Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-14 / 233. szám

Ára 6 fillér lékéscsaba, 1937 október 14. csütörtök szám Nem vagyunk annyira kelekó­tyák, hogy azt állítanék : fe fedez­tük a bö'ciek kövét. Azt sem hissiük, hogy itt, pár sorban, megoldást tudunk ajánlani olyan problémákra, amelyek fölött hoz­záértőbbek is sokat töprengtek már. Da felfogásunkhoz hiven minden alkalmat megragadunk, amikor meggyőző példákat — pél­dákat, amelyek nem magyaráznak ugyan, de annál jobban szemlél­tetnek — vonultathatunk fel, hogy rávilágítsanak egy-egy hibafor rásra. Mert másban nem bizha­tunk és egyéb reménység nam füthet, esek ar, hogy az ország­ban szerte megindult jószándéku és tervszerű munka, ha négyzet­centiméterről négyzetcentiméterre is, de meghódítja a aötétségme^­ülte területeket és végeredmény­ben eljuttat a célok céljához. Az ország verető mezőgazda­sági egyesületének igazgatóválaszt­ményi ülésén aa igazgató jelen­tése megállapítja, hogy a mező­gazdasági munkabéreket emelni ma semmi körülmények között nem lehet, mert azt a termelő mezőgazdaság nem birja el. Ha az ember olvassa a jelen­tést, szépen hangzó érveit, sok mindenre kiterjedő figyelmes pana­8E6Ü, még tényleg elhiszi, hogy „a mezőgatídaság nem bírná el". De — szerencsére, vagy szeren­csétlenségre — ugyanakkor ol­vassa a Munkaügyi Szemlében S te uer György ny. államtitkár destruktív tendenciájúnak éppen nem bélyegezhető beszámolóját annak a kísérletnek az eredmé­nyéről, amely 15.000 magyar föld­munkás gyermek orvosi vizsgála­tát végezte el. És olyan lesújtó, olyan gyötrő adatokat olvas a magyar jövendő letéteményesei­nek állapotáról, hogy ahoz képest a „Viharsarok" legviharosabb lap­jai idillikus pásztorélet megkapó leírásai. A példával rá szerelnénk mu­tatni a „szempont" fontosságára. Mert nyilvánvaló, hogy ha kizáró­lag a termelő mezőgazdaság szem­pontjából nézzük a dolgot, akkor nem birja el a munkabérek eme­lését. Viszont az is egészen ma­gától értetődő és józan embernek magyaráznunk sem kell, hogy azt az életstandardot, amelyet a mai munkabérek bitlositanak, a mező gardasági munkás „nem birja el", a maga szempontjából. A vég­eredményben pedig BZ lesz a döntő, hogy ki lesz hajlandó, vagy ki lesz kénytelen „a másik" szempontot is, vagy esetleg kizá­rólag, figvelembe venni. De megnyugtató megoldás csak akkor jöhet, ha a szempontok kellő kiegyensúlyozásának meg lesz a lehetősége. A be nem hajtott adóhátrálék miatt huszonhárom községre kimondották az anyagi felelősséget Jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közigazgatási bizottság a főispán áldozatkész fáradozásáért (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnap délelőtt 9 órai kesdettel ülést tartott a Békés vértregye közigazgatási bkottséga a megye­háza kis tanács termében. A tá­vollevő főiípén helyet Márky Ber­na dr, alispén e'nökölt az ülésen. Bakos József dr. vármegyei II. főjegyző felolvasta a mult bőnep ról szóló alifpáni jelentést, amely­hez T e l e g d y Lajos dr. (Békés) sióit hozzá elsőnek. (Az alispáni jelentés érdekesebb rész­leteit lepünk más helyén közöljük.) Telegdy Lajos dr. örömmel látja, hogy az alifpáni jelentésből hi­ányzik a munkanélküliségrőt, in­ségmunkákról és a gazdasági vál­ságról szóló rész, ami igen jó be­nyomást tesz rá. — Aki dolgozni akart az kapóit munkát — mondotta —. Az or st'ágban általában nyugalom van. Vidéken többek között Békésen is ez a nyugalom meg is maradna, ha nem jönnének népbolonditók. A kisgazda osztáiy most nem pa­naszkodhatik, de jön a munkás­kérdés: „földhöz juttatni a mun­kás osztályt" a jelszó* Eckhardt szerint 3 és fél millió a földéhes