Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-02 / 274. szám

Sékéscsaba, 1937 december 2. csütörtök 64. évfolyam Izgalmas vita volt a Házban az ifjúság neveléséről A kultuszminiszter kijelentette, hogy semminemű politikai agitációt nem tür el az iskolákban (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnap délelőtt folytatta a felsőház jogkörének kiterjesztéséről szóló javaslat tár­gyalását. Az ülés megnyitása után Krüger Aladár ismertette az ügy­védi felhatalmazásról szóló javas­lat közjogi és pénzügyi bizottsági tárgyalásairól szóló jelentést. Meisler Károly szerint a felső­hésak strukturája volt az oka, hogy a parlamentarizmus világ­szerte válságos őréit éli. Nálunk a régi főrendiházat teljesen át­mentették a mostani felsőházba és igy történik meg, hogy sokszor konfliktusok keletkeznek a két HÓK között, különösen szociális problémák tárgyalásánál. Nekünk nem az a hivatásunk, hogy olyan fekőháaaí hozzunk létre, amelyet esetleg a közvélemény felnéboro dása elsodor, hanem olyant, amely a képvire !őhézzaí együtt dolgozik az uj reformokért. Beszéde végén sürgette a felső­házi összeférhetetlenségi törvény megalkotását. Az elnök ismertette Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszter­nek Béldy Béla multheli interpel­lációjára adoti írásbeli válaszét a tüzifaellátős kérdéséről. Az első interpelláló Rakcvszky Tibor, aki egy sérkereszturi nagy­bérlei tárgyában intéz kérdést a földmüvelésügyi miniszterhez. Marschall Ferenc őllemtitkőr vőlaszolt a miniszter helyeit az interpellációra és rámutatott arra, hogy a vérmegyei taídasági al­bizottság tárgyalta le annakidején a ezerződést és ahhoz hozzá járult. Rakovszky Tibor viazonválasző­ban kifogásolta, hogy Budepaat polgármestere azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, ho^y a vidéki munkanélkülieket tiltsák el a fővárosba való özönléslől. Ag­godalommal vette tudomásul a miniszterelnöknek a németországi munkások előít tett kijelentésé?, hogy jövőre háromezer helyett hatezer munkás mehet külföldre dolgozni. Az ifjúságnak szüksége van nemzeti szellemű nevelésre Farkas István a pénzügyminisz­terhez intézte interpellációját a lisEtforgaimi adó eilöriése tárgyá­ban. Béldy Béla a Budapesti Orvosi Kamara uj rendelete tárgyában intézett interpellőciőt a belügy­miniszterhez. Több köabesKÓlős után Béldy Béla kérte a jelenlévő belügy­minisztert, hogy függessze fel a rendelet hatályát addig, amig rendezik a szegénységi bizonyít­ványok kiadásának a technikáját. Széli József belügyminiszter vá­laszát írásban közlik Béldy Bélá­val. Sulyok Dezső a kultuszminisz­terhez interpellált: „a közép- és főiskolákon tanuló ifjúság állam­és nernzetfeifogősőnak helytelen­irényu fejlődéséről." Egy uj irányzat a nemzet és a faj fogalmáról beszél. Abban a pillanatban, amint a faji kérdés aiapjőra helyezkedünk, elvesztjük tétjoguságukat ebben az ország­ban.! (Helyeslés az ellenzékben). Az uj irányzat szembeállítja a keresztény vallást a faji vallással. Az őoturáni vallást kívánja az ifjúság lelkébe belpalótálni. A má­sik baj, nálunk fogalomzavar ural­kodik. Hóman Bálint kultuszminiszter vőlaszolt ez interpellőcióra: — Ifjúságunknak igenis szük­sége van nemzeti szellemű neve lésre. (Taps a jobboldalon.) Est szolgálják azok az intézkedések, amelyeket már éleibe léptetlünk a nevelés átszervezésével kapc«o* latban. — Már többször kijelentettem, — mondotta emelt hangon a mi­niszter — hogy az iskolában sem­minemű politikai agitációt nem tű­rök. Amennyiben bármilyen oldal­ról is konkrét bejelentést kapok ilyen irányban, azonnal megindí­tom a vizsgálatot és a legszigo­rúbban eljárok. — Az egyetemi rendet minden körülmények közölt fentartjuk, — folytatta a kultuszminiszter. — Ezt az ulóbbi események is bizonyít­ják, amikor a magyar ifjusőgtól távolállő elemek tüntetést akartak rendezni, amit sikerűit elfojtani. Sulyok Dezső mondotta el ez­után válaszát. — Amit a magyar fajról mon­dottam, azt Szekfü Gyula könyvé­ből vettem. Mocsáry Dániel: Rossz forrós. Sulyok Dezső: Szekfü azt irja, hogy a magyar fajtól az Árpádok kihalása idején már beszélni ném lehetett, mert beolvadások alakí­tották őt a magyar nemzetet, úgy­hogy az eredeti faji és verségi kötelékek úgyszólván teljesen el­mosódtak. Én minden erőmmel a nemzet érdekében dolgosom, öröm­mel vettem tudomásul a kultusz­miniszter kijelentését, hogy ő maga is az erőteljes nemzeti nevelés hive. — Ennek a kérdésnek is, mint az egész magyar politikai életnek, Achilles sarka az őszinteség hiá­nya. (Nagy zaj.) Meg kell mondani őszintén : nyilasok vagyunk-e vagy sem ? Ha nem vagyunk nyilas érzalmüek... ha keresztények va­gyunk (nagy raj), akkor a nyilas mozgalmat meg kell fékezni. Nem lehet tovább folytatni azt a mód­szert, hogy ha akarom nyilas, ha nem akarom, nem nyilas. Ha aka­rom, középpőrti. Ezt tovőbb fenn­tartani nem lehet. Tessék szint vallani, demokratikus Magyaror­szágot, vagy nemzeti szocialista Magyarországot akarunk-e. A kul­tuszminiszter válásiét egyébként tudomásul veszem. Három óra tájban Eckhardt Ti­bor és Hóman Bálint kultuszmi­niszter az üres kereszténypárti mezőnyben leült beszélgetni. Eckhardt Tibor felindultan ma­gyarázott valamit a kultuszminisz­ternek, aki izgatottan hallgatta Eckhardt szavait. Egyszerre csak Hóman Bálint, felugorva Eckhardt mellől, inge­rülten szólt felé: „Ezt kikérem magamnak I Miféle hang ez ?" Eckhardt nem válaszol. Báró Berg Miksa az első padsorban beszél­getett és látva a vihart Eckhardt és Hóman között, felkiáltott: „Hol vagyunk ?" Hóman Bálint, aki erre mór sápadt és izgatott lett, a te­rem közepére sietett és igy vála­szolt: „Korcsmőban beszélnek igy. hol vagyunk, nem korcsmában 1" (Kiment a teremből.) Hóman kultuszminiszter elhagyja elhagyja az üléstermet 1 a Báró Berg Miksa kikéri, hogy a parlamentet korcsmához hasonlítsa miniszter. Amikor a kutuszminiszter már a folyóeóí és az üléstermet elvő­lasstó vörös bóraonyfüggönyhöz ért, több kcrmőrjypár.i képviselő — kö?.tük Antal Isívőn is — utá­ne indult a teremből Eckhardt Tibor és a független kiagasd&pSrü képviselők egyideig bent maradiak. A kultuszminiszter mór kilépett a« ülésteremből, amikor bent még folytatódott a példátlanul éles szó­váltás jobboldal és baloldal kö­zött. — Bogantík 1 — kiáltotta a füg­getlen kisgazdapárti képviselők fe­lé Baross Endre kormánypárti kép­viselő. — Ssésy?n, hogy ilyen megtör­ténhetik I — süvített most a te­remben béró Berg Mikaa hangja. — Kikérjük magunknak 1 Kikér­jük magunknak 1 — kiáltotta Né­ni jíhy Vilmos. — Botrány 1 Bolrány 1 — hang­zott a jobboldalról. Bobory elnök állandóan rőzta a csengőt, mig végre as izgalmak elültek és Boczonődi folytatta in­terpellációját. AB interpeílációjőnek befejezése ulén, mielőtt még a miniszter vő­iasii ára került volna a sor. Hóman Bálint kultuszminiszter visszatért a terembe, lement a terem köze­pén álló nagy asztalhoz és a kö­vetkezőket mondotta: — Bocsánatot kérek a tisztelt Háztól, de egy beszélgetés sorón olyan Bérlésben volt részem, me­lyet vissza kell utasítanom. — Képvisefőíőrsam azt mon­dotta, ho«y egy év óta én csiná­lom a nyilas politikát Magyaror­szágon. Ezt kikérem magamnak, én nem szoktam kétfelé játszani. A Háztól pedig bocsánatot kérek. (Nagy taps a kormánypárti olda­lon.) Hóman beszéde utén Eckhardt Tibor állott fel és erős hangon a következőket mondotta: — A kuliuszminiszler ur telje­sen megfelelően mondotia el a beszélgetést. Da ha én azt rr.on­dom, hogy a kultuszminiszter ur a nyilas politikát egy év óta csi­nálja, ez nam sértés hanem állí­tás. — Rágalom I Régalom I — ki­áltják a jobboldalról Echerdt Ti­bor felé, aki igy folytatja a beszé­dét : — Miután a kultuszminiszter ur felszólított arra, hogy e tárcáján belül folyó és tolerált nyilaspropa­gandáról adatokat hozzak, én a legrövidebb időn belül a Ház elé terjesztem adataimat 1 Az ülés háromnegyed négy óra­kor ért m Mussolini vezércikke Japán mellett (A B. K. tudósítója jelenti.) Mussolini lapja, a Popolo d' Italia szerdán nasy vezércikket közöl a Duce tollából a tóvolkeleti kérdés­ről. A cikk szerint szavak épugy nem bagitenek Kínán, mint aho­gyen Japánt sem lehet semmitől visszatartani. Japánnal szemben semmit sem lehet lenni, Japán sebezhetetlen. Ha a hatalmak együttes szoli­daritást vállainak Kínéval, abból szintén csak Japánnak lesz hasz­na, mert csapatai minden segély* küldeményt zsákmányul ejtenek majd. Japőn csak sebezni tud, de meg­sebezni nem lehet. Japőn teljesen megváltoztatja keletőzsiai térképét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom