Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-22 / 164. szám

2 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY 1937 julius 22 Szombat este érkezik Csabára ifj. Horthy Miklós, a MUSz elnöke (A B. K. tudósítója jelenti) Ifj. Horthy Miklós, a MUSz elnöke értesítette a CsUE elnökségét, hogy a vasárnapi kerületközi verseny alkalmából, Nagykállóból, ahol uszodaavatéson vesz részt, szom­bat este 6—7 óra között autón érkezik meg Békéscsabára. A Csa­ba-szálló.előtt R csóyUhlarik Béla dr. főispán, Békéscsaba hatóságai és a déli uszókerület vezetői fo­gadják a MUSz elnökét, aki az éjszakát Gyulán, a vármegyehá­zán fogja tölteni. Ifj. Horthy Miklóson kivül a MUSz elnöksége részéről Kelenfi Gyula dr., Fadgyas Miklós dr., Balogh László dr. és Méray László dr. jönnek al, kik közül az előbbi kettő szombat délben érkezik Bé­késcsabára. Amennyiben Kelemen Kornél dr., az OTT elnöke akadá­lyozva lenne a megjelenésben, Prém Loránd főtitkár jön el a kerület­kőzi versenyre, mig a kultuszmi­nisztérium képviseletében Tátray­Felicidesz Román osztálytanácsos lesz itt Békéscsabán. A versenyen részlvevő keiüle­tek vezetőségeinek képviselői az alábbiak: Fehér J. Istsán elnök, Vuikovlcs Lajos dr. főtitkár, Wan­nie András dr. uszókapilány (D M), Schmiedt László dr. főtitkár. Vdr nagy E'emér dr. uszókapitény (Nyugat), Szántó György főtitkár (Észak), Torródi Géza uszókapi­tény, Lőwy József főtitkár (Kelet). A versenyen, amelyen 55-60 válogatott uszó sfarlhozá'léséra számítanak, szegedi és orosházi meghívottak is indulnak külön számokban. Csík Ferencről n ég nincs biz­tos hir, de számítanak arra, hogy az olimpia magyar hőse nem hagyja ki Békéscsaba meghívását. A vizipolóprogramot két mér­kőzés fogja adni. Az első aCsUE —SzVSE II. leez, a második Du­nántul—Dél válogatott. A strand nem tulnagy méretei miatt a férőhelyek korlátozott szám­ban állnak rendelkezésre, ajánla­tos tehát a jegyek elővételben való megvásárlása. A Békéscsabáról Szegedre származott „nyilasvezér" botránya Altmann Károly szervezési fönök — zsidó? A szegedi nyilasok azonban bolygatni kezdték Altmann múltját, aki erre merész elhatározással Onódyra változtatta a nevét, de mikor okmányai felmutatásét sür­gették, azzal téri ki, hogy írásai Erdélyben elvesztek. Most azután végleges kenyértö­résre került a sor. Fehér a Hitler­bajuszos Altmannt kitelte a párt­ból, nyilván a szállongó hirek miatt, amelyek szerint Allmann — zsidó. Onódy-Altmann viszont kijelen­tette, hogy nem hagyja magát. El­határozta, hogy moBt már saját szakállára szervez nyilas pártot. Először Páiffy Fidélhez fordult, akivel azonban ugylátszik nem sikerült megegyezni. Erre merész elhatározással Festetich ellenfelé­vel, Balogh Istvánnal, a debreceni nyilas képviselővel tárgyaltak Alt­mann éa kitett társai, aki viszont hajlandó volt pártjába b fogadni a szakadár szegedi nyilasokat és Onódy-Altmannt nevezte ki sze­gedi helytartójául. Altmann ilyen­formán most volt főnökével, Fe­hér Istvánnal szemben veszi fel Szegeden a harcot. (A B. K. tudósítója jelenti) i A szegedi nyilasok párthelyisége mér messziről felismerhető azok­ról a rajzokról és plakátokról, ame­lyeket időről időre elkoboz a rend­őrség. Ezek mögött az izgató tar­talmú röpcédulák és rajzok mö­gött azonban — a Rákóczi-téri párt­helyiség falai között — viharos személyi harcok dúlnak. Fehér István a szegedi nyilasok vezére, aki Festetich Sándor gróf hívének vallja magát, öaszeütkö zésbe került Altmann Károllyal, a nyilasok szervezési főnökével. Altmann Békéscsabáról került Szegedre, Hitler-bajuszt visel és a nyilasok legszélsőségesebb frak­ciójához tartozik. Mindezek ellenére Fehér, mikor néhány nappal ez­előtt „tisztogatást" rendezett a párt­ban a sok elbocsátásra ítélt nyilas között, Altmann Károlyt, a szer­vezési főnököt is kitette a Rákóczi­téri helyiségből. A nyilasok eleinte nem tudták, mire magyarázzák a szervezési fő­nök menesztését, mire kiderült, hogy — Altmann származása és állítólagos zsidó külseje adott okot a radikális szakításra. Altmann Károly szervezési fő­nöknek ugyanis, mielőtt Ssegedre jött, Békéscsabán volt autóüzlete és üzletfeleinek legnagyobb része éppen csabai zsidóvallásu polgá­rokból került ki. Altmann — állí­tólag „csak" üzleti érdekekből — tüntetően zsidókkal barátkozott és több ízben ugy igyekezett saját magát is feltüntetni, mint aki szin­tén zsidó. Mikor aztán Altmann Szegedre került és felcsapott nyilas szerve­zőnek, csabai ténykedését azzal magyarázta, hogy csak azért val­lotta megát zsidónak, mert üzleti -érdeke uyy kívánta, mert egyéb­.ként szigorúan árja és a nyilasok .zászlójára esküszik... Gyújtogatás egy sopronmegyei faluban (A B. K. tudósitója jelenti.) A lopronmegyei Hegykő község­ben a házak falán kézzel irt fel­iratokat találtak, amelyek arról számoltak be, hogy a községben nagy tüz lesz nemsokára. S való­ban, a következő éjszaka Árki Lajos portáján kigyulladt a pajta. A nagy szélben hat lakóház és 18 gazdasági épület pusztult el, de odaégtek állatok és baromfiak is. Ez mér a második gyújtogatás a megyében, amelyről előre „tájé­koztatták" a közönséget. Molnár Lajos útmester tragikus halála — ahogy a szemtanú látta — Szivbénulás olts meg, az ügyészség kiadta a temetési engedélyt (A B, K. tudósitója jelenti.) Tegnap reggel lapunk híradása nyomán futótűzként terjedi el a városban Molnár Lajos útmester tragikus halálénak hire. A széles körökben ismert, javakorban lévő úriember elhunyta általőnos rész­vétet ke'tett annál is inkább, mert e haláleset körülményei az első pillanatokban kissé furcsának tet­szettek. Beszélgettünk Torró Emil forgalmi adóhivatali főnökkel, aki csaknem végig szemtanúja volt a traxédiának 8 mélven megrendülve ismertette előttünk a történteket. — Molnár Lijos egy hétlel ez­előtt megvette autómat — mon­dotta Torró Emil — s többizben elkísértem útjaira, hogy mellettem belejöjjön a vezetésbe. Kedd dél­után öt óra tájban is elindultunk együtt a csanédapácai uton a Bo­tyőnszki tanya felé, amely a 103 as kilóméterkőnél feks-ik a nhol Mol­nár Lajos méhese ís volt. Utitér­sem, az uj autótulajdonos veze­tett. Utköiben sok mindenről be­szélgettünk. Panaszkodott, hogy felesége nem szívesen látja az autóvételt, félti őt, pedig neki a sok keréknérozée ért, érzi a szivén. — Odakint a tanyán egyenesen a méhekhez tartott Molnár, pedig nagyon melege volt, izzadt s ezt a méhek nem szerelik. Amikor kissé megtörölte magét, anélkül, hogy ál­arcot vett volna fel, kinyitotta a kap­tárt. Én hátrább állottam s még mo solyosrva odaszólt, hogy talán csak nem félek... Igenlőleg iniettem s azt feleltem: nem szerelem a méh­szurésokat. Közben a tanyás be­ment, hogy kihozza védőálarcát, de visszajött azzal: használhatat lan. A másik pillanatban pedig — ilyen fatális véletiensorozst volt az az egész — megfordult Moln ír 8 felém sietve isv szóit: „Egy mér megcsípett, kérem húzza ki a ful­lánkol." A szűrés a jobb arc kö­zepén történt. Még hozaám sem ért, ismét feljajdult : „Jaj, ismét megcsíptek itt a bal fülemen!" Mi­kor mellém állt, egyszerre csak el­séoadt, alig érthetően hebegte: „Rosszul vagyok..." Megdöbbenve néztem, nem tudtam, mi történhe­tett vele. Lefektettük a földre, vi­zes borogatást tettünk rá, mit sem használt... Hörögni kezdett, száján légbuborékok tűntek elő, pulzusa kihagyott. — Kétségbeesve hagytam ott é« hetvenes tempóban rohantam Újkígyósra orvosért, de nem talál­tam. Visszafordultam • mire a tanyához ériem, Botyánszki már csendes megadással jelentette : meghalt... Robogtam be a város­ba, hátha tévedett az az egyszerű ember s nehezen sikerült egy or­vost autóba ültetnem, előbb ket­tőt nem találtam otthon. Visszatér­ve az orvos is csak a beállott halált konstatálta. Mégegyszer be­mentem Újkígyósra, hopy értesít­sem a csendőröket és kivigyem a hatósági orvost, aki ugyan eljött velem s megállapította: szivbénu­lás történt, ez okozta a halált a méh8zurá8októl függetlenül, de ki­derült, hogy nem volt illetékes, mert az a határrész csak a köz­rend szempontjából tartozik Újkí­gyóshoz. Ijjy került sor egy csa­bai városi orvos kivitelére is, aki megállapította, hogy a jobb arcon a fulénk vénát ért s a szűrés he­lye megdagadt, kissé kék is volt, de mindez nem vállolta ki a ha­lált. — Ilyen az emberi élet... E?y perc és már csak volt... Nagyon sajnálom szegény Molnár Lajost és családját s emellett még örül­nöm kell, hogy nem az autóban történt a szivbénulás... Az ügyészség boncolás nélkül megadia a temetési engedélyt, igy Molnár Lajost ma délulán kisérik utolsó útjára a ref. egyház szer­tartása szerint a Széchenyi-liget melletti r. kat. temetőbe. Az angol külügyi vita kiterjed az egész világhelyzetre (A B. K. tudósitója jelenti.) Az angol alsóházban Eden kül­ügyminiszter Mander képviselő kér déaeire válaszolva kijelentette, hogy ez angol kormány képviselője a be nem avalkozási bizottság ülé­sén olyan bejelentést tett, amely szerint az angol kormány nem já­rul hozzá a tárgyalások halogatásához. Esutén további kéreéseket in­téztek Edenhez azzal kapcsolat­ban, hogy Japán támadása sérti Észak-Kína felségjogait s ezért haj­landó e az angol kormány a nép­szövetségi alapokmány 11. §-a ér­telmében az esetet a népszövet­ségi ianéca tudomására hozni. Eden kijelentette, hogy az angol kormány állan­dó érintkezést tart fenn a távolkeleti hatalmakkal a helyzet rendezése érdekében és meggyőződése szerint a képviselő által javosolt bejelentés nem javi~ tana a helyzeten. | ) Sorenden képviselő a további vita során kérdéseket intézett a külügyminiszterhez aziránt, / vájjon kapott e a külügy­miniszter megkeresést a csehszlovák kormánytól ama bizonyos „megtévesztő ma­gyar propaganda" ügyében és nyi­latkozhat-e a külügyminiszter a csehszlovákiai kisebbségek sorsá­ról. Az első kérdésre Eden nemmel felelt, a másodikkal kapcsolatban pedig utalt arra, hogy a kisebb­ségekre vonatkozó népszövetségi okmány érvényben van, azt Cseh­szlovákia is aláirta. Arra a beje­lentésre, hogy aíz alsóház több tagja látszólag /magyar forrásból eredő propagcandairatot kapott, amelynek céljeá Csehszlovákia fel­bomlásának megindítása és amely nem válik a magyar nép becsü­letéről, Eden kijelentette, hogy ilyen cwcypagandair; 'okról nincs tudo­| mása, bér megbízik a kép/iselők I szavaiban. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom