Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-28 / 271. szám

1937 november 28 BEKESMEGYEI KOZLON V 5 RIITflRT 3ZÉPET,ÉS JÓT OLCSÓN VÁSÁROLHAT DUlUrfl FIZETESI KEDVEZMÉNNYEL DEBRECZEN I ISTVÁN BÚTORÜZLETÉBEN (KASZÁRNYÁVAL SZEMBEN) ANDRÁSSY-UT 77. Külpolitikai szemle Irjai Lustig Géza „Örömmel állapiljuk meg — irja a Daily Hsrald —, hogy o rexis­Iák napja végképen leáldozott. Szétporladtak, mint egy szuvecs pöfeteg. Voltak és nincsenek I El­tűntek nyomtalanul." Az igazat szólva, a Daily Heiald némileg túloz. Való, hogy a iexi»ta pártban súlyos ellentétek ütköztek ki. Való, hogy a mozgalomban erősödnek a«ok a frakciók, ame­lyek Degrallet tisztjéről le akarják mondatni. Hir szerint Daye, a par Iamenti csoport feje lenne hivatott átvenni a vezetést. A nda szó sincs erról, hogy nyomtalanul eltűntek volna. Cíoioszlyéjuk mélyen bele­hasitolt a szocialista rögökbe. Fel eszméltették őket, feleszméltették s javitó viisgóra utalták. A be 'ga szocialista pártot évti zedeken keresztül Vandervelde nógatta, hol ide, hol oda, az a Vanderveld?, aki egyben a máso­dik internacionálét uralta. Az u'ób­bi időkben azonban egyre na­gyobb szerepet játszott a veterán harcos oldalán Henri de Man és Spaak, akik közül az első a pénz ügyi, a második a külügyi tárcát gondozta Van Zeeland alatt. Ez a két államférfiú, mindkettő törhe­tetlen szocialista, beszélte rá an­nak idején a partot, hogy lépjen koaliciora az országgyűlés legje­lentékenyebb frakciójával, a kato­likusokkal és együ'tasen vezessék ki az országot a gazdasági (om­lásból. A gazdasági válság hullá­mait azután da Man csakugyan lecsendesítette e az ő céltudatos irányítása nyomán sikerült is Bel­giumnak odavergődni, ahol a meg­szakadt fejlődés újból lendülethez s lélekzethez jutott. De Man köri 1, akinek tervgaz­dálkodását még a büszke angol­szászok is csodálták, a szocialista pártban lassanként uj csoportosu­lás indull erjedésnek és bizony meg< s^tt, hogy ezek a dissidensek fontos kérdésekben nyíltan ellen­zéki álláspontot foglaltak el a nyűtt orthodoxokkal szemben, akik ugy ragaszkodtak a maixi dogtnáhor, mint részeg kappan az eléje hú­zott vonalhoz. Elsőnek a rexismuisal szemben tanúsítandó poiiüka robbantotta fel a hidat a párt baloldali és jobb oldali szárnya között. Majd a spa­nyol kérdés, amely végleges sza­kítást idézett elő és döntő fordu la'ot hosott, Vandervelde és azok, akik hozzája szegődtek, erőszakot akartak venni a rexistákon, ason nyomban, ahogy jelentkeztek. Le­törni, kíméletlenül letörni őket: ezt a nótát duruzsolták folyton már akkor, amikor Degrelle füve alig­hogy sarjadozott. Amikor meg a rexista sajtó szellőztetni kezdte a a pénzforrásaikat, akkor egyene­sen ágyukat akartak szegezni a mozgalom ellenébe. Ám de Man nem állott kötélnek. Igen helyesen azt a felfogőst val­lotta, akinek nem inge, ne vegye magóra. Indítsanak a kipellengé rezeit elvtársak a rágalmazók el len pörlí ez az egyetlen járható ut, amely a vódak tisztázásához vezet és a maga hatáskörén belül vizs­gálatot rendelt el mindazon pénz­intézetek ellen, amelyeket a bíró­sági ítéletek a gyanú alól fel nem mentetlek. A rexismus fokozatos előretörése csak tovább mélyítette az árkokat a párton belül. Van­dtrvelde folyton folyvást nemzet­közi szempontokat hangoztatott, az ellenzék meg azt követelte, he lyenkedjék a párt nemzeti alapra, mert csak ilyeténkép remélheti kö' zömbösiteni a rexizmus hatását a baloldali tömegekre s politikai életre. A két irányzat a spanyol pol gárháboru nyomán szakitolt vég­kép egymással. A párt orthodoxai kezdettől fogvást a spanyol vörö sök megsegítését sürgették s kö zülük az, aki a Van Zeeland együt lesében a népjóléti minisztériumot vezette, mindent elkövetelt, hogy Van Zeelandot kiugrassa a bokor­ból és a semlegesség feladására birja. Számítását azonban keresz­tülhúzta a véle len. Nem kisebb galiba történt ugyanis, mint az, hogy a belga követség első tané csosát, Borchgravet, a madridi for radalmárok agyonlőtték. Egész Bel­sjum felzudult s elégtételt követelt. Es szenvedélyes, tumultuózus je­lenetek verték föl a parlament csendjét. Vandervelde a legcseké­lyebb elégtételt sem tartotia szük­ségesnek a madridi kormány ré­AUári Uf r a, {^Y' A Krypton rendkívül ritkán előforduló különleges nemesgáz^ A Krypton-gázzal töltött újszerű lámpa bámulatos tisztaságuk izzófehér lényt sugároz ,. rlr r iTBTrtirrf1ifUli-OT>>MllájMBifrBMSl ^——MII IV! jEz a tündöklő Krypton-fény nemcsak hogy nem kerül többe, d© csekélyebb áramfogyasztással jár i­Olcsóbban világítunk tehát /(és sokkal jobban!) ha lámpánk az uj T UNGSRAM KRYPTON Az Orion 99-es világrádió auto­matikus állomás behangolója pil­lanatok alatt hajszálpontosan kapcsolja a kívánt állomásokat. Kapható minden Orion rádiókereskedőnél Fenti készülék kapható: Ro senbaum nál Fenti készülék kapható: Hirsch Jánosnál széről s beérte Caballero immel­ámmal előadott msnlegetődsésé­vel. A de Man és de Spaak ve­zette szárny erélyes intervenciót követelt, ha semmi egyébért, hát Belgium méltósága érdekében. De még el sem aludt a Borchgrave ügye, amikor egy ujabb és foga­sabb probléma látogatott bee szo­cialistákhoz. Vanderveldenek meg a cimborájának, Hymansnak, a képviselőház alelnökének, eszébe ötlött, hogy Madridba ruccannak. Ha csak Madridba ruccantak volnál De nyilatkoztak is, még pedig ké­nyes dolgokról. Elitélőleg szóltak a belga kormány benemavatkozási politikájáról, a saját pártjuk „fa­sista érzelmeket tápláló zendülőt­ről" és kürtőn-furcsán lemoshatat­lan gyalázatnak minősítették, hogy éppen a belga parlament, ahol legrégibb idők óta fészkelnek a a szocialisták, tasadja meg a szo­lidaritást a Pireneusokon túlnan küzdő elvtársakkal. Vandervelde és Hymans fogadkoztak is, nem engedik cserbenhagyni a világ minden kincséért azokat a princí­piumokat, amelyeket a kommu­nista manifesztum leszögezett. Képzelhető, micioda ribillióban volt részük Brüsszelben — A szo cialista párt végrehajtóbizottsőgá­ban parázs összeütközésekre ke­rült a sor és nagy huza vona után, da Manék javaslatát meg is szavazták, amelyben élesen elitél­ték ez öregek nyalka szereplését. Vandervelde — mi telhetett oko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom