Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-19 / 263. szám

Ara O fillér ZLÖNY Békéscsaba, 1937 november 19. pé 64. évfolyam 263. szám A lisztforgalmi adó eltörlését kérik a városok (A B. K. tudósitója jelenti) Termelői és ipari körökben eay­arénl kifogásolják a lisztforgalmi adói. Legutóbb Szendy Károly, Budepest székesfőváros polgár­mestere emelt szót as indoktalan és as általános drágasági hutám­ban komoly tényezőként szereplő adónem ellen. Értesülésünk szerint Budapest polgármesterének erélyes állásfoglalásához csatlakoztak az ország nagyobb városai is, me­morandumot készítenek a lisztfor­galmi Bdó megszüntetése érdeké­ben. A memorandumot küldött­ségileg nyújtják át Fabinyi Tiha­mér pénzügyminiszternek. A tábla enyhítette Szálasi büntetését (A B. K. tudósítója jelenti.) A királyi ügyészség hilfelekezet elleni izgatás, valamint az állami és társadalmi rend erőszakos fel* forgatására irányuló vétség cimén emelt védet két röpirat miatt Szálasi ellen. A büntetőtörvényszék annak idején három havi fogházra itélte Szálasit. Az ítélőtábla Horváth tanácsa most kéthavi fogházra csökken­tette a büntetést. Az indokolás szerint ugyanis a röpiratok csak körülhatárolt keretek között hasz­nálták a „zsidó" kifejezés!. Súlyos izgalást mindössze az a megálla­pítása jelent a röpiratoknak, hogy „Magyarort zé g zsidó állam". Autó és paraszt­szekér karambolja (A B. K. tudósitója jelenti.) Szerencsés kimenetelű autószeren­csétlenség történt tegnap délelőtt a Szent István'téren. Kellner Béla békési lakos GA 192-es rendszámú személyautóján Békés felől jőve, a Baross- uccán át a főtérre hajtott. A Sséchenyi­ucca és a Szent István-tér keresz­teződésénél került váratlanul a gép­kocsi elé Kucsera András Kas­tély ucca 13. szám alatti lakos kétfogatú parasztszekere, melyeta tulajdonos fia hajtott. A szekér a főtér felől akart befordulni, az autó vezetője későn vette észre ebbeli szándékát és bér fékezett, az ősz­szeütközést már nem lehetett el­kerülni. Komoly következménye azon­ban szerencsére nem lett as ösz­szeütközésnek. A gépkocsi a lovak közé szaladt, az egyik állatnak felszakította a lábát, melyből vas­tag sugárban ömlött a vér. Emberi sérülés nem történt. A gyorsan kiszálló rendőri bi­zottság azt tisztázta, terhel-e va­lakit felelősség a szerencsétlen­ségért. Franciaország a benemavatkozás és az együttes biztonság mellett (A B. K. tudósitója jelenti.) Párisban a képviselőház külügyi bizottsága Delbos külügyminiszter meghallgatása után a következő közleményt adta ki : — A miniszter tájékoztatta a bi zottságot a brüsszeliértekezlet mun­káinak egyes szakaszairól, majd körvonalazta a francia kormáuy magatartásét. A kormány a ren­delkezésre álló eszközökkel a bé­ke ügyét igyekszik szolgálni. A miniszter ezután a bizottság több tagjának kérdésére válaszolt. A bi cottság kommunista tagja a Pirre­neusi határ megnyitását kivénia a spanyol kormánypártiak száméra. A külügyminiszter ezzel szemben védelmébe vette a be­nemavatkozás politikáját és utalt az Angliával való egyet­értés fenntartásának szükségessé­gére. Az együttes biztonság poli­tikájáról szólva, a miniszter meg­jegyezte, hogy Franciaország hü marad ahhoz az elvhez, hogy nem lehet ő maga az egyetlen állam, amely azt alkalmazza. To­vábbra is egyek akarunk maradni az amerikai és az angol demokrá­ciával. Űtévi fegyházra Ítélték a mezöberényi gyilkos legényt, aki vasvillával agyonverte bérestársát (A B. K. tudósitója jelenti.) Borzalmas gyilkosság részletet ele­venedtek meg tegnap délelőtt Me­zőberényben a községházán, aho­vá kiszállt a gyulai törvényszék Keszthelyi lanécsa, hogy letárgyal­ja Toldi László mezöberényi bé­reslegény bűnügyét. Toldi László szolgálati helyén augusztus 25 én este Szarvaszky Jéncs nevezetű társával italos ál­lapotban összeveszett. Majd amikor kissé lecsillapodtak Szarvaszky János bement az is­tólóba és lefeküdt. Toldi azonban bosszút forralt és amikor társa hamarosan elaludt magához vett egy villát és azzal ugy fejbesuly­tolta Szarvanszkyt, hogy annak az agyveleje nyomban kilocsant. A szerencsétlen béreslegény percek alatt, kiszenvedett. Toldi a gyilkosság után lefeküdt aludni és reg­gelig fei sem ébredt. Röggel odament gazdájához, meg­mutatta a vasvillét, miről est állí­totta : nem ludja, hogy az mitől véres. A gajdénak gyanús lett a dolog, bement az istálóba és ak­kor felfedezte a gyilkosságot s nyomban a csendőrökéit küldött. Toldi eleinte tagadott, de később mindent beismert. A tárgyaláson több tanút hallgattak ki, akik terhelő vallomást tettek a vádlottra, majd a perbeszédek után a bíró­ság ítélethozatalra vonult vissza. ítélethozatalra délután egy óra­kor került «or. A bíróság bűnös­nek mondta ki Toldi Lászlót és öt évi fegyházra és tíz­évi hivatalvesztésre itélte. A bíróság enyhítő körülménynek vette a vádiott fiatal korát és azt, hogy a gyilkosság elkövetésekor az italtól nem volt teljesen be­számítható. Az ítélet jogerős. A felsőházi reform vitája folyt a parlamentben (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülését 10 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Folytatták a felső­ház jogkörének ujabb megállapí­tásáról sióló törvényjavaslat vitá­ját. Az első felszólaló Buchinger Manó volt, aki a szociáldemokrata párt részéről szólt a javaslat ellen. Több kormánypárti szónok meg­betegedése miatt Antal István ál­lott fel ezután szólásra. — EB a javaslat — mondotta — lényeges alkotmányreformot visz végbe és ezért elvárhatjuk az egész társadalom szolidaritását. Közjogi indokként kell, hogy sze­repeljen az ősi alkotmány helyre­állítása, amelyet csak a két Ház paritásos jogkörén keresztül lehet elérni. — Teljes alkolmányreformról nem lehet szó addig, mig helyre nem állítjuk azt a helyzetet, hogy a törvényeket a nemzet és az ál­lamfő együttesen hozza. A ma­gyar felsőház tízéves működése alatt beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Magamévá teszem gróf Bethlen István felfogását, hogy a felsőház sohasem fog útjába állani a reformok megteremtésének. Rassay Károly a következő fel­szólaló. — Az előbb elhangzott beszéd alatt — mondotta — ugy érezte magát, mintha a mészáros-ipar el­nöke nyugalomba vonulva, mint állatvédő mondana lendületes be­szédet. Ha a magyar közéletben az alkotmányjogi problémák iránt kevés a megértés, annak az el­múlt rendszer az oka, az a kor­szak, amely a parlamentarizmus­sal szemben a totális állam gondolatát igyekszik propagálni. Egy ilyen rendszer elmúlása után ülünk itt és foglalkozunk egy ja­vaslattal, amelynek lényege a par­lamentárizmus mengmentésének gondolata. En a kétkamarás rend­szer hive vagyok, kritikám tehát nem az intézmény gondolata el­len irányul. — A parlamentáris kormányzat alapelve a nemzeti közvélemény érvényesülése, a nemzeti akarat felismerése és érvényre juttatása, az államférfiak feladata, hogy kihámozzák az igazi nemzeti köz­véleményt. — Mostanában beszélnek a par­lamentarizmus válságáról. Magunk is megállapíthatjuk, bogy a parla­mentarizmus működésében nehéz­ségek állottak elő. A háború után olyan bonyoiu t feladatok elé ke­rültek a nemzetek, amilyeneket a háború elöiti parlamentek egyálta­lában nem ismertek. „A többség önkénye ellen is küzdeni kell" Etután arról beszélt, hogy a két­kamarós rendszer védelmet jelent az önkény elien. Nemcsak az egye­sek önkénye, hanem a többség önkénye ellen is küzdeni kell. Ha a többség elveszti erkölcsi tartal­mát, ez sokkal nagyobb katasztrófa a nemzetre és reménytelenebb helyzetet teremt, mintha egy ki­sebb csoport ragadja magához át­menetileg a hatalmat. Rassay ezután feszült érdeklődés közben a titkos választójogról be­szélt : — Nem fogadom el általanos­ságban a javaslatot — mondotta —, mert a két Ház összeütközése esetére javasolt együttes szavazás semmi garanciát nem nyújt arra, hogy a nemzeti akarat érvénye­süljön. Az együttes szavazásra nem látok sem a mi történelmi fejlődésünkben, sem a külföldi al­kotmányokban megnyugtató pél­dát. Inkább maradjon rendezetle­nül ez a kérdés, ha nem tudunk megegyezni, minthogy ez benne maradjon a javaslatban. Nem fogadja el ezt a javasla­tot, mert ez nem a fejlődés útját biztosit ja, hanem barrikádokat emel a fejlődés utja elé. Lakatos Gyula beszélt ezután. Téved szerinte a közvéleménynek az a része, amely a két első al­kotmányjogi törvényben korrektivu­mot lát a titkos választójoggal szemben. A javaslatot elfogadja. A Ház tegnapi ülése délután 2 órakor ért véget. Ma délelőtt 10 órakor folytatják a felsőházi javas­lat általános vitáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom