Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-02 / 274. szám

Sékéscsaba, 1937 december 2. csütörtök 64. évfolyam Izgalmas vita volt a Házban az ifjúság neveléséről A kultuszminiszter kijelentette, hogy semminemű politikai agitációt nem tür el az iskolákban (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnap délelőtt folytatta a felsőház jogkörének kiterjesztéséről szóló javaslat tárgyalását. Az ülés megnyitása után Krüger Aladár ismertette az ügyvédi felhatalmazásról szóló javaslat közjogi és pénzügyi bizottsági tárgyalásairól szóló jelentést. Meisler Károly szerint a felsőhésak strukturája volt az oka, hogy a parlamentarizmus világszerte válságos őréit éli. Nálunk a régi főrendiházat teljesen átmentették a mostani felsőházba és igy történik meg, hogy sokszor konfliktusok keletkeznek a két HÓK között, különösen szociális problémák tárgyalásánál. Nekünk nem az a hivatásunk, hogy olyan fekőháaaí hozzunk létre, amelyet esetleg a közvélemény felnéboro dása elsodor, hanem olyant, amely a képvire

!őhézzaí együtt dolgozik az uj reformokért. Beszéde végén sürgette a felsőházi összeférhetetlenségi törvény megalkotását. Az elnök ismertette Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszternek Béldy Béla multheli interpellációjára adoti írásbeli válaszét a tüzifaellátős kérdéséről. Az első interpelláló Rakcvszky Tibor, aki egy sérkereszturi nagybérlei tárgyában intéz kérdést a földmüvelésügyi miniszterhez. Marschall Ferenc őllemtitkőr vőlaszolt a miniszter helyeit az interpellációra és rámutatott arra, hogy a vérmegyei taídasági albizottság tárgyalta le annakidején a ezerződést és ahhoz hozzá járult. Rakovszky Tibor viazonválaszőban kifogásolta, hogy Budepaat polgármestere azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, ho^y a vidéki munkanélkülieket tiltsák el a fővárosba való özönléslől. Aggodalommal vette tudomásul a miniszterelnöknek a németországi munkások előít tett kijelentésé?, hogy jövőre háromezer helyett hatezer munkás mehet külföldre dolgozni. Az ifjúságnak szüksége van nemzeti szellemű nevelésre Farkas István a pénzügyminiszterhez intézte interpellációját a lisEtforgaimi adó eilöriése tárgyában. Béldy Béla a Budapesti Orvosi Kamara uj rendelete tárgyában intézett interpellőciőt a belügyminiszterhez. Több köabesKÓlős után Béldy Béla kérte a jelenlévő belügyminisztert, hogy függessze fel a rendelet hatályát addig, amig rendezik a szegénységi bizonyítványok kiadásának a technikáját. Széli József belügyminiszter válaszát írásban közlik Béldy Bélával. Sulyok Dezső a kultuszminiszterhez interpellált: „a közép- és főiskolákon tanuló ifjúság államés nernzetfeifogősőnak helytelenirényu fejlődéséről." Egy uj irányzat a nemzet és a faj fogalmáról beszél. Abban a pillanatban, amint a faji kérdés aiapjőra helyezkedünk, elvesztjük tétjoguságukat ebben az országban.! (Helyeslés az ellenzékben). Az uj irányzat szembeállítja a keresztény vallást a faji vallással. Az őoturáni vallást kívánja az ifjúság lelkébe belpalótálni. A másik baj, nálunk fogalomzavar uralkodik. Hóman Bálint kultuszminiszter vőlaszolt ez interpellőcióra: — Ifjúságunknak igenis szüksége van nemzeti szellemű neve lésre. (Taps a jobboldalon.) Est szolgálják azok az intézkedések, amelyeket már éleibe léptetlünk a nevelés átszervezésével kapc«o* latban. — Már többször kijelentettem, — mondotta emelt hangon a miniszter — hogy az iskolában semminemű politikai agitációt nem tűrök. Amennyiben bármilyen oldalról is konkrét bejelentést kapok ilyen irányban, azonnal megindítom a vizsgálatot és a legszigorúbban eljárok. — Az egyetemi rendet minden körülmények közölt fentartjuk, — folytatta a kultuszminiszter. — Ezt az ulóbbi események is bizonyítják, amikor a magyar ifjusőgtól távolállő elemek tüntetést akartak rendezni, amit sikerűit elfojtani. Sulyok Dezső mondotta el ezután válaszát. — Amit a magyar fajról mondottam, azt Szekfü Gyula könyvéből vettem. Mocsáry Dániel: Rossz forrós. Sulyok Dezső: Szekfü azt irja, hogy a magyar fajtól az Árpádok kihalása idején már beszélni ném lehetett, mert beolvadások alakították őt a magyar nemzetet, úgyhogy az eredeti faji és verségi kötelékek úgyszólván teljesen elmosódtak. Én minden erőmmel a nemzet érdekében dolgosom, örömmel vettem tudomásul a kultuszminiszter kijelentését, hogy ő maga is az erőteljes nemzeti nevelés hive. — Ennek a kérdésnek is, mint az egész magyar politikai életnek, Achilles sarka az őszinteség hiánya. (Nagy zaj.) Meg kell mondani őszintén : nyilasok vagyunk-e vagy sem ? Ha nem vagyunk nyilas érzalmüek... ha keresztények vagyunk (nagy raj), akkor a nyilas mozgalmat meg kell fékezni. Nem lehet tovább folytatni azt a módszert, hogy ha akarom nyilas, ha nem akarom, nem nyilas. Ha akarom, középpőrti. Ezt tovőbb fenntartani nem lehet. Tessék szint vallani, demokratikus Magyarországot, vagy nemzeti szocialista Magyarországot akarunk-e. A kultuszminiszter válásiét egyébként tudomásul veszem. Három óra tájban Eckhardt Tibor és Hóman Bálint kultuszminiszter az üres kereszténypárti mezőnyben leült beszélgetni. Eckhardt Tibor felindultan magyarázott valamit a kultuszminiszternek, aki izgatottan hallgatta Eckhardt szavait. Egyszerre csak Hóman Bálint, felugorva Eckhardt mellől, ingerülten szólt felé: „Ezt kikérem magamnak I Miféle hang ez ?" Eckhardt nem válaszol. Báró Berg Miksa az első padsorban beszélgetett és látva a vihart Eckhardt és Hóman között, felkiáltott: „Hol vagyunk ?" Hóman Bálint, aki erre mór sápadt és izgatott lett, a terem közepére sietett és igy válaszolt: „Korcsmőban beszélnek igy. hol vagyunk, nem korcsmában 1" (Kiment a teremből.) Hóman kultuszminiszter elhagyja elhagyja az üléstermet 1 a Báró Berg Miksa kikéri, hogy a parlamentet korcsmához hasonlítsa miniszter. Amikor a kutuszminiszter már a folyóeóí és az üléstermet elvőlasstó vörös bóraonyfüggönyhöz ért, több kcrmőrjypár.i képviselő — kö?.tük Antal Isívőn is — utáne indult a teremből Eckhardt Tibor és a független kiagasd&pSrü képviselők egyideig bent maradiak. A kultuszminiszter mór kilépett a« ülésteremből, amikor bent még folytatódott a példátlanul éles szóváltás jobboldal és baloldal között. — Bogantík 1 — kiáltotta a független kisgazdapárti képviselők felé Baross Endre kormánypárti képviselő. — Ssésy?n, hogy ilyen megtörténhetik I — süvített most a teremben béró Berg Mikaa hangja. — Kikérjük magunknak 1 Kikérjük magunknak 1 — kiáltotta Néni jíhy Vilmos. — Botrány 1 Bolrány 1 — hangzott a jobboldalról. Bobory elnök állandóan rőzta a csengőt, mig végre as izgalmak elültek és Boczonődi folytatta interpellációját. AB interpeílációjőnek befejezése ulén, mielőtt még a miniszter vőiasii ára került volna a sor. Hóman Bálint kultuszminiszter visszatért a terembe, lement a terem közepén álló nagy asztalhoz és a következőket mondotta: — Bocsánatot kérek a tisztelt Háztól, de egy beszélgetés sorón olyan Bérlésben volt részem, melyet vissza kell utasítanom. — Képvisefőíőrsam azt mondotta, ho«y egy év óta én csinálom a nyilas politikát Magyarországon. Ezt kikérem magamnak, én nem szoktam kétfelé játszani. A Háztól pedig bocsánatot kérek. (Nagy taps a kormánypárti oldalon.) Hóman beszéde utén Eckhardt Tibor állott fel és erős hangon a következőket mondotta: — A kuliuszminiszler ur teljesen megfelelően mondotia el a beszélgetést. Da ha én azt rr.ondom, hogy a kultuszminiszter ur a nyilas politikát egy év óta csinálja, ez nam sértés hanem állítás. — Rágalom I Régalom I — kiáltják a jobboldalról Echerdt Tibor felé, aki igy folytatja a beszédét : — Miután a kultuszminiszter ur felszólított arra, hogy e tárcáján belül folyó és tolerált nyilaspropagandáról adatokat hozzak, én a legrövidebb időn belül a Ház elé terjesztem adataimat 1 Az ülés háromnegyed négy órakor ért m Mussolini vezércikke Japán mellett (A B. K. tudósítója jelenti.) Mussolini lapja, a Popolo d' Italia szerdán nasy vezércikket közöl a Duce tollából a tóvolkeleti kérdésről. A cikk szerint szavak épugy nem bagitenek Kínán, mint ahogyen Japánt sem lehet semmitől visszatartani. Japánnal szemben semmit sem lehet lenni, Japán sebezhetetlen. Ha a hatalmak együttes szolidaritást vállainak Kínéval, abból szintén csak Japánnak lesz haszna, mert csapatai minden segély* küldeményt zsákmányul ejtenek majd. Japőn csak sebezni tud, de megsebezni nem lehet. Japőn teljesen megváltoztatja keletőzsiai térképét.