sárga viz. Megyünk. Vén gondolatunk nem jár a lányok combján. Nem csoda, az ember napra fekszik, a fénytől átvöröslik bőre és lassan barna lesz. S ki tépelődés közben sose metszi ujja végéi, nap-napra jő és lassan karma lesz. Arcunk csontjára ráfeszül a bőr. Szemünk kopog, petyhüdt hasunkon senki nem dobol, Tiz ujjunk közt csurgatjuk az idői. Az utolsó háj már vesénkről is elvándorolt. Orrunk uékonyszik. Gerincünk puhul. Hajunk megfakul, gyengülő SZÍVÓS karunk lecsüng. De lábunk bir és mm érne utói senki, ha futunk, mert nem agy, nem ember, csak láb leszünk. Láb, menéstől dagadó lábizom, amiben minden hús erő s a burka: öntudat. Egyet száz ellen: fojtó láb'.szony fog el sok pohost, ha minket lát s előttünk az utai. Nem emlékszünk a jövsndő időkre, csak a napokra, amint hullám hullámra, tűnnek Ki tart számot szivünkre és tüdőnkre, ki vizsgálja köldökünk sebét és erjedő kezünket ? 5, Aeonban van egy kisebbsé­günk, tőlünk igazán távol álló faj, a magyar közélet falső rétegeibe beszivárogva, amelyet — bár ki­sebbség — mégis mindenkor ma­gyarnak tekintünk, pedig faji jel­legüknél fogva korlátlan szabad* elvüséggel és természetszerű in­ternacionalizmussal pazarolják a magyar erőket és értékeket idegenben és gyűjtik össze önmaguknak azon terméseknek nagy százalékát, amit magyar vér munkőja bélyegez. Minden túlzás nélkül mondhatjuk ezt, mert a magyar ipar és keres­kedelem, a vidéki kisipartól elte­kintve, tovőbbá minden intézmény, melynek alapja a pénz, az ő ke­zükben van. Ez a kisebbség a zsidó fajta képviselete hazánkban. 6. Nem annyira külföldről őram­Iik be, habár kétségtelenül külső erők is segítik, hanem a magyar nép fogyatékos intelligenciáján, r^után az ettől és a zsidók kezé­ben lévő és nem népi érdekeket szolgáló nagyipar által elkedvetle­nített magyar iparos osztály keze alól kikerülő, átlagon alul lévő si­lány ipari termékek tömege hatal­mas vonzóerővel hozza az or­szógba a külföldi ipar cikkeinek özönét." Ilyeneket tartalmaz a „pálya­nyertes" cikk. Nem füzünk semmi kommentárt hozzá. A „Hársfalevél" két számát eltettük emlékül. (-) Nem lehet, tui világos van itt. Anyu uj TUNGSRAM dupisspiráilámpát csavart be tegnap . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom