Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-12-01 / 273. szám

lékéscsaba, 1937 december I. szerda 64. évfolyam 274. szám Nem hiába halljuk és olvassuk unos-untalan, hogy a mai idők legérdekesebb eseményei a távolkeleten játszódnak le. Azok a meglepetések, amelyekben a „nemzeti öntudalára" ébredt japán imperializmus részesiti napról-napra nyugat népeinek a saját orruknál tovább is látó fiait, már-már olyanok, amilyenekkel eddig még soha és sehol sem találkoztunk. Da bármennyire is megedződött BZ ember az ujabbsütetü távolkeleti szabadalmakkal szemben, ez az ujitás, amelyet a felkelő nap birodalmában most bevezettek, felülmúl minden eddigi politikai remekmüvet. A korszakalkotó találmányról amely „a nemzeti szellem mozgósítása" cimen kerül majd a történelem ritkasőggyüjteményébe, az egyik távirati iroda a napokban a következő hírt rö pitelte vilőggő : „A japán kormány ünnepélyesen kihirdette a nemzeti szellem mozgósítását. A legkisebb faluban is bizollságnak kell alakulnia s ennek az lesz a feladata, hogy kivétel nélkül minden egyes embert meggyőzzön a háború alatt szükséges önfeláldozás, kitartás és nélkülözés hazafiasságáról. Ugyanakkor az is kötelessége, hogy rendőrkézre juttassa azokat, akik nem mutatnak elég fogékonyságot e szellem iránt. Az illetők vagyona is elkobozható." Ugy látszik, a japánok alaposan megtanulták a leckét, amelyet az „egy üdvöiítő gondolat" európai szaktudósai adlak fel nekik. De neirciak eltanulták a tudományt fehér mestereiktől, hanem alaposan tul is szárnyalják azokat. Mert ilyen brutális nyerseséggel, ilyen szemérmetlen leplezetlenséggel azért európai erőszak nem mutatta ki a foga fehérét. Hiszen előfordult mór a történelem során, hogy az eszme hirdetői egy kis erőszakot is igénybeveltek és a vagyonelkobzás is igen kedvelt válfaja volt ennek az erőszaknak. Da — legalább mindig találtak némi bünösségi alapot, valami elfogadható okot hozzá. Japán nem kertel. Egyszerűen és magyarán kimondja, hogy — aki pedig nem lelkesedik a kellő mértékben, annak a vagyonát el lehet kobozni. Minden teketória nélkül. Azért a sorok közt mást is mond a hir, mint szokatlan formáját a meggyőzésnek. Azt is mondja, hogy az a sok emberfeletti lelkesedés, amely a halálbrigádokat és az eleven torpedókat egymásután állítja a japőn hadvezetőség ren delkezésére,— hogy ugymondjuk, nem elég átütő erejű, nem hatja át a japán nép széles rétegeit. Mert ha ugy volna, minek kellene akkor a „nemzeti szellem mozgó aitása." kerülhessen be valaki a felr őhézba. Helyesnek tartja az érdekképviseleti alapol. Minél előbb meg kell teremleni a képviselők összeférhetetlenségére vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi azt, hogy itt a Házban mindig csak független emberek szavazzanak. — Meggyőződésem — fejezte be beszédét —, hogy a felsőházi javaslat törvényre emelkedése kapcsán a felsőház méltó lesz arra az áldozatra, amit a képviselőház hozott. A javaslatot örömmel fogadja el. A Ház tegnapi ülése hőromnegyed kettő ütőn ért véget, A legközelebbi ülés ma délelőtt 10 órakor lesz a tegnapi napirenddel. Az interpellációkra fél 12 kor térnek ót. Hatórai tea a GyOSz kiküldötteinek tiszteletére (A B. K. tudósítója jelenti.) A Gyáriparosok Országos Szövetségének varsói tanulmónyi résztvevői kedden a lengyel főváros győrtelepeit tzemlélték meg. Délután 6 órakor a varsói Petőfi Sándor magyar egyesület, a Báthory magyar egyesület és a lengyel győriparosok és kereskedők rendeztek teát a magyar vendégek liszteletére. Zsenkievics lengyel államvasuti igazgató, a Báthory egyesület alelnöke és a Petőfi Sándor egyesület részéről Zsolnay Oszkár dr. köszöntötte meleg szavakban a tanulmányi csoport résztvevőit. Az üdvözlésre Bud Jőnos dr. volt miniszter, országgyűlési képviselő válaszolt a tanulmőnyi ut magyar résztvevői nevében. Javaslat a fegyverkezések korlátozására (A B. K. tudósítója jelenti.) A frontharcosok állandó nemzetközi bizottságának Pőrisban ülésező értekezlete tegnep befejezte munkőlaiait. Határozati javaslatot fogadtak el, amelynek érteimében a bizottságban résztvevő államok kormányaiknak javasolni fogják a fegyverkezések korlátozását. Elismeréssel nyilatkoztak a csabai légvédelmi gyakorlatról (A B. K. tudósítója jelenti.) A magyar rődió tegnap délutőn 4.45 kor beszámolt a békéscsabai elsőtétité8i gyakorlat páratlan sikeréről. Kiemelte azt, hogy az eredményről a dandár légvédelmi parancsnoka és a légoltalmi liga kiküldöttje a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott. Remek teljesítmény vott az, hogy az elsötétitést a parancs elhangzása után 30 másodperc alatt végrehajtották. Ez volt az első pénzügyi év

P amikor kiegyensúlyozott helyzet mutatkozott — mondotta Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a Népszövetség bizottsági ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) A Népszövetség pénzügyi bizottsága kedden foglalkozott Magyarország pénzügyi helyzetével. A délutáni ülésen először Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter mondott egyórás expozét. Előadása első részét az 1937. junius végével lezárt költségvetési év tényleges eredményei ismertetésének szentelte. Részletesen felsorolta az állami közigazgatás, mejd az egyes állami üzemeknek bevételeit és kiadásait, kiemelve, hogy a világválság kitörése utáni deficites évek után es volt as első pénzügyi év, amelyben deficit nélküli, kiegyensúlyozott helyzet mutatkozott. Ezután a jövő költségvetési év folyamaiba tett előkészítő munkálataival foglalkozott és kiterjeszkedett ezzel kapcsolatban a köztisztviselőknek Januárban életbelépS fizetésemelésére, a kormény által létesítendő aggkori munkésbiztositésra és mős kiemelkedő fonio8sőgu problémákra. Beszédét ezulőn csaknem egy óra hosszat tartó élénk eszmecsere követte, amelyben a pénzügyminiszter részletes választ adott mindazokra a kérdésekre, amelye ket a bizottság elnöke és annak egyes tagjai hozzája intéztek. Tíznapos szünet után tegnap tartotta első ülését a képviselőház (A B. K. tudósítója jelenti.) Tíznapos szünet ütőn tegnep foly tatta a képviselőház a felsőházi jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásét. Tiz órakor nyitotta meg a Hőz ülését Sztranyavszky Sándor elnök. A nap első szónoka Györki Imre volt, aki beszéde elején kifogásolta azt, hogy a közjogi javaslatok ilyen sorrendben kerültek a Ház elé, holott szerinte a vőlesztójogi javaslatnak kellett volna bevezetni a közjogi reformok sorőt. Kérte a szellemi és fizikai munkások felsőházi képviseletének ki terjesztését és a felsőházi képviselet aránytalanságainak megszüntetését. Azzal fejezte be beszédét, hogy a kormány vonja vissza ezt a javaslatot és terjessze be helyette a vőlasztős tisztasőgőról és titkossőgőról szóló törvényjavaslatot. Vitéz Balogh Gőbor beszédében rámutatott azokra a veszedelmekre, amelyek az alkotmányos és parlamentáris életet fenyegetik. Szerinte a felsőház szervezetébe be kell vonni olyan foglalkozóéi ágakat, amelyek most ott képviselve nincsenek. A felsőhőzat — mondotta — olyan szervezetnek kell tekinteni, amelyben a nemzet egyetemes akarata nyílvőnul meg. Ha csak bizonyos osztályok vannak képviselve a felsőházban, akkor bőrmilyen nagyméltóságú urak is a tagjai, a felsőháznak nem lesz politikai súlya. Bródy Ernő volt a következő felszólaló. Arról a nyugodt hangról beszélt, amely a javaslat tőrgyalását jellemzi. A kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvény régi, évek óla rendezésre váró kérdést oldott meg. Nem tudj?, mi volt az oka annak, hogy a felsőházi javaslat e-yszerra ilyen sürgős lett. Itt tulajdonképpen a képviselőház jogkörének szűkítéséről, a felsőház jogkörének kiterjesztéséről van szó. Majd arról beszélt, hogy most van egy irányzat, amely a képviselőház tagjainak a izámót csökkenti, a felsőhőzét emelni akarja. Csík József azt fejtegette, hogy ez a javaslat voltaképpen azokat az elveket teszi gyakorlalivő, melyeket mőr az előző törvény megadott, mert az előző törvény is elismerte a két Hőz egyenjogúságát. — Ma egyedül a szellemi arisztokrácia érvényesülhet politikai téren, — folytatta Csik — akár az alsó, akőr a felsőhőzban. A mai haladás szellemének nem is felel meg, hogy csak születés alapjőn