Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-10 / 230. szám

1937 október 5 BEKESMECJYEI KÖZLÖNY 3 Harminc uj magyar filmet készítenek ebben az esztendőben Indig Ottó a magyar filmgyártás jövőjéről — Uj utakra van szükség — Románia és Jugoszlávia is Budapesten fognak filmeket gyártani — A film van hivatva arr^, hogy közelebb hozza egymáshoz a szomszédokat — Uj csillagok a horizonton — Mit lehet keresni egy filmen? Baloldali szomszédom Egyed Zoltán — most készül Amerikába — és a jobboldali szobában Indig Olló lakik mellatiem a Svábhegyi szanatórium negyedik emeletén. Mindaketten filmdarabot irnak. A sarokban Gál Ernő lakik, a legtehetségesebb meeyer filmproducer és délben as étteremben külön asztaitfoglalnak le maguknak Amerika filmcézárjai. Á portás, arany zsinórral a sapkáján, esténként, néha azonban mér a korareggeli órákban Hollywoodot jelenti és ezidősserini talán a Svábhegyi szanatóriumból folytatják a legtöbb beszélgetést a fiimmelropoliasal. A film fejedelmeinek apparlemenljeiben dől el itt egész sereg karrier sorsa, az ember nam is hinné, hogy a nevek, amelyeket tegnap pépassemes misBek gépeltek a szerződési blankeltéra. esztendő múlván méteres betűkkel ragyognak majd a Broodway falain a moziplakátokról. Ebben a tündéri világban itt a Svábhegyen a film emberei kö*ül legszorgalmasabb Indig Oitó. Méltán büszke arra, hogy e pillanatban tizennégy pesti moziban játszák a darabjait. A „Torockói menyasszony"'ról, amelyet a napokban mulattak be, egvértelmüen megállapította a aajtó, hogy a magye.r filmgyártás kezdete óta saerzőnek és darabnak nem volt olyan sikere, mint ennek a filmnek. Indig Oiló egy éven balül öt filmet irt: egymásulán kerültek színre „Ember a hid alatt", „Segítség— örököltem 1" „Puistai szél", „ \ torockói menyesszony" és a jövő hónapban kezdik forgatni a „Bír caényi hussárok"-at és Hunyadi Sándor „ Aranyifjú" jának filmváltozatát. Kiállunk este a széles balkonra, előttünk ragyog, tündöklik és hömpölyög Pest. A nyugati pá'ysudvar fényreklámjainak vörös és zöld fénye váltakozva gyul ki és az Andrássy-ut lámpasora ugy integet felénk, mint egy gyöm?ycollier a szépasszony nyakán. Imbolygó fények táncolnak a Duna tükrén, felejthetetlenül szép ez a látvány és aki idegen egyszer is elmerül benne, örökre szerelmese lesz a Duna királynőjének, Pestnek. — Ezt a tündérvilágot Isten is arra teremtette — mondja nekem Indig Oltó —, hogy itt filmet őlmodjanak és filmet készítsenek. Megtanultam a D/ehbuch-irást, amely egészen más technika és mindenben eltér a szindarabirástól. Remélem azonban, hogy nem sokáig fogok filmet írni, mert szerelmem mégis csak a színpad. A sok filmdarab mellett most komoly színdarabon is dolgozom. Eddig nem beszéltem róla, djt most elárulom, hogy ennek „Örök szerelem" lesz a címe. Egy asszonyról szól. akinek szerelme örök — minden felvonásban más férje van. A darab felvonásait én nem is falvonásoknak nevezem és az „örök szerelem"-ben nincsen első, második és harmadik falvonás, hanem „1. Jérj.", „II. férj" és végül „III. férj". Szeretném, ha a darabom a "igszinházban kerü'na színre és nem is tudok más megoldást elképzelni, mint azt. hogy a főszerepet vagy Bajor Gizi, vagy Darvas Lili alakítsa. Valahol as égen sisteregve rohan le egy hullócsillag, a szanatórium terraszán színes gömbök alait filmsztárok kacagtak, a hold ezüstös sávja keresztülszántotta a terebélyes fák koronáit és Indig Oltóval a magyar filmről kezdtünk el beszélgetni. A magyar filmgyártás elérte már a maximumát Ezt mondja nekem a kiváló író : — Tíz évvel ezilőtl a magyar filmgyártás úgyszólván nemmise volt még. Ma pedig elérte már a maximumát. Az idén harmincöt magyar filmet fognak gyártani. ^Jiüvb ASPIRIN ^Minden tablettán látható a »Boyet* kereszt s ez a jel megvéd az utánzatoktól. @ A tabletta íehstó'vé teszi a pontos adagolást és ez épugy mint nyersanyagának tisztasága, döntő jelentőségű hatására és ártalmatlanságára. csak a »@a^«.keresztiel valódi. hoz, hogy Pestre jöjjön és itt nézmeg a színpadok kedvenceit: Bullát, Kabost, Pásért, Jávort, ehelyett éielmes vál'alkozók azután e kedvenceket az egész színházzal együtt beleteszik egy dobozba és celluloidflzallagokon leküldik a vidékre. Ez az oka annak, hogy a magyar filmprodukció nem nevel, ním kulat, nem terme! filmtehetségeket, bonvivant, filmprimadonnát, filmhőanől és a magyar film mindig csak kópiája a színháznak. í Persze, hogy nemi Lehetetlenség oda bejutni. Az egész házban nappali világosságot árasztanak a TUNGSRAM duplaspirálíámpák. Ugylátszik, hogy a magyar film gyártás nem lehet rossz üzlet, mert különben nem fejlődölt volna enynyíre. Amikor azonban elismerem egyes filmeknek egészen kivéte les sikerét, mégsem tagadhatom el azt a meggyőződésemet, ho^y a magyar filmgyártás meg fog fenekleni és rövidesen holt pontra jut. M'ért ? Azért, mert a magyar f.Imáyártás e pillanatban nem más, mint a színház és a színdarab konzerválása celluloidon. A magyar filmek tulajdonképp 3n nem adnak mást, mint a színpad. A filmeket ugyanazzal a szinészgarnilurával látjuk, mint a darabokat a színpadon. Ez magyarázza meg a pillanatnyi sikert is, különösen a vidéken. A vidék publikumának talőn nincsen ideje és pénze ahAz oka ennek talán as, hogy a tőke. amely a filmmel foglalkozik, türelmetlen, e tőkének nincsen ideje és lüralme és ez a tőke nsm kutat uj filmtehetségek után. A magyar film ma — kevés kivétellel — kávéházban, zsebből készül. Kávéházban alakulnak ma? egyegy filmra ad hoc vállalatok. A komoly tőke Magyarországon ed dia érthatetlen módon nem fordult a filmüzlet falé, holott Angliában és Németországban éppen a komoly tőke foglalkozik a filmgyártással. A magyar filmek — hangsúlyozom: kevés kivétellel — ugy készülnek, hogy egypár ember összead szás—száznegyvenezer pengőt és megelégszik tiz—húszezer pengő haszonna'. Ennyit e=íy jó filmmel mag lehat keresni. Voltak azután kivételek : a Meseautóval százezer pengői kerestek, a Dunaparti randevúval talán negyvenezret és szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a „Torockói menyasszonynak" a start ulán megvan a reménye arra, hogy jövedelmezőség tekintetében as élre kerüljön. — Javulás csak akkor remélhető, hogy ha komoly banktőke belekapcsolódik az üzletbe és vállalkozás alakul folytatólagos filmgyártásra. Akkor talán uj tehetségek bukkannak fel és sor kerülhet magyar történelmi filmekre is. Budapest a dunavölgyi államok filmcentruma — A Dunavölgy államainak egymőshoz való viszonyában az utolsó hónapokban örvendetes közeledés tapasztalható. Kölcsönösen hangzanak el nyilatkozatok és kölciö nősen történnek e tekintetben komoly lépések. Tárgyalások folynak minden irányban és örömmel regisztrálom azt az értesülésemet, hogy e tárgyalásokon komoly szó esik arról, hogy a magyar filmek előtt nyissák meg végre az országok határait. Megvan a hajlandóság arra, hogy az ulódállamok be fogják engedni azokat a magyar filmeket, amelyek politikamentesek, a témájuk kulturális, vagy pedig mulattató. Ha ez bekövetkezik. nkkor a magyar filmek jövedelmezősége sokkal nagyobb lesz, többet lehet a filmgyártásra költeni és rátérhetünk arra az u'ra, amelyen már a komoly tőke is érdekeltséget vállal. — Ven azonban a szomszédainkkal való baráti vissonyunk megteremtésének egy másik kihatása is a filmgyártásra. — Csehszlovákiának fejlett filmipara van, viszont ott nem készül magyar film. Roméniában és Jugoszláviában egyáltalában nincs filmgyártás. Most folynak tárgyalások arról, hogy Budapestan készítsék el szerb, horvát és román írók filmjeit, román, szerb éa horvát művészekkel, román, horvát és szerb, de magyar verzióval is és a kivélóbb magyar filmek egyidőben ne csak magyar verzióban készüljenek, hanem az ulódállamok nyelvén is. Minden kilátás megvan rá, hogy e tárgyalások eredménnyel fognak járni, a magyar fi!m előtt megszűnnek az akadályok és a magyar filmeket az ulódállamok magyar publikuma éppen ugy élvezheti, mint ahogyan élvezi azokat évek óta már az ujvilőg magyarsága. Newyork, Detroit a legnagyobb fogyasztói a magyar filmeknek éa kulturólis szempontból mindenképpen kívánatos, hogy e politikamentes filmeket az utódállamok magyarsága élvezhesse.