ember. Ha az összes földbirtokokat széjjel osztanánk, akkor egy emberre öt hold föld jutna, amiből aligha tudná eltar­tani családját. Mindnyájan igyek­szünk a munkás osztály életstan­dardját megjavítani, amennyire ezt Magyarországon meglehet csinálni. Telegdy Lajos dr. azután a nép­házak fokozatos épitését sürgette, majd a tűzifa drágulásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az állam be­leszólt ebbe a kérdésbe, de nem kedvezően szólt bele a tüzifakér­désbe, mert a MÁV felemelte a szállítási tarifát. Kéri a közigaz­gatási bizottság intézzen felíratott az illetékes miniszterhez, hogy a tarifát szállítsa le. Ezután a Németországban levő bék'srr.egyei munkásokról elterjedt híreket tette szóvá. Örömmel fo­gadja ez indítványt, hogy Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispánnak, németorszá­gi féredségos és áldo­zatos útjáért, a köi igazgatási bizottság jegyző könyvi köszönetet szavazzon. (A gyűlés melegen éljenzi a főispánt.) — Remélem a főispán ur meg­nyugtató választ tud majd adni a békésmegyei munkások helyzeté ről. Egyesek ugy vé'ik, hogy a munkások titkos célzattal mentek ki és ennek végrehejtása részben állítólag meg is történt. Baiczei Beliczey GéfcB: Milyen célzatról ven szó? Tessék kimon­dani. Telegdy Lajos dr : Amit akar­tam azt megmondtam. Ás alispóni jelentést eifoíedjg. Telegdy Lajos dr. felszólalására Márky Borna dr. alispán vála­szolt. Elismeri, hogy a felszóla'ó sok igazságot mondott. A mun­késkérdést ő mindenkor a szivén viseli, azonban helytelenek tadja, hogy ma valóságos versenyzés folyik a munkásság kégyeiért. Földet csak annak kell adni aki bánni tud vele. Érdekes jelenség az, hogy egyes OFB földes gazdák eladták föld­jeiket mert nem tudtak eleget tenni a kötelezettségeinek és most ismét földet igényelnek. Bizzik benne, hogy az államhatalom meg­találja a helyes megoldást ebben az ügyben. Az alispán értekezletet tart a tüzifakereskedőkkel Az egészségvédő házak problé­máját állandóan 8? em előtt tartják. A tüsifakérdégben kijelentette az alispén, hogy nem tesz észre­vételt Telegdy indítványa ellen, de először a tüzifakereskedőkkel érrtekezletet tart ebben az ügyben és aztán fogja kérni a felhatalmazást egy javas­lat megtételére. Végül a Németországban levő békésmegyei munkásokkal kap­caolatben kifejezte, hogy ez ügy­ben még nem tud teljesen meg­nyugtató választ adni, mert csak rövid telefon beszélgetést folyta­tolt Ricsóy Uhlarik Béla dr. főis­pánnal. — Annyit tudok — fe­lelte. ez aiispán —, hogy olyan jel, amely az elhangzott aggodal­maskodásra adott volna okot,!nem fordult elő. Különleges helyzetben, sincsenek úgyhogy nem lesznek elégedetlenek az itteni helyzettel, ha haza jönnek. A közigazgatási bizottság egy­hangúlag elfogadta az aiispéni je­lentést, majd a jelentések követ­keztek. A jelenlések során Eek Lajos dr. pénzügyi igazgató 23 községre kérte kimondani a felelőséget az adóhótrálékok miatt. Telegdy Lajos dr. kéri, hogy a közigazgatási bizottság mellőzze a pénzügyi igazgató indítványát, mert nem lehet a főjegyzőt és a birót azért felelőségre voni, mert az adót nem fizetik be. Elek Sándor dr. pénzügyi igaz­gató: A felelőség kimondását mel­lőzni nem lehet. Ezt már évtize­dek óta kimondlók. Á közigazgatási bizottság ki­mondja a felelőséget. A pénzügy igazgató ismertette, hogy az adóhótrálékok nagy ré­sze OFB földek tulajdonosaira, elszegényedett kisiparosokra, va­lamint elaggott háztulajdonosokra esik. Hangoztatta a pénzügyi igaz­gató, hogy egy nagyszabású sta­tisztikát készítet a behajthatatlan adókról. Részletesen ismertette a hátralékon községeknél előforduló

Next

/
Oldalképek
Tartalom