Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-11 / 256. szám

Ára D fillér EOZLON éfkésesaisa, ÍS37 november II. csist^Hők S4. évfolyam 256. szám Táviratilag üdvözli Békés megye közigazgatási bizottsága a liobel-dija Szent-Györgyi tanárt Ricsóy-Uhlarik Béla ár. főispán beszámolt a németországi magyar munkások helyzetéről (A B. K. iudósitója jelenti.) Békés vármegye közigazgatási bizottsága tegnap déle'őtt 9 órai kezdettel Rcsóy Uhlarik Béla dr. főiapán elnökletével ülést tartót*. Napirend előtt R'csóy Uhlarik Béla dr. főispán kegyeletes szavakban megemlékezett Haviár Gyuía dr. kir. közjegyző kormányfőlanácfosról, aki a napokban hunyt el. Haviár Gyula dr. tagja volt a közigazgatási bizottságnek is.. A főispán hangsúlyozta, hogy az elhunyt fétfiu megmulatta, hogyan kell a közigazgatási pályán munkálkodni és javasolta, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg, ezenkívül a közigezgutési bizottság az özvegynek táviratban fejezze ki részvétét. A javeslatot egyhangúlag magáévá tette a közigazgatási bizottság, mejd egyperces felállással adóztak végül elhunyt társuknak az ülés tagjai. Ugyancsak napirend előtt emelkedett szólásra Bertóthy Károly dr. kormónyfőtanécsos és hangsúlyozta, hagy a gyász mellett öröme is van a közigazgatási bizottségnak, bér ez nem tartozik szorosan a megyéhez, de ez az egész országnak az öröme, hogy egy magyar professzor megnyerte az orvosi Nobel-dijat. Kéri, hogy a közigazgatási bizottság boldog együttérzését foglalja jegyzőkönyvbe és Szent-Györgyi Albert dr. professzort táviratban üdvözölje. A közigazgatási bizottság egyhangú lelkesédéssel elfogadta az indítványt. Ezután Pánczél József dr. vármegyei főjegyző felolvasta az alispáni jelentést. Az alispáni jelenléshez elsőnek Telegdy Lajos dr. szólt hozzá. — Mielőtt az alispáni jelentéssel foglalkoznék, szeretnék egy olyan témát fejtegetni, amellyel már a legutóbbi ülésen foglalkoztam. A Németországban dolgozó munkások ügyéről van szó. Kitért ezután arra, hogy a vésztői nyilaskeresztes gyűlésen mintegy 3500 ember volt jelen, ami a község lakosságának egyharmadát teszi ki. Ez a körülmény nem megnyugtató és arra kéri a főispánt és az alispánt, hogy ennek a mozgalomnak a gyűléseit szigorú ellenőrzésben részesítsék. Szerinte ezek a gyűlések diktálják a tcmpét a kormányzatban. — A mi lelkünk nincsen elszakadva a munkásoktól és íapaazteltem, hogy a főispán és alispán ur mindenkor kiáliollak a munkásság érdekében. Azt azonban mi, ekik munkásokat foglalkoztatunk, tudjuk, hogy leromlott a munkások teljesítménye. Áttért ezután a tisztviselők fizetésére. Nem hiszi, hogy az 1933. évi fizetések visszaállítása egyensúlyozza mejd a drágaságot. Hangoztatta, hogy vannak nyugdíjasok, akiknél egyenesen czomoru a helyzet, de vannak olyanok is, akiknek a megélhetése biztosítva van és ezek ennek ellenére más munkába helyezkednek ell. Ezt meg kell szüntetni és akkor sok munkaerőt lehet elhelyezni. Végül a közmunka segélyezésnél kérte, hogy közmunkát esek arra érdemes emberek kapják. Báró Apor Vilmos dr. a szegény ellátás ügyét tette szóvá. Megemlitette, hogy Gyulán már a belügyminiszteri rendelet előtt szép eredményeket értek el ezen a téren, de ezt a kérdést esek intézményesen lehet végkép megoldani. Kéri a közigazgatási bizottságot, hogy tegyen javaslatot a minisz tériumban, hogy adómódjára vessék ki a szegény járulékot, mert mig a tisztviselők teljesitik a kötelességükei, a gazdeg emberek elzárkóznak ez adakozástól. Be iczey Géza kormányfőtanácsos, felsőházi tag a kataszteri felméréseket tette szóvá. Beliczey Géza magas kataszterezés ellen * — Amikor elfogadom az alispóni jelentést — mondotta —, rá kell, hogy mutassak arra a nyugtalansőgra, amelyet a kataszteri felmérések okoztak. Helyes lenne, ha a közigazgatási bizottság ebben az ügyban felirattal fordulna a kormőnyzalhoz, mert Békésmegyében van a legmagasabban megállapítva a kataszteri tiszta jövedelem, amelyet egyébként 15 évvel ezelőtt állapítottak meg. Most azonban, ha valaki kéri a kataszteri tiszta jövedelem kiigazitősót, akkor azt felemelik, ami igen szomorú őllapot. Sebők Eiek dr. kijelenti, hogy a közvélemény nincsen megnyugodva a galíciai bevándorlást illetőleg, mint azt az alispáni jelentés hangsúlyozza. Ebben az ügyben ismét most csak azért nem szólal fel részletesebben, mert az idegeneket ellenőrző hivatal megkezdte munkóját és re méli, hogy hemarosan Békésmegye is sorra kerül. A felszólalásokra először Márky Barna dr. alispán válaszolt. Telegdy Lajos dr.-nak azt válaszolja, hogy minden mozgalmat figyelemmel kisér, de a politikai gyűlésekbe csak ennyi beleszólása van, hogy megadja az engedélyt vagy nem. Továbbá kijelentette, hogy az arra érdemes munkásokkal törődnek a hatóságok. (Helyeslés.) — A törvény irja elő, hogy a szegényekkel törődjünk és törődünk is, mert ez fsjténk iránti szeretetből fakad. A szegény ügyben szükség lesz intézményes megoldásra. Kijelentette az alispán, hogy Beliczey Géza indítványát támogatja. Á galíciai bevándorlást illetőleg azt mondotta: — A galíciai bevándorlást illetőleg közvetlen tapasztalaim nincsenek. Ebben az ügyben a jelentések mind agy ssélaak s eoscmi jelenteni valónk nincsen. Egy esetben eltért ez a jelentés, de itt is kiderül', hogy az iratok rendben vannak. Ezt követőleg Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán válaszolt a felszólalásokra. Elsősorban a Németországban dolgozó munkások helyzetét ismertette. — Megállapítom, hogy a Németországban dolgozó magyar munkások helyzete általánosságban kielégítő, megfelelően keresnek és meg vannak elégedve. Huszonnyolc csoportot látogattam meg és bár a munkások a hosszú távollét után haza vágynak, mégis azt hangoztatták, hogy jövőre ismét szeretnének ki jönni. A kereseti viszonyok szeptember elseje éta lényegesen javultak. Ekkor kezdődtek meg az akkord munkák és 4—5 márkát is meg lud keresni egy munkás naponta. A kosztot már valamennyire megszokták, amit ugy tesznek elviselhetőbbé, hogy maguk főznek. A kormány is küldött magyar szalonét, amelyet nagy örömmel fogadtak a munkások. — Esetleges agitációnak semmi nyomóra nem akadtam, hisEen a munkások nem is tudnak németül, magyar nyelvű agitátorok sem félhetnek közelükbe. A németeknek évente 130.000 mezőgazdasági munkásra van szükeégük. Dolgozik ott 40—50 ezer lengyel ezudéla németek, osztrákok és bácskai munkások megssállott területről. Ha ezek a nemzetek nem tartanak az agitáciétól, akkor nekünk sem kell aggódnunk. Egyébként semmi különösebb elbánásban sem részesülnek, ami miatt elégedetlenek lehetnek majd az itthoni helyzettel. Azt hiszem, ezek a tapasztalatok meg fogják nyugtatni a közvéleményt. Semmiféle izgatást nem tiiriink — A politikai gyűlésekkel kap* csolatosan köztudomásu, hogy a sajtó pártállása szerint növeli vagy csökkenti a jelenlevők szőmát. Ezeket a számokat bizonyos óvatossággal kell fogadni. Semmi aggodalomra nincsen ok, mert a gyűléseket ellenőriztetjük és semmiféle izgatős nem történhetik, mert akkor az ügyészségre kerül. — Hangsúlyozom azonban, hogy más pártoknak a hangja is szélsőséges. Izgatást semmiféle irányból nem vagyok hajlandó megtűrni. A főispán a munkáskérdésben osztja az alispán véleményét. — Akik a magyar hazával szemben elvégzik a kötelességüket, azokkal szemben mi is teljesítjük kötelességünket. A kormőny is a munkásság életnívójának emelésére igyekszik. A téli közmunkaakcióban csak az arra érdemes embereket kell foglalkoztatni, a nemdolgozó mentalitás szűnjön meg. A szegény-ügyben szükségesnek tartja, hogy a társadalom figyelmét felhívják az adakozásra. Beliczey Géza felszólalősára kijelentette, hogy Beliczey Géza a tőle megszokott agilitással szállt ismét síkra a gazdák érdekében és ajánlja a közigazgatási bizottságnak, kogy a javaslatot tegye magáévá.