Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-25 / 293. szám

1937 december 25 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 11 Japán lelke Irta Tonelli Sándor A civilizációnak bölcsője, melyben éünk, a Földközi tenger keleti medencéje. Ott kezdődik a történelem, melybe a miénket belekapcsoljuk. Később körülöleli a Földközi tenger egész partvidékét és fokozatosan át tolódik Európa derekára. Azután belevonja körébe az Atlanti óceán partjait. Megkezdődik a világpolitika ideje. Hosszú időn kereszrtii az európai nemzetek között ennek a világpolitikának egyetlen tudatos hordozója Anglia, amely kihasználva a többieknek egymással vivőit küzdelmeit, érdekszálait nagy szivósággal és még nagyobb szerencsével terjeszti ki az egész világra. Az egyetlen a nagy hata roak között, amelyet igazán világhatalomnak lehet tekinteni. Uralkodik a tengerek kulcsát képező szorosok és a tengerek fölött. Hatalmának csak a legújabb időben támadtak versenytársai, 1871 tői kezdve világpolitikai jelentőségre emelkedett az erőtő! duzzadó német császárság, szárnyai! bontogatta az Egyesült Államok gazdasági imperializmusa és elemi erővel töri bs a világpolitikába az első nem fehér nagyhatalom, Japán. Magyar közvéleményünkre szinte meg epetlsszerüen hatott Japánnak ez a hirtelen emelkedése, mert bizonyos érzelmi vonzódásokon és ellenszenveken kivül a közös monarchia idején komoly érdeklődés alig jelentkezett a külpolitika kérdései iránt. Még élénken emlékezhetünk azokra a sajnálkozásokra, amelyek a kis Japánnak szóltak, mikor Oroszországgal háborúba keveredett. Ezt a sajnálkozást a kitörő öröm váltotta fel Japán első győzelmeinek hallatára. Szinte átmenet nélkül következett be a nagy változás. Nálunk is kezdték megérteni, hogy a Japán győ zeimek jelentősége az, hogy többé nem kizárólag Európában dől el az emberiség sorsa. Ekkor kezdett nálunk is kísérteni egy uj politikai fo galom, a sárga veszedelem. Ennek a veszedelemnek a jelszavát legfőként a német császár röpítette világgá. Az ő neve alatt jelent meg az a hírhedt kép, amely Európa nemzeteinek allegorikus alakjait ábrázolja egy szirtfokon, amint a lángpalíosu angyal mutatja nekik Buddhának a kelet felől kénköves füstben emelkedő szobrát és felhívja őket, hogy a közelgő vésszel szemben védjék meg legszen tebb javaikat Éppen a német császártól ez a kép nem volt túlságosan tapintatosnak mondható;nem kis részben ennek a képnek lehetett tulajdonítani azt a német-gyűlöletet, amely a világháború előtí általános volt Japánban. A magyar közönségnek más volt az esete. A magyar közönség nem törődött a sárga veszedelem jelszavával, ellenkezőleg tombolt örömében a sorozatos japán győzelmek hirére, pedig természetszerűleg érezni kellett volna, hogv ázsiai terveinek mag hiusulása Oroszországot, mihelyt kiheverte vereségét, az európai frontra fogja visszakényszerileni. A magyar közönség nem akarta belátni, hogy a távol keleten elfoglalt és birtokállományát védeni kényszerült Oroszország egyúttal az európai békét is jelenti. A magyar közönség külpolitikai iskolázatlanságát mutatja az is, hogy a világháború kitörése ulán alig várta a percet, mikor Japán hátba fogja támadni Oroszországot. Á magyar közönség csak az utolsó tiz esztendő óta kezdi Japánt megismerni, Igaz, hogy erre bőségesen van alkalom, mert tiz esztendő óta Japán állandóan beszéltet magáról. Hét esztendőnkint nekimegy Kínának, leszakít egy darabot a testéről, a le szakított részt beszervezi, . zuíán megint folytatja hóditó politikáját. Ugy latszik, mintha igazuk volna azoknak, akik azt állitják, hogy a ja pán politikának végcélja egész Kina meghódítása, helyesebben Kina ter mészeti kincseinek, gazdasági, népi és kafonai erőinek egy irányító afea rat szoloáiatába áll tása Ahocy az úgynevezett világtörténelem a Fö'dközi tengerről átterelődött az Atlanti óceánra, most a Csendes óceán kezd szintere lenni az uj vilúgiöríénelemnek. Es ennek a világtörténe lemnek kétségtelenül döntő jellegű tényezője Japán. Azt mondottam, hogy a magyar közönség az utolsó tiz esztendő alatt kezdte Japánt megismerni. Mire ter jed azonban ki ez a megismerés? Inkább csak külsőségekre, statisztikai adatokra, technikára hadseregre, haditengerészetre, politikai törekvésekre, kereskedelmi térfoglalásra, szóval mindarra, ami a keletiek kifejezésa szerint megváltoztatta Japán ábra zaiát. Ezekben a dolgokban Japán csakugyan hasonlatos lett Európához, sőt talán még inkább az Egyesült Államokhoz. De vájjon ismerjük e a japán lelket is s a változás során, amely Japánt a nagyhatalmak rangjára emelte, megváltozóit e a japán lélek is? Azt hiszem, hogy nem, A japán lélek hozzáférhetetlen maradt Európa számára. Ha a civilizációhoz tartozónak tekintjük mindazt, ami az ,,R E KI 7 O R" IROQEF Engelmann Je ássv-i .19. K9 irőgép, rádió és villamossági vállalatnál szerezhetők be Kedvező fixetési feltételek 12—18 hóra A „Remington" irógépservice-e és kcrzetképviselete A „Bizalom" hiteliroda cége Békésmegyei Általános Takarékpénztár R. T. Békéscsaba, Szent István-tér 5. L Békésvármegye legnagyobb betétkezelő intézete Foglalkozik a banküzlet minden ágával Takarékbetéteket előnyösen gyümölcsöztet és felmondás nélkül visszafizet Folyósít váltó-, folyószámla- és lombard-kölcsönöket Értékpapír vétel és eladás. Deviza osztály. 1 élet külső megnyilvánulásaira, a gazdasági éleire és az anyagi eszkö zökre vonatkozik, viszont a kultura körébe utaljuk, ami befelé, a lelki éleiben jelentkezik, akkor Japán és a fehér emberiság viszonyát abban foglalhatjuk össze, hogy Japán elsajatiloita az utóbbinak civilizációját, de kuliuráiától idegen maradt. A különbséget, amely köztünk és a japánok között fennáll, legjobban két lelki momentum világítja meg. Az egyik a vallás szerepe a kultúrában. Az emberi léleknek egyik természetes törekvése, hogy szintetikus képet alkosson magának a mindenségről és ebben a saját helyét is meg tudja jelölni. Az emberiség nagy többségénél ezt a szintetikus képet a vallás adja meg, mely kifejezés alatt ez esetben nem valamely doqmatikus forma és nem valamely időben és térben körülhatárolt szervezet, hanem a világnézet sajátossága és a természetfeletti hatalomhoz való viszony értendő. Ebből a szemszögből nézve a latin-germán kulturkör tételes val lásai, különösen ha a kelet hitével és etikájával állítjuk őket szembe, nagyon közel állanak egymáshoz és csak árnyalati kü'önbségek vannak közöttük. A megismerésen fut eső dolgok és az ebből folyó erkölcsi világnézet a fehérek világában nagyjából közös. Ebbe a közösségbe beletartozhatik az is, aki esetleg kivül áll a tételes vallások kötelékén. Viszont a civilizáció teljes elsajátítása mellett is idegen a mi kultúrkörünktől, aki a képzeteknek ebbe a közösségébe nem tud belekapcsolódni, Ez a japánok esete. A másik elválasztó lelki momentum nagyrészt rokon az előbbivel, vagy talán egyenesen belőle folyik. A görög világnak, amely egyik leg fontosabb alkotó elemét szolgáltatta a mi kultúránknak, talán legbecse sebb öröksége, az individualizmus, az egyéniség kifejlesztése. Megcáfolhatatlan tény, hogy az európai történelemben, művészetben, tudományban, minden nagynak és szépnek az emléke egyéniségekhez fűződik, Anynyira igaz ez a tétel, hogy ezen még a kollektív és diktaturás társadalmak sem tudnak változtatni. A távol kelet társadalmainak jellemző vonása ezzel szemben a személytelenség, az önmegtagadásig menő alárendeltség az áltaimosság előtt Az egyéniség nem a civilizációnak hanem a kultúrának a terméke. E szempontból azonban Japánt Kinától csak árok, de Európától óceán választja el. Nincs könnyebb dolog, mint példákkai illíusztrálni a japán és európai lélek közötti át nem hidalható különbséget. Japán állítólag modern állam, de ennek az állítólag modern államnak olyan uralkodó áll az élén, aki magát az istenektől származtatja és ezt neki komoly emberek, kato nák, orvosok, technikusok és kereskedők el is hiszik. A mikádó japán felfogás szerint fölötte áll az emberi dolgoknak, aki emberi értelemben nem is vonható felelősségre. Ezért képtelenek a japánok magérteni az olyan követelést, hogv egy amerikai ágyúnaszád e'sülyesztéséért a mikádó kérjen bocsánatot. Történhetnek megható és érthetetlen dolgok : isko'áslányok írhatnak levelet az amerikai nagykövetnek, hogy bocsásson meg a vétkeseknek, fillérenkint gyüjthstik össze a pénzt egy ugyanolyan ágyú -. naszád megépítéséhez, mint aminőt eisülyesztettek, harakirit követhetnek el tengernagyok és közemberek, minden megtörténhetik, de a mikádó saját személyében bocsánatot nem kérhet. Ha Európában meghal egy uralkodó, félesztendős vagy egész esztendős gyászt rendelnek utána. Az uralkodókat és köztársasági elnököket többé-kevésbé őszintén szokták gyászolni főleg azok, akik a változás alkalmával veszítenek pozíciójukból. Arra azonban tudomásom szerint nem volt példa, hogy egy miniszter vagy tábornok az uralkodó halála alkalmával a gyász jeléül felvágta volna a hasát. Az idősebb újságolvasók ellenben emlékezhetnek, Első Békéscsabai Rosenthai és Borsod Miskolc Debreceni István Gőzmalmok Részvénytársaság Tárházüzeme TELEFONI S96. TELEFON: 296.