Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-11-11 / 256. szám

Ára D fillér EOZLON éfkésesaisa, ÍS37 november II. csist^Hők S4. évfolyam 256. szám Táviratilag üdvözli Békés megye közigazgatási bizottsága a liobel-dija Szent-Györgyi tanárt Ricsóy-Uhlarik Béla ár. főispán beszámolt a németországi magyar munkások helyzetéről (A B. K. iudósitója jelenti.) Békés vármegye közigazgatási bi­zottsága tegnap déle'őtt 9 órai kezdettel Rcsóy Uhlarik Béla dr. főiapán elnökletével ülést tartót*. Napirend előtt R'csóy Uhlarik Béla dr. főispán kegyeletes sza­vakban megemlékezett Haviár Gyuía dr. kir. közjegyző kormány­főlanácfosról, aki a napokban hunyt el. Haviár Gyula dr. tagja volt a közigazgatási bizottságnek is.. A főispán hangsúlyozta, hogy az elhunyt fétfiu megmulatta, hogyan kell a közigazgatási pá­lyán munkálkodni és javasolta, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg, ezenkívül a köz­igezgutési bizottság az özvegynek táviratban fejezze ki részvétét. A javeslatot egyhangúlag magáévá tette a közigazgatási bizottság, mejd egyperces felállással adóz­tak végül elhunyt társuknak az ülés tagjai. Ugyancsak napirend előtt emel­kedett szólásra Bertóthy Károly dr. kormónyfőtanécsos és hang­súlyozta, hagy a gyász mellett öröme is van a közigazgatási bizottségnak, bér ez nem tartozik szorosan a megyéhez, de ez az egész országnak az öröme, hogy egy magyar professzor megnyerte az orvosi Nobel-dijat. Kéri, hogy a közigazgatási bizottság boldog együttérzését foglalja jegyző­könyvbe és Szent-Györgyi Albert dr. professzort táviratban üdvö­zölje. A közigazgatási bizottság egyhangú lelkesédéssel elfogadta az indítványt. Ezután Pánczél József dr. vár­megyei főjegyző felolvasta az al­ispáni jelentést. Az alispáni jelenléshez elsőnek Telegdy Lajos dr. szólt hozzá. — Mielőtt az alispáni jelentés­sel foglalkoznék, szeretnék egy olyan témát fejtegetni, amellyel már a legutóbbi ülésen foglalkoz­tam. A Németországban dolgozó munkások ügyéről van szó. Kitért ezután arra, hogy a vésztői nyilaskeresztes gyűlésen mintegy 3500 ember volt jelen, ami a község lakosságának egy­harmadát teszi ki. Ez a körülmény nem megnyugtató és arra kéri a főispánt és az alispánt, hogy ennek a mozgalomnak a gyűléseit szigorú ellenőrzésben részesítsék. Szerinte ezek a gyűlések diktálják a tcmpét a kor­mányzatban. — A mi lelkünk nincsen elsza­kadva a munkásoktól és íapaaz­teltem, hogy a főispán és alispán ur mindenkor kiáliollak a mun­kásság érdekében. Azt azonban mi, ekik munkásokat foglalkozta­tunk, tudjuk, hogy leromlott a munkások teljesítménye. Áttért ezután a tisztviselők fize­tésére. Nem hiszi, hogy az 1933. évi fizetések visszaállítása egyen­súlyozza mejd a drágaságot. Han­goztatta, hogy vannak nyugdíja­sok, akiknél egyenesen czomoru a helyzet, de vannak olyanok is, akiknek a megélhetése biztosítva van és ezek ennek ellenére más munkába helyezkednek ell. Ezt meg kell szüntetni és akkor sok munkaerőt lehet elhelyezni. Végül a közmunka segélyezésnél kérte, hogy közmunkát esek arra érde­mes emberek kapják. Báró Apor Vilmos dr. a sze­gény ellátás ügyét tette szóvá. Megemlitette, hogy Gyulán már a belügyminiszteri rendelet előtt szép eredményeket értek el ezen a té­ren, de ezt a kérdést esek intéz­ményesen lehet végkép megoldani. Kéri a közigazgatási bizottságot, hogy tegyen javaslatot a minisz tériumban, hogy adómódjára ves­sék ki a szegény járulékot, mert mig a tisztviselők teljesitik a kö­telességükei, a gazdeg emberek elzárkóznak ez adakozástól. Be iczey Géza kormányfőtaná­csos, felsőházi tag a kataszteri felméréseket tette szóvá. Beliczey Géza magas kataszterezés ellen * — Amikor elfogadom az alis­póni jelentést — mondotta —, rá kell, hogy mutassak arra a nyug­talansőgra, amelyet a kataszteri felmérések okoztak. Helyes lenne, ha a közigazgatási bizottság eb­ben az ügyban felirattal fordulna a kormőnyzalhoz, mert Békésme­gyében van a legmagasabban megállapítva a kataszteri tiszta jövedelem, amelyet egyébként 15 évvel ezelőtt állapítottak meg. Most azonban, ha valaki kéri a katasz­teri tiszta jövedelem kiigazitősót, akkor azt felemelik, ami igen szo­morú őllapot. Sebők Eiek dr. kijelenti, hogy a közvélemény nincsen megnyu­godva a galíciai bevándorlást il­letőleg, mint azt az alispáni jelen­tés hangsúlyozza. Ebben az ügy­ben ismét most csak azért nem szólal fel részletesebben, mert az idegeneket ellenőrző hi­vatal megkezdte munkóját és re méli, hogy hemarosan Békésmegye is sorra kerül. A felszólalásokra először Márky Barna dr. alispán válaszolt. Te­legdy Lajos dr.-nak azt válaszolja, hogy minden mozgalmat figyelem­mel kisér, de a politikai gyűlé­sekbe csak ennyi beleszólása van, hogy megadja az engedélyt vagy nem. Továbbá kijelentette, hogy az arra érdemes munkásokkal tö­rődnek a hatóságok. (Helyeslés.) — A törvény irja elő, hogy a szegényekkel törődjünk és törő­dünk is, mert ez fsjténk iránti sze­retetből fakad. A szegény ügyben szükség lesz intézményes megol­dásra. Kijelentette az alispán, hogy Beliczey Géza indítványát támo­gatja. Á galíciai bevándorlást ille­tőleg azt mondotta: — A galíciai bevándorlást ille­tőleg közvetlen tapasztalaim nin­csenek. Ebben az ügyben a jelenté­sek mind agy ssélaak s eosc­mi jelenteni valónk nincsen. Egy esetben eltért ez a jelentés, de itt is kiderül', hogy az iratok rendben vannak. Ezt követőleg Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán válaszolt a fel­szólalásokra. Elsősorban a Német­országban dolgozó munkások hely­zetét ismertette. — Megállapítom, hogy a Német­országban dolgozó magyar mun­kások helyzete általánosságban ki­elégítő, megfelelően keresnek és meg vannak elégedve. Huszon­nyolc csoportot látogattam meg és bár a munkások a hosszú távollét után haza vágynak, mégis azt hangoztatták, hogy jövőre ismét szeretnének ki jönni. A kereseti viszonyok szep­tember elseje éta lényegesen javultak. Ekkor kezdődtek meg az akkord munkák és 4—5 márkát is meg lud keresni egy munkás naponta. A kosztot már valamennyire meg­szokták, amit ugy tesznek elvisel­hetőbbé, hogy maguk főznek. A kormány is küldött magyar szalo­nét, amelyet nagy örömmel fogad­tak a munkások. — Esetleges agitációnak semmi nyomóra nem akadtam, hisEen a munkások nem is tudnak néme­tül, magyar nyelvű agitátorok sem félhetnek közelükbe. A németek­nek évente 130.000 mezőgazdasági munkásra van szükeégük. Dolgo­zik ott 40—50 ezer lengyel ezudéla németek, osztrákok és bácskai munkások megssállott területről. Ha ezek a nemzetek nem tartanak az agitáciétól, ak­kor nekünk sem kell aggód­nunk. Egyébként semmi különösebb el­bánásban sem részesülnek, ami miatt elégedetlenek lehetnek majd az itthoni helyzettel. Azt hiszem, ezek a tapasztalatok meg fogják nyugtatni a közvéleményt. Semmiféle izgatást nem tiiriink — A politikai gyűlésekkel kap* csolatosan köztudomásu, hogy a sajtó pártállása szerint növeli vagy csökkenti a jelenlevők szőmát. Ezeket a számokat bizonyos óva­tossággal kell fogadni. Semmi ag­godalomra nincsen ok, mert a gyű­léseket ellenőriztetjük és semmi­féle izgatős nem történhetik, mert akkor az ügyészségre kerül. — Hangsúlyozom azonban, hogy más pártoknak a hangja is szél­sőséges. Izgatást semmiféle irány­ból nem vagyok hajlandó meg­tűrni. A főispán a munkáskérdésben osztja az alispán véleményét. — Akik a magyar hazával szem­ben elvégzik a kötelességüket, azokkal szemben mi is teljesítjük kötelességünket. A kormőny is a munkásság életnívójának emelé­sére igyekszik. A téli közmunka­akcióban csak az arra érdemes em­bereket kell foglalkoztatni, a nem­dolgozó mentalitás szűnjön meg. A szegény-ügyben szükségesnek tartja, hogy a társadalom figyelmét felhívják az adakozásra. Beliczey Géza felszólalősára ki­jelentette, hogy Beliczey Géza a tőle megszokott agilitással szállt ismét síkra a gazdák érdekében és ajánlja a közigazgatási bizott­ságnak, kogy a javaslatot tegye magáévá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom