Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-26 / 219. szám

1937 szeptember 23 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Külpolitikai szemle írja s Lustig Géza Nem ez első, ém nem is az u'osó esft, hogy Périzs uccéin gyill.cs bombék robbantak. Szinte nepírenden volt, amikor a kom kei ivrdekok bitoroifék a csósiéri Irón!. Sö

(, a harmedik közlénaság eleit is gyakorta szerepeltek a pokoli psk es Rcvachol, Henry, Van/cní emieke rra sem fakult el teljesen. Csakhowy ezeknek a hejdan vai'ó anarchistáknak semmi közük nircsrn esokhoz, akik a nyorr dokaikba leplek. A maiak, az ujak, ellenlelten a régiekkel, ez eia\u'takkal, nem a saját szakállukra dolgoznak. Puszta eszkötok — idegen hatalmak kezében. Mik ezek az id'gen hatalmak — ezen tötle a fejéi a périzsi rendőriig hetek óle, de mindezideig hasztalan. Vonnak ugyan nyomok és szélek, emelyek egyénesen Spanyolciszéiiba vezetnek, ott is egyenesen Frencóékhoz. Igy külnnösképp:n gondolkodóba ejtett*a vizsgálatokét a C 2 esete. A C. 2 vei jelölt spenyoi tengeralatljeróé, amelyet Fiencó leger yei ez eg} ik francia kikötőből állítólag el akartak volna rebolni. A kalend nem sikerült, m» r; a vakmfrőkön idejekorán rejit ülőitek. Közülük töb beket fülön csipet! a rendőrség és az egyik lelarIC z'alollnak a zsebében megtalaiíaK Trcmcoso őrnagyrck, Irun parar csnokénak levelét, amelyben megbízást ad a C. 2 elöntésére. Ez önmagáben is erdekes t erdemes Wallace loliére. Ámde tmi eszei kapcsolatban a perissi rerdőifőnök agyóban felmerült, est. mór nem is érdekes, hanem egyenesen hátborzongató. A derék chef de police ugyanis össze f jegest lát a rablósi kísérlet es ez É'oile on elkövetett merénylet között. Ami annál döbbenete sebb, mert a jobboldali sajló Európa e^yik végétől a másikig öklömnyi belükkel ordítozta ennek ép a fordítottjai. „Vörös merénylet Párizsban" 1 „Moszkva judáskeze e frar cia polgárság lorkér, 1 " „Az internacionálé bomba robbantósukkbi jelt adóit az általános feífor du'ásre 1 " E< hoc genus omne 1 Mosi azulán kiderült, hogy nem is a baloldalon, de igenis a jobbon rejtőznek a ludasok. De kiderült óm az is, hogy a provoketőrök nemcsak arus Pressbourg ben és b tu? Boissiereben 26 FILLÉR HELYETT 14 FILLÉR AZ UJ ALAKÚ 64 OLDALAS RADIÓÉLET RÁD'Ó, IRODALOM, SZÍNHÁZ, FILM ! A MAGYAR CSALÁD HETILAPJA MEGJELENIK OKTÓBER EL SEJÉTÖL MINDEN PÉNTEKEN akartak csintalankodni. Egyebütt is készültek szörnyűbbnél szörnyűbb menyietek, amelyeket csakis a rendőrség ébersége hárított el az utolsó pillanatban. A szorgosan megejtett házkutatások során Périzs ősi városának nmn egy sarokzugában akadlak a fürkészők bomba raktárakra, ehol érdekes zsákmányra leltek. A zsák ményolt készülékek egytől egyig azonos szerkezetet mutatlak azokkal a drága csecsebecsékkel, ame lyek a munkaadók palotáját a levegőbe röpítették és Kling, a che miai intézet direktora azon nyomban megállapította azt is felőlük, hogy — spanyolországi labora'óriumokben látták először a napvi lágot. Kipattant hát a titok, amit sokan régóta pedzettek és ami velejében nem mós, mint az, hogy idegen földön j lentős organizációk szi'jók a tüzet, amely, ha idejé ben el nem oltják, egész Galliát végig perzseli. Mi, akik a messze távolból szem léijük az eseményeket, nehezen érijük a franciák darvadozósát s még kevésbbé osztjuk a franciák gyanúját. Mindaionáltal, az igazság teljességének a kedvéért, nem srabad elhallgatnunk és elmellőznünk olyan részleteket, amelyek az irtózatos hipotézist erősen a'ó támasztják. Igy például szembeöt'ő valami, hogy az ominozus bom bék éppen akkor szaggatták fel a párizsi kövezetet, amikor e C. G. T. és a C. G. P. F. vagyis a munkavállalók és a munkaadók szakszervezetei kézen közön megegyezésre jutottak etyméseal, de nemcsak egymással, de a korménynyal is. A józan ész világánál sem a C. G. T. nak, de a kommunista pártnak sem állhatott 8z érdekében, hogy a'ig három héttel a köz ségi vélarztások e'őtt összeakaszsza a tengelyt a munkaadókkal és fe'robbanisa azok palotáit. Ugyanusy, mint ahogy a C. G. P. F.nak sem ál'hatott érdekében, hogy azt a szamárságot elkövesse, amit egyesek nem átallot'ak föltételezni róla, azt a bődületes szamárságot, hogy a saját épületét elpusztítsa. Ekként minden plauzibilitás elve amellett szólott, hogy a felbuj'ók idegenben ólálkodnak és ravaszul meglapu'nak. Persze, a vélemények megoszlottak, pártállás szerint. Eg> esek Németországot okolták, elég balgatagul, mások ugyanolyan balgatagul Olaszországban próbállak kereskedni. A leglöb ben a Szovjetuniót vették gyanúperbe. Csakhogy elfelejtették az ipsék, hogy ezeknek a hatalmaknak sokkal több az eszük, jóvalta több a sütni valójuk, mini sem hogy ilyen fajta, ostoba céltalanságokra pazarolják az erejüket, meg az idejüket. Való igaz, a sunyi Szovjetuniónak csakugyan az a rejtett célja, hogy a kommunista pírt segítségével a népi arcélben többségben vergődjék és uralmat gyakoroljon Franciaországban. Da nem lehet a célja Franciaország lezüllesztése és meggyengítése. Ami viszont Németországot és Olaszországot iíleti, ezek ugyan mint Franciaország ellenfelei, korántsem bónnák, sőt egyenesen óhajtják annak süllyedését és hanyatlásét. Ámde ugyanakkor nagyon is jól tudják, hogy merényletekkel ép a fordítottját érik el annak, amire vágyakoznak. Külső beavatkozás csak megszilárdítaná a baloldali isztviselő kulturigényeinek kielégítését kezdje jó rádióval. Jó rádiót sohasem lehet megunni. Vásárlás előtt feltétlenül próbálja ki az ORION 66-os tipust. Csodálkozni fog, hogy különösen rövidhullámon mily kiváló! MINDEN ORION-RAD1ŰKERESKEDÓNÉL KAPHATÓ Wradio Fenti készülék kapható s Hirsch Jánosnál :i készülék kapható: Rosen baiimnál koalíció uralmát, amennyiben felrázná tunyaságukból a nemtörő döm gallokat és elősegítené azt a bironyos szent egységet, amely Frarcieországot történelme serán mindenha kirántotta a csávából, akér Br iiür'nendl.akér Fontenoynál, akér Valminál, akér a Máménál perdült a kocka. És igy a Tromcoso őrnagy ur levele nélkül is ludhaló volt, kik leheltek a merénylet spiritus rectorai. Csakis olyanok, akik az egész társadalom gyökeres pusztulásét éhitezzák, vagyis az anarchisták, avagy olyanok, akik a permanens revolucióról álmodoznak, vagyfs a trcckhisták, akik — ezek is, azok is — valamenyryien Spanyolországbar fészkelnek és fészkelődnek ez időtéjt. Mi ebből a tanúság? Az, hogy a demokrácia, akármennyi fogyatékosságban marasztalják az ellenségei, képtelen ilyen cselekményekre. Lehel, hogy a demokrácia ryenge, lehet, hogy agvalőgyult, lehet, hogy rothadt. Ám soha nem vetemedik olyasmire, ami csak a rémregényekbe illik. A demokrácia gondolatvilógában nincs helye bombavelésnek, nincs orgyilkosségnak, sem pedig terrornak. Nincs szüksége véres eszközökre. És kiveti magéból, lassan de biztosan, a politikai elaljasodás mérgező anyagéit, a fanalizmust, a vendeltét,azelótaságo*. És akárhogy csűrik csavarják némelyek az igazságot, a spanyol falanjisték terror cselekményei ijesztő züllöttségre vallanak, olyan züllöttségre, amelynek a mélységeiben emberi szem soha nem hatolt, hacsak nem a Dante alighierié, aki megszokta a pokol gugyoreiban is világosan látni. Európa népei borzadva, hőkölve néznek ezekbe a tátongó üregekbe, amelyeknek a rzörnyei, ha sikerül előmószniok a láva iszapból, elnyeléssel fenyegetik mindazt, amiért élni, s halni valamennyire érdemes. Éa különösen irtózik fölük Anglia s Franciaország nípe, amelyrek vérébe régóla á'ment a demokrácia. Irózhalik i>. I Mert ugyan mi lehetett, mi volt a céljuk a falanjistóknak, helyesebben azoknak, akik a bombákat a kezükbe nyomték ? Nem egyéb, mint a demokrésia felrobbantása. Nem azért emésztették el a frar cia rrunkaadók palotáját, hogy a francia kapitalistáknak értsanak vele. A front populsiret vetlék célba a selymék és azt akarták bepiszko'rL Árra számítottak, hogy a dinamit robaj nyomán megkergül a francia nép és pillanatnyi dühében elkergeti jelenlegi urait. A vári földindulás közben megjelenhetik a szinen — igy fundálták ki a tervet — a rend álorc'jóban Terdieu. mrg a hozzá hasonlók csapata. Ez.k a fiók diktátorok végeznek a renitensekkel, a? után testvéri jobbot nyújtanak Francénak s győzelemre segítik. Sajna, a szémvelés balul ütött ki. És Chautempsék erősebben ülnek a nyeregben, mint valaha. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Telefon : 239

. Szeptember 26-27-28-29 én • f Előadások hétköznap 5. 7, 9, vasérés ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Az első előadás naponta zóna