Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-16 / 285. szám

Ára (j fillér Békéscsaba, 1937 december 16. csütörtök 64. évfolyam 285. szám hjfkmiéÉ Iit van a szomszédban, alig két vasulálíomésnyira a népes, szor­galmas Mezőberény. Més időkben aligha vonla volna magéra a fi gyeimet ennek a községnek kép viselőiestületi tagválaszlása, amely most — akármint vélekedjünk ia az eredményről — jelentős ered­ménnyé duzzadt a politikai diva­tok jóvoltából. Elsősorban a puszta lényt ismer­jük el, hogy hasonló arányú sikert még nem ért el Magyarországon a nyilaskeresztes mozgalom és hogy hasonló kudarcot nem szen­vedett még a polgári front. Mielőtt azonban mérlegre tennők a szom­széd község szenzécióját, hámoz­zunk le arról mindent, ami hamis színben és túlzott súlyban mutatná be az eredményt. Tudjuk jól, hogy Mezőbe rény­ben — a község települési viszo­nyainál fogva — el nem választ­ható egymáatól a nemzeti szocia­lista eszmekor a nemzetiségi gon­dolatvilágtól- Egy hatalmas nem­zet hivatalosan hirdetett belpoliti­kája nem maradhatott hatás nél­kül a határon tul élő kisebbsé­gekre s ezért Mezőberény példá­jából nem lehet következtetnünk abban az irónyban, hogy a náciz­musnak van e táplálója ott ia, ahol kiaebbaégek nem azonosítják ma­gukat tudatosan, vagy öntudatla­nul a rokonnemzet berendezkedési formáival. A hirek szerint méreteiben és eizközeiben egyaránt szokatlan propaganda előzte meg ezt a vá­lasztást. A jelöltek egyenruhás fényképei kirakatokból biztatták híveiket, az agitáció módszerei egy képviselőválasztás harcait idéz­ték fel. Ebben a küzdelemben csak a jól szervezeit pártok bol­dogulhattak, a tétova, szervezet­len polgárság csak szükségképpen szorult háttérbe a neki még szo­katlan harcban. A szavazás ered­ményét tehát mértékben befolyá­solja a küzdő pártok között szer­vezettség és küzdőképesség szem­pontjábó- fennálló igen nagy kü­lönbség. Ha mindezt le is fejtjük a sza­vazás számadatairól, a lényegen nem vőltoztatunk: Mezőberény szavazott s mint a népakarat min­den őszinte megnyilvánulásónak, tehát minden titkos választásnak nyilt hívei, ezúttal ismegnyugvős­sal vesszük tudomásul Mezőbe­rény többségének akaratát. D«J a szavazás eredményében est és csak ezt vagyunk hajlandók látni, mert négy év óta ebben az őr­si? ágban a nyilaa, kaszás és egyéb kudarcok hosszú sora mutatja. hogy a nemzet túlnyomó többsége nincs egy véleményen Mezőbe­rénnyel. Interpellációs nap a képviselőházban a kivándorlás és a tiizifahiány körül (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnap délelőtti üléséi pontosan 10 órakor nyitotta meg Szlranyavszky Sándor elnök, aki napirend előtt felhatalmazást kért a képviselőháztól, hogy a képviselőház pénztára a» esedékes képviselői fizetésekből 10-10 P-t levonjon a kormónyzóné nyomor­enyhítő akciójának javára. A Ház ezután a tegnapelőtt le­tárgyalt kisebb javaslatokat fogadta el harmadszori olvasásban, majd étiért a nemzetközi munkaügyi egyezményekről izóló iparügyi mi­niszteri jelentés folytatólagos tár gyalására. Az első szónok Szeder János volt, aki kifejtette, hogy elvileg ő is a negyvenórás munkahét mel­| lett van, de ennek bevezetését je­lenleg időszerűtlennek és a gaz­dasági élet szempontjából kóros­nak tartja. Czirják Antal követelle a bá­nyászoknak és a bányaaltisztek nyuabérének a rendezését. Sürgős az OTI megreformálása ia. mert az nem lehet, hogy az OTI pén­zeit bérházszörnyetegek építésére és grófi birtokoknak a szanálására használják fel. Ember Sándor a fiatalság mun­kanélküliségének problémájával foglalkozott és kifejtette, hogy a munkaközpontokkal és kötelező munkaszolgálatokkal kellene ki tölteni azt az időt, amíg a fiatal munkáa a kenyérkeresetre alkal­maa korhalárt eléri. Fejlődött a társadalom szociális gondolkozása Bornemisze Géza ipari és ke­reskedelemügyi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Részle­tesen ismertette a munkaügyi egyezmények létrejöttél. A negy­venórás munkahét bevezetésére nálunk csak akkor kerülhet a sor, ha ez a rendszer a külföldi nagy államokban már bevált. Részlete­sen válaszolt a miniszter Peyer Károly beszédére és kijelentette, hogy ami eredményt a munkás­ság az utóbbi évtizedekben elért, azt nem a szociáldemokráciőnak köszönheti, hanem annak, hogy a társadalom szociális gondolkodása erősen fejlődött. A Ház ezután elfogadta a je­lentést, majd a mentelmi bizottság jelentését tárgyalta Huszouszky Lajos előadó előadásában. Az első vihar a „Viharsarok" körül tört ki. Az ügyészség Esz­tergályos János mentelmi jogának felfüggesztését kérte a Népszavá­ban megjelent „Vihar8arok" cimü cikk miatt. Hussovszky Lajos elő­adó javasolta a Háznek, hogy Esztergályos mentelmi jogát füg­gesszék fel. Takács Ferenc szólalt fel ezután. Arról beszélt: Féja könyvében nem volt más, mint hogy az iró felsorolta azokat a borzalma­kat, amelyeket Békés és Csongrád megyékben a nagybirtok kétség­kívül okoz a magyar népnek. A többség Esztergályos János mentelmi jogának felfüggesztésére szavazott. Nagy izgalom közben került sor Milotay István mentelmi ügyére. Az „Uj Magyarság" április 17-én megjelent „Eckhardt és a had­sereg" cimü cikke miatt a Ház Milotay mentelmi jogát sajló utján elkövetett vétség cimén függessze fel. A mentelmi bizottság azt ja­vasolta, hogy Milotay mentelmi jo­gát függesszék fal ebben az ügy­ben. Sulyok Dezső: Ez nem világ­háború, itt nem lehet dekkolni 1 Milotay egy pillanatig sem volt katona a háborúban, egész idő alatt dekkottl Az ellenzék tapsai közben a kor­mánypárton felállott Korniss Gyula, a képviselőház alelnöke s a jobb­oldali képviselők közül számosan követték. A képviselőház Milotay mentelmi jogőt felfüggesztette. Ezután áttértek az interpellá­ciókra. Fábián Béla a pénzügyminisz­terhez intézel! interpellációt a köz­ségi és törvényhatósági tisztviselők helyzeléről és atisztviselők, nyugdijasok fizetésrendezéséről. A köztisztviselői fizetések leszállítása óta — mondotta — a drágaság 8 százalékkal emelkedett. Az önkor­mőnyzatoknak a rendelkezések ér­telmében ciak akkor kell felemelni a tiaztvieelői fizetéaeket, ha arra fedezetet tudnak kimutatni. Fabinyi Tihamér pénzügyminisz­ter nyomban válaszolt. Kijelentette, hogy az autonomiák jogkörébe \aló belenyúlás lenne, ha egyaze rüen elrendelné, hogy az autonó­miák emeljék fel a lisztviselők fi­zetését. Kun Béla a tüzifauzsoróról in­terpellált. Azt fejtegette, hogy nem­zetközi fakartel van. A magyar erdőkitermelők csak 10—15 száza­lékig adtak szállítási igazolványt. Kit terhel ezért a felelősség? Ha kétbalkezesek szómára érdemren­det lehetne adni, ezért a minisz­térium tüzifaosztálya elsőosztályu érdemrendet kapna. A szabadfor­galom visszaállijására és a szállí­tási igazolványok fokozottabb ki­adásóra van szükség. Minden hiőny, ami a tű­zifa terén van, a szén­kartel hasznát növeli. Nleg kell akadályozni a kivándorlásokat Rakooszky Tibor az egyazoba­konyhaa lakások adómentességé­nek kiterjesztéséről interpellált. Mielőtt a tárgyra tért volna, eze­ket mondotta : — Tegnap volt tizenhat éve annak, hogy Sopron titkos szava zássai hűségesküt lelt Magyaror­szág meiiett. Ez volt a cselekvő revízió első lépése. Ezután Sulyok Dezső Albrecht királyi hercag állítólagos kivándor­lási akciója tárgyában interpellált. — Egy szervezetet akar létre­hozni a királyi herceg, amely a kivándorlást intézményesítené — mondotta Sulyok Dezső. — Nem vonom kétségbe senki jogót, hogy igyekezzék levezetni közállapotunk feszültségét, de mi­kor ilyesmiről van szó, a kérdés érdemével foglalkozni kell a Hőz­ban. — A kivándotlás következmé­nye voit azután az, hogy 400.000 katasztrális hold csúszott ki a ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom