Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-05 / 226. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 október 5* Őszi kabátok, ruhák ^ Várfldi Bála férfiruh9üzletében, Bikés csaba, Andrássy ut 2. sz. alatt Olcsó árak, szolid ktszolgájás Október 6-án csak fél napig lesz hivatal a postán (A B. K. tudósítója jelenít.) A pósta vezérigazgatóságának köz­lése szerint 8—11 óráig felvevő szolgálatot tartanak és egyszeri kézbesítést végeznek. Kiegészítik a bizonyítást Szálasi bünügyében (A B. K. tudósitója jelenti.) A budapesti büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa tegnap kezdte tár­gyalni Szálasi Ferenc nyugalma­zott őrnagy bünügyét. Szálasit, aki 1935-ben alakította meg a Nemzet Akarata Pártját, államfelforgatás büntette miatt helyezték vád alá. A vádirat felolvasása és Szálasi kihallgatása után a törvényszék fontos bizonyító okiratok beszer­zését rendelte el és elnapolta a főtárgyalást. A megvadult lovak felbontották a szénásszekeret (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnap délután egy órakor sze­rencsés kimenetelű kocsibalaset történt Békéscsabán a Kis Crnő és a Garai ucca sarkán. Antovszky János Liszt-ucca 9. szám alatt la kó földmives, szénával megrakott kocsiján haladt a Kiss Ernő-uc­cán, amikor a lovak megijedtek a Rosenthal-malomból közeledő AEGV motorvonattól és felborí­tották a kocsit. A földmives nagy ivben zuhant le a kocsiról és el­terült a kövezeten, szerencsére azonban kisebb horzsoláson kivül egyéb baja nem történt. Antovszkyt a mentők részesítet­ték elsősegélyben. Megtámadtak egy angol torpedórombolót a Földközi tengeren (A B. K. tudósitója jelenti.) Az angol tengernagyi hivatal je' lentése szerint ujabb kalózkodás történt. A Bazilsz angol torpedó rombolót tegnap a Földközi ten­geren egy tengeralattjáró megtá­madta, mire a torpedóromboló bombákkal válaszolt a támadásra, de nem tudják milyen eredmény­nyel. Hir szerint a titokzatos ten­geralattjákó egy másik angol tor­pedórombolót is megtámadott. Ed­dig még nem sikerült megállapí­tani, hogy milyen nemzetiségű volt a támadó búvárhajó. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon 8 239 . Október 5 és 6 án Scherlock Holmes Előadások hétköznap 5, 7. 9, vasár­és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna fl hiuatalos lista győzött az ügyuéöi kamarai uálasztáson (A B. K. tudósitója jelenti.) Vasárnap tartották meg Szegeden székelő ügyédi kamarában a tiszt­újító választásokat. A hivatalos lista telles egészében keresztül­ment • igy az elnöki tisztséget Széli Gyuia dr. nyerte el ismét. Békésmegyéből két választmányi tag került be, a rendes tagok köz zé Retsz József dr. (Békéscsaba) 128 szavazattal, a póltagok közzé Telegdy L^jos dr. (Békés). Ösz­szesen 151 szavazatot adtak le. Az ügyédi kamara helyi bizottsá­gának — a törvényszék területén — tagjai a következők: Tardos Dezső dr. (Békéscsaba), Crlstián Kálmán (Gyoma), Keppich Frigves dr„ Schrilfer Ferenc dr., Tury Fe­renc dr. (Gyula), Liszka Nindor dr. (Wezőbsrény) Kouássy Albert dr. (Orosháza), Nagy Bíla dr. (Szarvas). Makói estjével kezdte meg a „Márciusi Front" az alföldi előadás-sorozatát (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap délután tartotta a „Vá­lasz" Makón második irodalmi előadását. A Korona szálló nagy­terme zsúfolásig megtelt érdeklődő, lelkes közönséggel. Elsőnek Sárközt György emlé­kezett meg a „Válasz"-t létre kényszerítő magyar fájdalmak iro­dalmi megfogalmazóiról. A „haza­fiadén" Ady érezte a közeli múltban legerősebben ezt a szo­rongást a magyar népért. Neki ösztöneiben élő örökség volt ez a félelem. Móricz Zsigmond nyers őszintesége jelentkezik irodalmi elődként a háborút megelőző években. A háborús és forradalmi rázkó­dást nem követte a javító válto­zások áramlata. A fellépő ujabb írók nem tudták csak versbe és csak regénybe zárni maró élmé­nyeiket. Ereik, hogy újra és újra fel kell bolygatni a sebeket. Meg­jelent a nép őszinte uj szemlélete Erdélyi József és Illyés Gyula verseiben s velük párhuzamosan Kodolányi, Tamási éa Németh László, mint a próza hasonló felfogású művelői. A szellem rá­talált a népre. Ezek az írók nem tudják és nem akarják elválasz­tani müveikben az irodalmat a tényektől, a költészetet a tapasz­talattól. Ha kell szociológiai ala­posságot feszítenek a müvek ke­retébe, hogy annál erősebb len­dülettel egyengesség a segítés útját. A következőnek Kovács Imre beszélt A magyar föld és az iro­dalom kapcsolatairól. Nem teheti meg a magyar író — mondotta — aki magyar és nyitott és szem­mel jár az országban, hogy fal no fedezze a földet s a rajta nyomorgó 3 milliós népréteget: népet a nemzet alatt. Mig b millió hold föld van kétezer ember tu­lajdonában, addig 2 millió „föld­mives"-nek egyáltalán nincs földje. 48 nem oldotta meg a földdel kapcsolatos problémákat, legfel­jebb bizonyos rétegek részére. A nagy zsellér-tömegek sorsa ha lehetséges, még csak rosszabbo­dott. Ez a nyomora elől a néma forradalomba menekült. Milliók vándoroltak ki Amerikába akkor, amikor a románok már készültek Erdély elszakitására. (A jelenlévő rendőrtiszt itt figyelmeztette a be­szélőt, hogy tartózkodjék az izgató és nem irodalmi jellegű kijelen­tésektől.) A zsellérség ismeretlen életét tárta fel — folvtatta Kovács — Illyés Gyula a Puszták népében. Veres az öntudatos földmunkás rétet? nevében szólalt meg Szá­madás cimü müvében. Kivülök Féja, Erdei, Kerék éa Moldvay mutattak rá müveikben az egész ország vagv egyes részek bajaira. Ezek az írók tudományos eszkö­zökkel közelednek a beteg nem­zet testéhez, mint az anatómus a maga betegéhez. Ezek az írók nem hallgathatnak, mert nem akarják, hogy a Dunántúl is Er­dély sorsára jusson. Ha a három millió pro'etár részére elveszett a magyar föld, az ország is el­veszett. mert a parasztság élete rá van táblázva erre a földre. Az nem szeretheti ezt a hazát, nem küzdhet érte szívvel, aki csak szolgája a földnek és nem teljes jogú polgár. Nem akarunk — mondotta — a turgenyevi regényhős sorsára jutni, aki a maga hazájában fel­ismerte a parasztság bajait, de nem tudott kapcsolatot találni a néppel. Mi igyekszünk megtalálni az utat és kuruzslás helyett a gyógyítást választjuk. S ha ez a kor megtagad bennünket, tiszta szívvel az utókorhoz fellebbezünk. Illyés Gyula „Magyar utinapló"­jából olvasott fal egy részletet. Veres Péter Munkásság és iro­dalom cimmel kezdte előadását. A századforduló táján nem cse­lekvésre felhivó élmény volt az irodalom, hanem puBzta szórako­zás. A munkásság uj szelleme hozhatta volna meg, hogy valami köze legyen az írásnak a magyar­ság egészéhez. Ez az osztály azonban nem tudott döntő jelen­tőségűvé válni. Ezzel szemben a parasztság differenciálódott s a lefelé süllyedt 3 milliós tömeg sorsénak jobbítására sűrűsödik minden szellemi érték, mert e ponton dől el ez egész magyarság sorsa. A politikus munkája itt másod­rangú, a tervező szellemé az elsőség. Az irodalom ezen a fokőn közönség helyett már közösség figyeli az író munkáját. Erdei Ferenc Parasztság és iro­dalom cimmel vázolta, mint lett a paraszti élet az irodalomban, a magyar kultura legteljesebb ágában, témából és irodalomból kinövő problémává. Illyés verseiből olvasott fel, majd Féja Géza következett, aki arról beszélt, hogy a mult írói a magyar élet tennivalóiból meny­nyit valósítottak meg legalább müveikben. Higgadtan ütő szavai­nak igen nagy hatása volt. Én — mondotta — a polgári osztályból szármasom. Nehéz volt innen el­szakadni, de a történelmi felelős­ség parancsa nem engedett más választást, mint azt, hogy a nép mellé álljak. Az előadások alatt a meg meg­ujuló tapsok bizonyították a nagy­számú közönség együttérzését. Alispánt választott Arad-Csanád­Torontál megye (A B. K. tudósitóia jelenti.) Arad—Csanád—Torontél egyelőre egyesitett vármegyék törvényható­sági bizjttséga október 4-én tar­tott évi rendes közgyűlésén a fő­ispán kegyelettel emlékezett meg megnyitó beszédében az elhunyt Horthy István lovassági tábornok­ról és elhatározták, hogy hódoló dísztáviratban fejezi ki a közgyű­lés részvétét Horthy Miklós kor­mányzónak. Ezután került sor az üresedés­ben levő alispáni tisztség betölté­sére. Névszerinti szavazással Ring Béla főjegyzőt választották meg 157 szavazattöbbséggel 12 ellené­ben. A megválasztott alispán szék­foglalójában hangoztatta, hogy a keresztény népi politikának a híve és legfontosabb feladatának a szo­ciális és a sürgői mezőgazdasági problémák megoldását tekinti. Október 6-án nem jelennek meg a lapok (A B. K. tudósitója jelenti.) Október 6 ikán nemzeti gyászün­nepre való tekintettel, nem jelen­nek meg a lapok. A nemzeti ün­nep alkalmával csak reggel je­lennek mag a lapok, a déli és délutáni újságok valamint a más­nap regeliek nem jelennek meg. Zilahyé a Vojnich-dij (A B. K. tudósitója jelenti.) A Magyar Tudományos Akadémia a Vojnich-dijat ismét Zilahy La­josnak itélte oda a „Szűz és a gödölye" cimü darabjáért. Először 1925 ben „Süt a nap", másodszor pödig 1929 ben a „Tábornok" cimü darabjáért kapta meg az ösztöndijat. Ügyes aivizitört felveszünk Cim a kiadóhivatalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom