Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-14 / 283. szám

10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 december 14 Vásároljon a <7x7//% ^ sárgaszínű CiíUííí könyvecskéjére Piatigorszky Kellemes látvány a zsu fo!ájig telt Városi Szinház, az elegáns közönség, az izgalommal lelt várakozás, mely az Aurora ez idei első bérleli hangversenyét megelőzte. A függöny szétnyílik, a színpadon megjelenik egy ma gas, karcsú fiatalember, a világ­hír és egy romantikus házasság nimbuszától öve«ve: Gregor Piatigorszky. * „Tizennyolcadik századbeli is­meretlen szerző szonátája", — mondja műsor. Iskolás, kissé merev muzsika, nem tud meg­fogni. Da már szárnyal a csodá­latos hang, Piatigorszky csellójá­nak féfias, tömör, klasszikusan tiszta hangja és előreveti magas­rendű élvezetek igérelét. Beethoven A-dur szonátáiéban tökéletes rész­letek egy-egy pillanatra a költészet tiszta régióiba emelnek, az egész azonban kissé széteső és darabos. Inkább a zongoristát csodáljuk itt, Valentin Pavlovszkyt, aki ma­radéktalanul érvényre juttatja a szonáta zongora szólamának min­den csapongó szépségét. A Fran­coeur szonáta vivo tételénél esz­mél az ember, hogy amit hall, az a csellómüvészet legmagasabb technikai gródusa, a virtuozitásnak olyan, szinte anyagtalan tünemé­nyt, ami bizonyára a csucspon'ját jelenti a tudásnak. * A műsor második részében az­után teljesen kibontakozott ez a bámulatos müvésizet.- eszményien tiszta üveghangok, csillogó futa­mok, per^ő spicattók, tömören zengő aipeggiók, bugó akkordok olyan gazdagságban, hogy gyö­nyörűség volt hallgatni. A Chopin nocrtune tündéri finomsága és ne­mesen szentimentális költészete után elemi erővel robbant ki a taps, amit a művész bőkezű rá­adásokkal jutalmazott, köztük egy Bach soiosvit-lei, ami, mintha nam is csellón szólna, egy orgona polyfoniéjót secellálta az összes szólamokkal és hangzatokkal. Gyönyörű hangverseny volt; hálá­sak vagyunk érte Piatigorszky nak és — az Aurorá nak. (£. I. dr.) szédét, mely után a Békésvőrme­pvei Kirendeltség részéről Krafcsik Ödön és ifj. Benárd Géza kama­rai előadók a kamarai kirendelt­ség feladatáról tájékoztatták a gaz­dákat és kérték a szarvasi járás gazdáit, hogy fogadják megértéssel a kirendellpóg törekvéseit és támo­gassák annak gazdaközérdekü munkásságát Vitéz Tepliczky János először a kataszteri tiszta jövedelem kérdé­sével foglalkozott és annak az ál­talános véleménynek adolt kifeje­zést. hogy különösen a szarvasi járásban arénytalanul magas a földek kataszteri osztályosába és igy az azon alapuló közterhek is aránytalanul magasak. Foglalko­zott a bekötőutak problémájával és más közérdekű kérdésekkel. A felvetett kérdésekre Varga Lengyelbundát Városi bundát Szőrmebekecset Téli férfiruhát vásároljunk Békéscsaba, Andrássy-ut 2. László megnyugtató választ adott, majd Borgulya Pál és Sonkoly György értékes felssólalása után a gyűlés véset ért. minisztertanács előtt a választójogi jauaslat (A B. K. tudósítója jelenti.) A kormőnv tacjai hétfőn délután 5 órakor Darányi Kálmán minisz­terelnök einöklé8ével miniszterta­nácsot tartottak. A minisztertanács először Szél József belügyminisz­ter ismertetésében a választójogi törvény­javaslatot tárgyalta 8 a megvitatásra került ré­szeket általánosságban elfogadták. A további részletekkel folytatólag foglalkozik a minisztertanács. Ezt követőleg Fabinyi Tihamér pénz­ügyminiszter és Hóman miniszte­rek előterjesztésében a közszol­gálatban ideiglenesen alkalmazott főiskolai képesitésüek díjazásának felemelésélről volt szó. Tanőcs ugy határozott, hogy az 1934 ben fel­vett ily alkalmazottak 1938. január l-lől havi 100 pengő helyett havi 140 t. a később felvett alkalma­zottak havi 80 helyett 85-120 pengőig terjedő díjazásban fog­nak részesülni. A minisztertánács este fél 10 órakor ért véget. Gazdagyülés a szarvasi járásban (A B. K. tudósítója ielenti.) December 12-én, vasárnap délelőtt több mint hőromszázfőnyi gazda­közönség jelenlétében nagyfontos­ságú problémák kerültek^szőnyegre Szarvason, a „Vigadó" nagyter­mében. A gyűlést a szarvasi járási és községi mezőgazdasági bizottságok rendezték. Élénk érdeklődés nyilvánult meg a gyűlés iránt, amelynek előadó­jául Varga László m. kir. gazda­sági tanácsost, a Tiozéntu ;i Mező­gazdasági Kamara tilkérát férték fel. Megjelent a gyűlésen Ugrin László járási főszolgabíró, Thaisz Lajos járási m. kir. gazdasígi fel ügyelő, valamint a Békésvárme­gyei Mezőgazdasági Kamarai ki rendeltség hőrom tisztviselője is. Az elnöki megnyitó után Varga László kamarai titkár előadása következett. A gazdák állandó és nagy figyelme közepetie ismertette az uj kamarai törvényt, részlete­sen és nagy alapossággal magya­rőzta meg a gazdaérdekképvisele­tek jelentőségét. Töbször is han­goztatta az öíazefogős és a nagy­fontosságú gazdaérdekben való egységes állásfoglalős szükséges ségét. — A többi társadalmi osztályok jól megszervezett érdekképvisele­teivel szemben — mondotta — a mezőgazdasági lakosság mindad­dig nem érhet el jelentős sikere­ket, mig meg nem mutatja és be nem igazolja, hogy a maga nagy tömegével osztatlanul áll törvényes érdekképviseleti testületei mögött. — Ezt megmutatni hivatottak az eljövendő választások, amikor a tiszántúli agrárlakosságból közel félmillió szavazatra jogosult egyén­nek kell kiküldenie képviselőjét a mezőgazdasági bizottságokon ke­resztül a mezőgazdasági kama­rába. Varga László ezutón a gazda­ifjusági szervezetek, egyesületek egységes alapon való megszerve­zéséről beszélt és arról, hogy a Kamara a közeljövőben Békés vármegyében is minden község bsn felállítja a gazdaifjak egye­sületeit, illetve minden késségben igyekszik megalakítani a gazdaif­jak egyesületeit. A gaidaközönség nagy éljen­zésael fogadia Varga László be A Békéscsabai Orvosi Kör tudományos ülésén a tifusz kérdését vitatták meg (A B. K. tudósítója jelenti.) A Békésctabai Orvosi Kör szom­baton este a Csaba szálló külön­termében rendezte tudományos ülését, amelynek tőrgya a typhus volt. A BzéDdZŐmben megjelenteket Becsey Oszkár dr. társelnök üd­vözölte és köszöntötte az előadó­kat is. Sajó Lajos dr. tolmácsolta a Szegedi Orvosi Kamara elnöké­nek, Meskó Zoitán dr. nak üd­vözletét, majd megtartotta előadá­sát a közigazgatási hatóságok fel adatáról a typhus megelőzésének szolgálatában. Utána a következő előadások hangzottak el : Dr. Donner László (Békéscsaba): Hasihagymáz Békéscsabán. Dr. Karolíny Lajos (Gyula): A typhus laboratóriumi diagnózisa. D/. Purjesz Béla (Gyula); A kór­házak szerepe a typhus megelő­zésében. Dr. Szeberényi János (Békés­csaba): Gyakorlóorvos éo typhus. Dr. Matusovszky András (Bé­késcsaba): Typhus vaccina a nő­gyógyászatban. Az előadósokhoz Röthler Imre dr. vármegyei üszti főorvos. Dob­szay dr. egyetemi m. tanár (Gvula), Kaáli Nagy Sándor dr. és Mózes Imre dr. véro«i állatorvos szóltak hozzá. A nagysikerű összejövetelt tőr­sasvacsora követte. Megépül a Tiszántúl — Dimántul transzverzális ut (A B. K. tudósítóra jelenti.) A Touring C ub és a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara út­ügyi értekezletén Kecskeméten rendkívül fontos bejelentés hang­zott el. Álgyay- Hubert Pál átlam­litkőr Bornemisza miniszter nevé­ben bejelentette, hogy hamarosan megépül a Tiszóntult, a Duna— Tisza közét és a Dunőnlult ösz­sxekötő hatalmas, modern transz­verzális u», mely Békéscsabáról kiindulva Kecskemétet érinti, majd Dunafö'dvőrnól kétfelé ágazva a Balaton és Pécs irányában fog futni. — FalhataImazŐ8om van annak kijelentésére, — mondotta az ál­lamtitkár — hogy a kormányzat ennek az útvonalnak a kiépítését egyik legfontosabb és legsürgő­sebb feladaténak tartja. Csak ugy visszhangzott a disz terem a meg megujoló lapaorkőn­lól, amikor az államtitkár beszé­déi befejezte. Együtt tapsoltak percekig a hivatalos kiküldöttek, a földbirtokosok és a kérgeste­nyerü, csizmás, bajuszos kecske­méti kisgazdák. A fontos kongresszuson Ra­kovszky Iván volt belügyminisz­ter elnökölt. Magnyitó beszédében uj, épitő útügyi politikát sürgetett. Szeitjóbi Staub Elemér, majd Kiss Endre kecskeméti polgőrmes­ter köszönte meg az uj utat. Te­leki Mihály képviselő és Balkényi Kálmán, az OMKE kiküldötte a városi kövezetvám süraős meg­szüntetését követelte. Kirchknopf Ernő, a Touring Club főiitkára, kifogásolta, hogy rossz ut vezet Bugacra. Kilenc késszurássai megölte szerelmesét a kikosarazott vőlegény (A B. K. tudósítója jelenti.) Jászladány község határában Biró András gazda birtokán volt szám­adó juháss Kun Sándor, aki ez évben került a Hortobágyról a Jászságba, beleszeretett Tóth Mar­git gazdasági cselédlányba. Meg is kérte a kezét, de kosarat ka­pott. A szerelmes legény tegnap látta, amint Tóth Margit éppen egyedül foglalatoskodik a konyhá ban, erre hirtelen ott termett, meg­tőmadta a leányt és kilenc kés szúrással megöite. A szolnoki kir. ügyészség megállapította, hogy a legény előre készült lelte elköve­tésére. Letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom