Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-07-15 / 158. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1937 julius 10 vezet. Egyébként is Szarvason van már egy ilyen minta-öntözőtelep, (el kell említenie a bé­késcsabai öntözöttrétet is, mely ilyen téren az országban a legrégibb és minden tekintetben mintaképül szolgálhat. Az Alsó-fehérkörösi Ármentesitő Társulat öntözési munkássága, il­letőleg a gazdáknakfe tekintetbeni segítségnyújtása is figyelmet érde­mel. Mindezek ellenére a kamara hajlandó teljesíteni a közigazga­tási bizottság kérését, ha ugyan­olyan támogatásban részesitik, mint Szabolcs vármegye, amikor az ot­tani homokjsvitó kísérleti telepet létesítették. E célból 50 kat. hold területet bocsátottak a kamara ren­delkezésére és 100.000 pengős be­ruházást létesítettek. Az átirathoz Beliczey Géza fel­sőházi tag szólt hozzá és hangoz­tatta. hog> a nagybirtokosok szá­mára jó minta lehet a szarvasi öntözőtelep, de a kisgazdáknak ez nem aján'ható, psdig a cél az lenne, hogy kisgazdaságok létesít­senek öntözőberendezést. Apor Vilmos dr. báró, mint leg­utóbbi felszólalásában is, kívánta, ho*y OFB törpebirtokokon tegye­nek elsősorban kísérletet az öntö­zésnél, másra ezeket úgyis alig tudják használni. A közigazgatási bizottság hatá­rozatában kimondotta, hogy a két felszólalás értelmében ismét átir a mezőgazdasági kamarához. Tanítói továbbképző a megyében Röthler István dr. m. kir. tiszti­főorvos jelentése szerint a várme­gye egészségügyi viszonyai kielé­gitőek. A járványos betegségek kö­zött a tífusz és vérhas mutat emel­kedő tendenciát. A belügyminisz­ter jóváhagyta az ötödik békés­csabai városi orvosi állás betölté­sét. (A választás mér a mult év­ben megtörtént s ennek eredmé­nyeképpen Jeszenszky Pál dr. lett városi orvos. Szerk.) Elek Lajos miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató elsősorban kö­szönetet mondott a kitüntetésével kapcsolatos üdvözlésekért, majd a rendes havi jelentést ismertette. Harminc községből ér­kezett az elmúlt hónap­ban elemi kár bejelen­tés, azonban a becslőbiaollség csak Füzesgyarmaton 34.000, Gyomén 6200, Endrődön 5800, Szeghalmon 37.000 kat. holdon állapított meg részben egyharmad, részben két­harmad résznyi kért. A helyesbí­tett tartozás 10,443.984 pangő, be­fizetés juniusban 203.296 pengő, összes befizetés ez évben 1,820.759 pengő.a tényleges hátralék 5,629.295 pengő, vagyis 94 3 százalék. Az eredmény a mult évinél kedvezőbb 351.917 pengővel. A védettek hét­raiéka 490.083 pengő, a helyesbí­tett larlozás 485.174 pengő, ju­niusban befizettek 6183 pengő, az eredmény kedvezőbb 2196 pengő­vel a mult évinél. Forgalmiadéban tíz ezévi befizetés 633,696 pengő, kedvezőbb a mult évinél 195.242 pengővel. Ringbauer Károly dr. tanügyi ta­nácsos, tanfelügvelő jelentése sze­rint augusztus 23-iól 28 ig tanítói íovábbképző tanfolyam lesz Gyu­lán, amelyen Padányi Frank An­tal dr., a budapesti I. ker. állami íovábbképző intézet igazgatója, Drózdy Gyula tanár, a Néptanítók Lapja főszerkesztője fognak elő­adni. A tanfolyamot Ringbauer Ká­roly dr. rendezi. Je'entése szerint Ulrich Margit békéscsabai r. kat. tanítónő és Benczúr Lajos igazgató tanító a tanév befejeztével nyuga­lomba vonult. Ritter Sándor műszaki tanácsos, az éí!amépitészeti hivatal főnöke jelentésében előadta, hogy a szarvas— békésszentandrási beton­út legnagyobb részét már átadták a forgalomnak. A Gyula—Békés­csaba közötti állami ut átépítésé­hez szükséges bitumen hosszas várakozás ulán megérkesett a most a munkálatokat folytatják, a moző­berény—szarvasi ut 4 km-es sza­kaszának átépítéséhez már a hely­színre szállították ez alapköve­ket. Ritter Sándor műszaki tanácsos előterjesztette ezek után, hogy Ge­rendás község felvetette azt a gon­dolatot : a szeged—békéscsabai vasútvonalon fekvő Gerendás vas­útállomás nevét, minthogy 5 km-re fekszik a községtől, változtassák meg, hogy mi legyen az uj név, a község szempontjából teljesen közömbös. A maga részéről az államépitéazeti hivatal főnöke Ge­rendási tanyáka[ javasolt. Geist Gyula dr.: Nem jó. meri van mér Telekgerendási tanyák. Jobb lenne a Csorvás-Gerendás név. Ricsóy Uhlarik Bála dr. főispán : Csorvás oda nyolc km re fekszik. Beliczey Géza : Legyen az uj név Csaba Gerendás R csóy Uhlarik Béía dr. : Ilyen nincs közigazgaiásilag. Azonban, ha az áüomés Békéscsaba terüle­tén von, helytelen a Gerendási ta­nyák elnevezés. Pánczél Jóssef dr. főjegyző : Ke­ressük meg Békéscsabát, tflgyen javaslatot. A közigazgatási bizottság végül ugy határozott, hogy ha Gerendás állomás Békéscsaba határában van, megkeresik e tárgyban Békés­csabát s ezek uién foglalkoznak ismét a kérdéssel. A többi jelentések tudomásul­vétele ulán a nyilvános ülés fél 11 órakor ért véget. Lezuhant a kazal tetejéről és koponyaalapi törést szenvedett (A B. K. tudósítója jelenti.) Súlyos szerencsétlenség történt teg­nap délben Nagyszénáson, Pola­kovics Ödön dr. földbirtokos gaz­daságában. Orbán Antal 31 éves cséplőmunkás a cséplőgépnél több tárdévai kazplbarakta a szalmát, közben egy 8 méteres létrán fel akart menni a szalmakezal tetejére. A létra tetejéről azonban leszédült és a következő pillanatban véresen terült el a földön. A szerencsétlen munkást este hét órakor az orosházi mentők autón beszállították a békéscsabai kórházba, ahol megáilapitotték, hogy Orbán Antul koponyaalapi törést szenvedett. Állapota rend­kívül súlyos. Darányi miniszterelnök s Magyarország arra tö­rekszik, hogy egyenjogú­ságát a gyakorlatban megvalósítsa (A B. K. tudósítója jelenti.) A Stockholmban megjelenő Tag­likche Allemanda c. lap kiküldött tudósítója eiőtt Darányi Kálmán miniszterelnök hosszabb nyilatko­zatot tett. A tudósiíó mindenek­előtt Európa jövőjéről intézeti kér­déseket a miniszterelnökhöz, aki a következőket válaszolta: — Az európai kérdések egész sora megoldatlan, rendezetlen ál­lapotban van, több fontos nem zetközi kérdésben a nemzetek kö zött ellentétek mutatkoznak még, de azt hiscenrj, hogy a népek él­talános béksvágya és a vezető államférfiak békepolitikája megta­lálja az utat a nyugodiabb és ren­dezettebb viszonyokhoz. E-?éez Európában erős fegyverkezés fo­lyik. Jtz általános fegyverke­zési verseny közepette tttagyarország úgyszól­ván az egyetlen európai állam, mely a béke­szerződés tarthatatlan rendelkezései következ­tében még mindig nél­külözi az egyenjogúsá­got, vagyis Magyaror­szágnak tilos az önvé­delem megszervezése és kiépítése, aminek joga minden éilemot ter­mészetszerűleg megillet. — Az egyenjogúságra vonatko­zó magyar követeléseket Kánya Kálmán magyar külügyminiszter legutóbbi expozéjában kifejtette, valamint ezt az álláspontot is han­goztatta, hogy sokak szerint a gyen­gén védett ország veszélyezteti a békét, mert az erősebbeket kísér­tésbe hozza. Magyarország köve­teli a népszövetség alapokmánya értelmében, hogy ellenszolgáltatás nélkül ismerjék «1 a felségjogét. Magyarország 1932. decemberé­ben kimondotta egyenjogúságét és arra törekszik, bogy ezt a kinyilvánított egyenjogúságot a gya korlatban Is megvaló­sítsa. Az újságíró következő kérdé­sére, hogy a demokrácia, vagy a diktatúra felel-e meg jobban a mai helyzetben, a miniszterelnök a kö­vetkezőkben válaszolt: — Az a nézetem, hogy mindkét korményformóban lehet jó és rossz politikát folytatni. A lényeg nem a formában van, hanem a tarta­lomban és minden országban azt a módszert kell követni, amely a nemzet virágzását a legjobban elő­mozdítja. Mi magyarok kitartunk ezeréves alkotmányunk és a ke­resztény nemzeti irányzat mellett, haladó konzervativizmussal nem­zeti éa népi politikára törekszünk. A diktatúrák általában nagyobb megrázkódtatások után és ott Iép­nek fal, ahol már hanyatló álla­potok vollak. Európa civilizációja a magyar kormány szerint az igazi építő béke megvalósításától függ. Széli belügyminiszter fontos nyilatkozata a kisebbségi kérdésről (A B. K. tudósítója jelenti.) Széli József belügyminiszter nyi­latkozatot juttatott pl a Magyar Távirati Irodához: Nvilatkozni kí­vánok — myndja ebben iöbbek között — a legégetőbb és legsú­lyosabb kérdésről, a kisebbségi problémáról és e problémának Ma­gyaorsságra kiható vonatkozásai­ról. Magyarországot egyrészt a nem magyar anyanyelvű magyar állampolgárok, másrészt a külföl­dön élő magyar kisebbségek szem­pontjából érdekli ez a kérdés. A külföldön élő magyar kisebbségek tekintetében elfoglalt, szigorúan nemzetközi alapon nyugvó állás­pontunkat minden számbajövő fó­rum előtt ismertettük és annak ér­vényt szerezni kívántunk. Kíván­tuk, hogy a kérdésre vonatkozó szerződéseknek megfelelően, ki­sebbségeink teljes polgári szabad­ságuk birtokéban, fejleszthessék nzellemi és gazdasági kulturájukat. A magyar kormány ilyen irányú törekvéseit csak ritkán koronázta siker. A magyar kormány e törek­vése mellett logikus következmény az a magatartás, amelyet az or­szág határán belül élő nem ma­gyar anyanyelvű állampolgárokkal szemben követ. Első helyen az országban, mint a legerősebb ki­sebbség, a német kisebbség áll, amely a nemzettel törhetetlen ösz­szetarlozásban él. A német kisebb­séget mór a letelepüléskor hívták be Magyarországba és mindvégig megőrizték nemzeti sajátságaikat. Nagyobb tömegben telepedtek le a főváros környékén és zavartalanul élhettek, fejleszthették nemzeti kul­turájukat. Ha nem így letl volna. Magyarországon már nyilvánva­lóan nem laknának németek. A magyar k örmény eltökélt akarata és cálkilüzése, hogy a magyar ki­sebbségekre vonatkozó rendelke­zések a gyakorlati életben meg­valósulást nyerjenek. A .kormány tekintélyének egész súlyát latba­veti, ha a leszegezett alapelveket veszélyeztetve látja bent az or szágban Ez vonatkozik az iskolai kérdésekre, kulturális egyesületek alakítására. Telepítési értekezlet a főispánnál (A B. K. tudósítója jelenti.) Nagyfontosságú értekezlet volt szer­dán délelőtt a főispán elnöklete alatt a vármegyeházán. Az érte­kezlet a telepítés problémájával foglalkozott, illetőleg az 1936. évi XXVII. (telepítési törvény) t. c. leendő gyakorlati végrehajtásának vái megyei kihatásait tárgyalta. Az értekezleten az összes főszolgabí­rók, valamint a két megyei város egy-egy főtisztviselője vettek részt. Eredményes a hirdetés a „Békésissegyei KözKöny"-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom