Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) október-december • 223-297. szám

1937-10-03 / 225. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 október 374* Népszínmű kell a magyarnak Amióla köztudatba ment ét az s megállapítás, hogy a népdal szerves részé* képezi nemzeti közművelődésünknek 8 hogy nemzetünk kiapadhatatlan erőforrásai a népéletben és a népszokásokban vannak, egyre többen és többen elevenítenek fel elfeledett régi da lókat és sürgetnek néprejii gyűjtéseket. A népsHnmü felelevenítését azonban csodálataiképpen nem. 50—90 eszterdő^el ezelőtt volt egy rövid korszak, amelyben írók és költők a néplelek kiaknézhatatlan bényéiból hoztak felszínre különböző alakban csiszolt kincseket 8 azokat népszínművek formájában a nagyközönség bírálata elé vitték, ame'y azokban élvezetet is talált, mint pl. Győry Vilmos Nótás Katájában és Öregbéresében és Géczy István népszínműveiben. Manepság azonban sehol az országban nem mutatnak be színtársulataink népszínműveket, pedig több színigazgató keresett még egy-két év előtt is oly magyar szirpadi írót, aki valami szépmeséjü s dalai óllal is élvezetességet szerző népéleti lérgyu színmű megírására vállalkoznék. Mégsem adtak elő népszínmű ujdonségot az egész országban mér évek óla egyet sem. Igaz, hogy fővárosunknak népszirhéza nircs. Da igaz az is, hogy nem egyedül a budapesti szintiéi látogaió közönségtől függ egy színdarab sikere. Ámde a vidéken épugy, mint a fővárosban értéktelen, nivótalan zenéjü divatos operettekre és vígjátékokra helyezik a fősuiyt, vagy pedig külföldi silányságokat erőszakolnak a közöncégre széz, kétszáz, három száz előadásban, ami n»*m a közönség száméra „sláger", hanem a direktorok részére, akik könnyű munkával szerzett bevételeik dacéra sem igen fizetik rendesen sem művészeiket, sem pedig a nyugdijiiletményeket. Az utóbbi években a falu poétái ée írói között sok szép tehetség fedet ődött fel. A dalkoilők nagy seregeben is ujabb és ujabb nevek tűnnek fel. Még sincs népies elemet, népszoi óst, ncprejío! feltüntető 8 eredeti dalokat népszerűsítő színdarabunk. Egyik jeles irónk ezt irta nemrég egyik legelterjedtebb napilapunk vasárnapi mellékletében híres magyar nótákról közöl! cikkében, hogy „Jónás Jancsi a k'tünő cigányprímás csak egy nóíét irt, de ez aztán népszerű is lett." Ez az állítás nem fele 1 megavalósögsak. Jónás ugyanis érvényesülést keresve Amerikába vándorolt h s ott egy-két éven ét zenekart is vezetett s azzal löbb városban működött. Később azonban Clevelandban telepedett le, mozihsgedüssé leit és sok síép nótái komponált. Ezek kö?ü! tizet a „Szabadság" szerkesztősége adott ki körülbelül 20 év elölt, de legalább ötször annyit szerzett. Én is játszollem Clevelandban legalább három tucat nótáját. Ezek azonban holt tőkét jelentenek számára. Jónéson kivül legalább husz olyen zeneszerzőt ismerek, akiknek többszáz nótája szintén holt tőkét képez, mert nem akad kiadójuk. Mind attól fél, hogy a nóíéskönyv nem lesz kelendő.. A Ntwyorkben élő és emlékiratainak sajtó alá rendezésével foglalkozó, már 18 év óta nem hangversenyző 80 éves Serly Lajos a Népszínházban elő adott népszínmüvekhez irt dalBi révén lelt híressé. De vájjon ma, amikor színtársulataink nem adnak elő néprzinmüveket és senki sem ir ilyen tárgyú darabokat, hopyan kapjon hírnévre a nóteszerző ? Nem minden dalköl'ő elégszik meg ezzel, hogy rövidéletű szerzeményei a Nótás Hetilepben publikáltainak, vagy a rédió műsoréba vétetnek fel több évi időközönként. Mecénásokat kellene arra találni, hogy a népszínmű ismét divatossá váljék, va^y irodalmi társaságainknak kellene pályadíjakat kitűzni efajta színpadi müvekre, hogy a néplélek kincseiből vegyen táplálékot felfrissülést kereső és éltető erő utón vágyódó lelkünk. Azt hiszem, hogy ezzel nem kívánok lehetetlent. Zsilinszky Lsjos dr. pert Hét uiöéki nagy lap indít a Pesti napló ellen isztességtelen uerseny cimen (A B. ti. tudósítója jelenti.) A Békésmegyei Közlöny olvasói is jól ismerik azt a kiéleződött helyzetet, amely a Pesti Napló és a nagyobb vidéki lapok köiölt a Pesti Napló özle'i magatarlósa folytén támadt. Ez az önvédelmi hBtc most uj fejezetéhez érkezeit, amennyiben hét jelentős vidéki lep keresetet nyújtott be a budapesti törvényszékhez a Pesti Napló ellen. A kereset, amelynek 13 oldalra terjedő anyagéból az erde kesebb részleteket az alábbiakban adjuk, a tisztességtelen versenytől szóló törvény 1. éa 2. § aelapján emel panaszt a Pesti Napló ténykedése ellen. „Tekintetes kir. Törvényszék! A Pesti Nepló cimü, Budapesten megieienő politikai napiiep immér 88 ik évfolyamét éli. A Pesti Napló kiadó tulajdonosa a „Pesli Napló Részvénytársaság", amely önálló cégként ven ugyan bejelentve, de közismert, ho&y e lep ez úgynevezett „Az Est" sejlókofiszern keretébe tartozik, már pedig ezen érdekeltség keretébe lerlozó mindhárom napilap: „Az Est", „Pesti Napló" és a „Magyarország" valósággal bevitték az olvasóközönség köztudatéba azt, hugy a lap előállítása céljóból „Az Est" sajlókonszern egesz hirszers ő és feldőli,o^ó epparétuea mindegyik lap részére rendelkezésre éli. A három napilap megjelenési időpontját valósággal szállóigéve tette Az Est Sajtóvóllalat, hirdetvén a „reggel, délben, esté"-l, amelyből a „Reggel" — a Pesti Napló. A Pesti Nep'ó tehát — reggeli újság. Nincs egyetlen olvasó, aki ezt ne tudná, legalább is, aki ne errői legyen meggyőződve. 1937 szeptember hó 8 ika óta a Pesti Nepló példányai már jókor reggel megérkeznek a vidékre olyan vonatokkal, amelyek Buda pestről este 11 és 1 óra közölt indulnak el. Az előfizető a reggelijénél mór ott találja a Pesti Naplót és egyidcben olvashatja azt el a saját városéban megjelenő napilapokkal. A Pesti Napló vidéki reggeli megérkezése nekünk súlyos kórokat okoz. A legtöbb újságolvasónak a napi munkásság megkezdése előtt nircs több ideje az olvasásra, mint amennyi arra elegendő, hogy egy újságot átlapozzon és könnyen arra az elhatározásra jut, hogy ha máregyidőben jelenik meg e

áy helyi és egy fő vérosi lap, ekkor sokkal inkább a vidéki lapot rendeli le, mert hiszen ez országban, de a nagy világban történt eseményekről is a fővárosi lapból részletesebb tájékozódást nyer, mér pedig csupán a helyi hírek miatt az olvasó közönség nagy része egy helyi lapot nem rendelne meg. A technika és éllalóben a gyorratég fejlődése azonban nem lehet tekintettel kicsinyes szempontökre I A közönség kényelme és pontosabb kiszolgálása minden lepvállalatnak elsőrendű feladata, mer pedig az eutó fejiődesét sem lehetett megállítani útjában csak azért, hogy kért ne tegyen a bérkocsi iparosoknak 1 Ha tehát a Pesti Napló jókor reggel tényleg meg tud érkezni a vidékre, ugy akkor nekünk meg keli hajolnunk a 20 ik század ez ujabb technikai vívmányai előtt és a közönség érdekei iránt való aló zellal panelunkat még haliatnunk sem lehet. A Pesti Naplónak vidéken jókor reggel való megjelenése azonban nem egy technikai továbbfejlődésnek ez ál.omésa és eredménye! Nfm az a Pesti Napló jelenik meg ugyanis vidéken, amelyik Budapesten, tehát nem az történik itt, hogy a Pesti Napló megtalálta a módját annak, hogy előzéke nyen ugy szolgálja ki az olvasót, hogy a fővárosi reggeli lap mór reggel a vidéki olvasó kezében legyen, hanem külön példányokat nyomat a vidék részére, amelynek halvény sejtelme sincs arról, hogy ő nem ezt az újságot olvassa, amelyik Budapesten jókor reggel a legfrissebb híranyaggal kerül az uccára. A Pesti Nap'ó Rt. vidéki példádéin nem tünteii fel ezt, hogy ez külön a vidék részére készült hiányos kiadás, hanem ugy adja azt az oivasó kezébe, hogy az azt higyje, hogy ő most ugyanazt a lapot olvassa, ami a fővárosban kerül terjesztésre. Megtéveszti igy a Pesti Napló saját előfizetőit, de megtéveszti az egyes péidányonkint vásárlókat is, mert az olvasó igazán nem oknyomozza azt, hogy hogyan és mint történt az, hogy a lap e reggeli órákban már a vidékre érkezeit, — hiszen utóvégre a repülőgép korszakóban élünk I Az az újságolvasó azonban, aki vidéken a Pesti Naplót kézhez veszi, nem tudhatja azt, hogy ő nem azt az újságot olvassa, amelyik Budapesten a fővárosiak részére is megjeleni. Az újságolvasó abban a feltevésben él, hogy ő azt a lapot kapja kézhez, amelyben mindazt a híranyagot megtalálja, amit egy reggel megjelenő napilap sajlókonszero egybe tudott részére az „Az Est" egész apparótuBa gyűjteni, A Pesti Nap'ó azonban nem elégszik meg azzal a passzív magatartással, hogy tévedésben tartja az olvasóit, hanem szükségesnek látta azt, hogy aktive is megtévessze az olvasókat, hogy megcáfolja és tagadja, — az alábbiak szerint, — letagadja 1 — hogy vidéki olvasóinak nem azon példányokat bocsátja rendelkezésére, mint a fővárosiaknak. Gondosan ügyel arra is a Pesti Nep'ó, hogyha az oivasó talán kétkedőleg fejét csóválva csodálkozik azon, hogy hogyan volt lehetséges e tüneményes gyorsaság, nyomban meg legyen győződve arról, hogy ez igenis lehetséges, mert hiszen „Mindenben első a Pesti Napló" és „Nyomdatechnikai felkészültség, vilaghirszolgólati megszervezettség, saját külföldi szerkor z'cségeivel való éllandó telefonkapcsolat lehetővé teszi a Pesti Napló számára vidéken is mindenült a reggeli kézbesítést." A Pesti Napló fővárosi és vidéki lappéldányainak összehascn'itásából kétségtelenül megállapítható, hogya vidéki közönség nem ugyanazon tartalmú lapot kapja kézhez, mint a pesti. Minthogy a Pesti Napló kiadóhivatala kénytelen a vidékre szétküldött példányok híranyagát este 7a 10 óra körül lezárni, egész természetes, hogy a lapokba nem kerülhet bele az a hir, ami csak 10 óra után óil a szerkesztőség rendelkezésére." Eíutén 6 oldalon keresztül bizonyítékokat sorol fel a kereset^ amelyek a Pesti Napló azonos dátumu budapesti es vidéki kiadásait összehasonlítva, megállapítják az utóbbiak hiányosságét. „Mindegek alapján keresetei indítunk a Pesti Napló r. t. budapesti bej. cég ellen és kérjük a tekintetes kir. Törvényszéket: méltóztassék jelen keresetünk folytén a perfelvételre, majd érdemleges tárgyalásra rövid határ" napot kitűzni és a lefolytatott perrendszerű eljárás után iléletileg megállapítani, hogy : 1. alperes azon magatartása^ amely szerint a vidéki olvasók részére a fővárosi iapokkal meg nem egyező tartalmú példányokat bocsát rendelkezésre anélkül, hogy kifejezetten fellüntetné azt, hogy a vidéki példányok a fővárosi példányoknak hiányos híranyagét terfa'mazzák, 2. továbbá az a magatartása^ hogy az a) alatti körlevélben azt a valótlan tényállítást állitja, hogy a Pesti Napló „ugy mint eddig egy kiadósban jőlenik meg," „Hírszolgálatunk, amelynek a viiág minden nagy városában meg vannak önálló szervei és nyomdánk célszerű átszervezésével sikerült elérnünk, hogy a korai vonatokat lapszállitás céljaira igénybevehetjük, anélkül, hogy a Pesti Napló híranyaga csonka lenne", 3. végül azon magatartósa, hogy a b) alattiban azt közli, hogy „teijes reggeli lapos, tökéletes hírszolgálatot nyújt már a kora reggeli órákban", az 1923 évi V. f. c. 1. és 2. §• aiba ütköző tisztességtelen versenyt képez és alperest e magatartósának azonnali abbahagyására, valamint a jelen perrel felmerülő költségeknek 15 nap alatti, különbeni végrehajtés terhével való megfizetésre kötelezni."