Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-05 / 277. szám

Ara O fillér Iiiiéscsiaba f 1937 december 5. vasárnap 64. évfolyam 277. szám k %itendel<íff; Nem lehet ezó nélkül napirendre térni a szerencsétlen József Attila •zörnyü tragédiája felelt. Nam le­het szemforgató sajnálkozással felsóhajtani: istenem 1 Kér érte. De hót, nagy beteg volt. Meg­váltás szóméra a haléi. Még ha ilyen, igazán költőiellen módon is hagyta itt ezt az árnyékvilágot. József Attila halóla nem szeren­csétlenség, hanem bűntény. Nem betegség áldozata a költő, aki agyongyötört lelke utolsó paran­csára a vonat elé vetette elfáradt testét, hanem gyilkossőgé. És ra­vatalánál, amelyet szerte az or­szágban ezrek és ezrek vesznek körül gondolatban zokogva, te­temre hívhatjuk a kort. Korunkat, amely megölte ezt az igaz köl­tőt. Önmagunkba kell néznünk erre a halálhírre. Számot kell vetnünk. Hiszen ebben az életben, amelyet itt élünk, ebben a assibbongó, kö­dös tepogatódzésban csak a kivé­telesen megrendítő tragédiák mély­re világító fényénél találunk ma­gunkra egy-egy pillanatra. Csak i ilyenkor látjuk, hogy a tülekedés­ben, amelyre kényszerülünk, mór­mar elvész Eiő ember. Hogy a hall­gatásban, amelyet most már ösz­tönös védekezésül magunk körül teregetünk, elvesztjük a mértéket, amelyhez a dolgokat és esemé­nyeket, az embereket és tetteiket igazítanunk kellene. Csak ilyenkor, a fojtogató megdöbbenés lidérc­nyomősőban érezzük a felelőssé­get, amelytől pedig pillanatra sem volna szabad szabadulnunk, hogy mi is részesek vagyunk benne. Ebben is és minden másban. József Attilát elpusztította a kor. A kor, amelyben élünk és mi em­berek, akik benne ágálunk. Ertet­lenül egymás iránt, meg minden iránt, ami pedig egyedül jogosítana arra, hogy embereknek nevezzük magunkat. József Attila költő volt — védtelen és kiszolgáltatott volt hát a mai élet minden komiszságá­nak. Mindenre érzékenyen reagáló lelkiismerete nem bírta el az igaz­ságtalanságot é« gonoszságot, mely­ben része volt. Naki — és csók­nak, akiket közelállónak érzett magéhoz. Éa akiken — hiába min­den rege a í>aó erejéről — segíteni nem tudott. Most befejezte. Pontot tett az élele utén, amely egyetlen percre sem volt hazug, színlelő, győva vagy megalkuvó. Meghalt fiatalon, gazdag lelkének ólombaöntött kin­cseit hagyva azokra, akik igazán gyászolni tudják. írjunk nekrológot róla. Születeti — szenvedett — meg­halt. Szókimondó, rr.egnem alkuvó magyar művész volt. Méltányolják Genfben a magyar gazdasági törekvéseket (A B. K. tudósítója jelenti) Fabinyi Tihamér pénzügy miniszter a pénzügyi bizottság tanácskozá­sainak befejeztével Ganfből haza­érkezett Budapestre és a Magyar Távirali Iroda munkatársa előtt az alábbiakban nyilatkozott útjáról: — Örömmel állapítottam meg, hogy a gazdasági javu'ással kap­csolaton pénzügyi és kereskedelmi erőfeszítések a pénzügyi buotlság most e'őször ülésező szakértői e'ő t is igen beható méltánylásra találta!'-, úgyszintén a bisotlsőg régi tanainál, akik már ho9szu évek óia érvényesitik befolyásukat és tevékenységüket a magyar gaz­dasági rekonstrukció szolgálatában. Sztálin — az Állam Fővédnöke (A B. K. tudósítója jelenti.) Moszkvából kerülő ulon érkezeit jelentés szerint Sztálin, aki eddig „a kommunista párt titkéra" ci­met viselte, elhatározta, hogy a szovjet által megejtendő elfő ál­talános választás u!án felvesii az Állam Fővédnöke cimét. Elhatá­rozását azzal indokolta, hosy jel­képes főméltósáera van s* ükség, amelyre a nép föltekinthessen. Az ülésen, amelyen Sstaiin ezt a tervét bejelentette, egyedül a jelen lévő Kun Béla szélit szem be, azonnal élesen és hatá­rozottan Sztálin tervével. Azzal vádolta meg, hogy possad­nyikbói csakhamar cár lenne és I. Napoleonnal hasonlította össze Sztálint, aki szintén azért válasz­tatta meg magát első konzullá, ho><y császárságénak útját egyen­gesse. A nem ellenőrizhető híradás szerint Kun Bélát az ülés után a cseko börtönébe vetették, de Sztá­lin lemondott arról, hogy tervét mcsi keresi tülvúye és aat jövőre haiesstotta. Száj- és körömfájás veszedelme miatt zárlatot rendeltek el Jugoszlávia felé (A B. K. tudósítója jelenti) Az Afrikából behurcolt vesiedel­mes állatbetegség továbbierjedé sének megakadályozása érdeké­ben a földmivelésügyi miniszté­rium állategészségügyi főosztálya minden előzetes intézkedést meg­tett. A földmivelésüfcyi kormány el­sősorban a külföldi államokból érkező óilatok általi nyerstermé­kek és ragályfogó tárgyak beho­zatalát vette szigorú ellenőrzés alá. A jugoszláv területeken észlelt megbetegedésekre vaió tekintettel a letenyei, nagykanizsai, novai és aisólendvai járásokra preventív zárlatot rendűitek el, melynek tar­tama alatt ezekről a területekről szarvasmarhát kivinni nem lehet. Békéscsaba társadalma lelkesen ünnepelte a kormányzót a frontharcosok vacsoráján (A B. K. tudósítója jelenti.) Az Orszőgos Fron'barcoa Szövet­ség békéscsabai szervezete tegnap este 9 órai kexdettel ünnepelte meg Horthy Miklós kormányzó nevenapját. A vacsorán, Jánossy Gyula pol­gármesterrel ez élén, megjelent a város társadalmának színe-java és a frontharcos szervezet lagjai nagy számmal. Feszült figyelem közepette emel­kedett stó'ásra Jánossy Gyula polgármester, aki nemesveretü be­szédben méltatta az ünnepség je­lentőségét. — Mi most ezért jöttünk össze, hogy őszinte lelkesedéssel és híjdotatiat ünnepeljük a legnagyobb magyar em­bert, a kormé nyitó ur Őfő méltóságét — 2H..OI, kezdte el beszédét óriási éljenzés közben. — Szeretném az őt megillető magasságban elibetek állítani, de nem lehet egy beszéd keretében összefoglalni azokat a felbecsül­hetetlenül nagy érdemeket, ame­lyeket véghez vitt. A pusrtulás széléről hozta vissza a nemzetet és o nemzetgyűlés ekkor őbenne látta azt a nagyeszű férfiú', aki az ország sorsát vasakarattal tudja keresztülvinni a megpróbáltatáso­kon. A nemzetgyűlés nem csaló­dolt ő benne. — Nem lehet kiérezni ezekből a szavakból, micsoda emberi erőt meghaladó feladat volt megszer­vezni a nemzeti hadsereget, hogy a magyer nemzetet megmentse a végpuszlulástól. — A kormányzó ur Őfőméltó­sága példát mutatott erra, hogyan kell viselkedni és a megalázott nemzetnek visszaadta önbizalmát és az 1919-ben elvesztett becsü­letét s az ő irőnyitősa mellett dacosan haladunk előre a magyar igazság országútján. Követnünk keli a legeUőbb és a legvitézebb frontharcost és engedje meg az Úristen, hogy az ő célját és a mi leg­forróbb vágyunkat, nagy­magyarország feltáma­dását elérjük. Harsogó é'jsnxés köaben mon­doit pohárköszöntőt Jánosay Gyula polgármester a kormányzóra. Eíutén Gally Károly dr. a helyi frontharcos főcsoport elnöke mon­dott nagyhatású beszédet, amely­ben annak az örömének adott kifeje­zést, hogya tűzharcos javaslat tör­vény beiktatásával a frontharcosok megkapták azt, amii a nemzet ad­hatott nekik. Többen fzólaltak fel ezutén, majd a közönség lelkes hangulatban a késő éjszakai órá­kig maradt együtt. 15 évi szigorított dologházra Ítéltek egy szökött fegyencet (A B. K. tudósítója jelenti.) A szekszőrdi törvényszék büntető tanőcsa tegnap tárgyalta Páncél János bűnügyét. Páncél még az ősszel szökött meg a sopronkőhidai fegy intézetből és sorozatos bűncselekményeket követelt el. Az ügyészség 17 rendbeli lopás bűntettével, egy rendbeli rablás és eRy rendbeli hatósági közeg elleni erőszak bűntettével vádolta Pán­cél Lajost. A törvényszék Ítéleté­ben a vád szerinti bűncselekmé­nyekben mondotta ki bűnösnek és ezért szigorított dologházra Ítélte, amelynek legkisebb tartamőt 15 esztendőben szabta meg. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom