Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-24 / 217. szám

Ára Ö fillér BÉIÉSME6T Iékéscsaba f 1937 szeptember 24. péntek 65. évfolyam 217. szám A mai lapok hérom olyan hírt hoznak, amelyek egymá« mellé állilva valaha ériékes kortörténeti dokumentumként fognak szolgálni. Az első a magyar tani'óképzés mai helyzetéről ad számot és a maga szűkszavúságéban is meg­döbbentő. Nam kevesebb, mint ötvenhat százalék azoknak a vég­zett tanítóknak és tanítónőknek a száma, akik tanult mesterségük­ben, hivatásukban nem tudnak el­helyezkedni. Minden száz tanerő­ből csak negyvennégy kap kated­rát, ahonnan a tudást kihirdetheti, minden száz diplomás tanítóból ötvenhat napról napra azzal a két­ségbeejtő kérdéssel fekszik le : mi lesz ho'nap. * A másik hir az erdélyi magyar kisiparosokra mondja ki a halálos ítéletet. A nemrég életbeléptetett ipartörvény szerint mindenkinek uj mesterkönyvet kell váltania és az iparosok, akik évtizedek óla űz­nek két vagy három rokonszak­mát (bádogos és vízvezeték sze­relő, czipész-csizmadia), ezentúl csak egyik vagy másik mestersé­get folytathatják. Aki csak némi­leg is tisztában van a vidéki kis­iparosság egyre nehezebb helyze­tével, az könnyen elképzelheti, hogy ez a rendelkezés az iparos egzisztenciájának jóformán teljes tönkretételét jelenti. Budapestről jön a harmadik hir. Megtudjuk belőle, hogy a munka­nélküli diplomások részére keres­kedelmi átképző tanfolyamot szer­vezett a kultuszminiszter, hogy le­hetővé tegye az értelmiségi mun­kanélkülieknek a kereskedelmi és gazdasági életben való elhelyez­kedéshez szükséges szakismeretek megszerzését. * Ötvenhat százalék állástalan ta­nító az egyik oldalon — szinte a tanithatatlanságig túlzsúfolt osztá­lyok az elemi iskolák nagy részé­ben a másik oldalon. Az élet kö­vetelményeivel nem számoló ren­delettel szemben becsületes mun­kában megöregedett iparosok lassú pusztulása. Átképző tanfolyamok a kenyér nélküli diplomásoknak a kereskedelmi pályákra való terelé­sére, — amikor a gyakorlatban napról napra bizonytalanabb és eredménytelenebb minden munka, amely a kereskedésen alapul. Igy, csokorba gyűjtve sokat le­het majd egyszer tanulni ezekből a hírekből arról a korról, amely­nek krónikásai. Frommer pisztollyal főbelőfte magát és azonnal megiialt Párdy Károly dr. szeghalmi ügyvéd Anyagi háttere van a tragikus öngyilkos­ságnak — Még nem adott temetési engedélyt az ügyészség (A B. K. tudósítója jelenti.) Megrendítő, tragikus öngyilkosság történt Szeghalom községben. Az ügyvédtársedalom egyik jól ismert tagja, Párdy Károly dr., aki tagja volt a vitézi rendnek s mint ilyen, járási hadnagyi lisztet ia töltött be, tegnap reggel pisztolyával agyon­lőtte magát és azonnal meghalt. Párdy Károly dr., aki 41 éves volt, 1925 ben kezdte meg ügyvédi gyakorlatát Füzesgyarmaton. E*y ev múlva áthelyezte irodáját Szeg­halomra, ahol csakhamar népsze­rűségre tett szert, bakerüli a köz­ségi képviselőtestületbe és agilis tényezőjévé vált Szeghalom társa­dalmi éa kulturális életének. Egyéb­ként végigküzdötte a világháborút és St ízben sebesült meg. A kommunizmus alatt sikerűit át­jutnia az oláh és vörös csapatok között éa eljuttatta Friedrfch István miniszterelnök kezeihez a debre­ceni egyetemi ifjúság memorandu mőt. 1926-ban avatták viiézzé. Párdy Károly dr. régebben ké­szült az öngyilkosságra. Csütörtök reggel 5 óra után kelt fel. felöltö­zött, kiment az ebédlőbe, helyet foglalt és reggelijét kérte. A szo­balány bevitte a kövét és Párdy Kőroly dr. magára maradt. Csa­ládja többi tagjai a környezd szo­bákban tartózkodtak, az öltözkö­déssel voltak elfoglalva. Félhat már elmúlt, amikor » négysaobá. lakás reggeli c.c ndjét váratlan . éle. dőr­renés verte fel. Párdy ügyvéd felesége és két fia­tal gyermeke berohantak az ebéd­lőbe, ahol arccal as asstalra bukva ta­lálták as életunt családapát. A szék mellett Frommer­pisztoly volt, egy töltény hiányzott belőle. Amikor a csalód a megdöbbe­nés kábulatából felesemélt, orvosért rohantak,-aki azonban márcsak a beállott halélt tudta konstatálni. Megállapította, hogy Párdy István dr. ügyvéd a szájába lőtt, a fegyvert fel­felé tartotta, mgy hogy a go­lyó teljesen átfúrta az agy­velőt és a koponyatetőn jött ki. (Később meg is találták a szoba padlóján.) Értesítették az eselről a csend­őrséget, mely megke»dte a nyo­mozást és a halott Párdy ügyvéd zsebeit átkutatva, több levelet talált, amelyeket maga az ügyvéd címzett meg hozzátartozóit ak, barátainak, ismerőseinek és a csendőrségnek. E levelekben megvilágította anyagi helyzetét, ami végül is öngyilkosságba kergette, pedig általában rendesen keresd, jól szituált embernek ismerték. A csendőrség a helyszíni nyo­mozás btf-jeztével jelentést tett a gyulei kir. ügyészségnek. Az ügyészségen még nem döntöttek, hogy kiadják-e a holttestet a boncolás mellőzésével, de mivel as öngyilkosság ténye két­ségtelen, nem valószínű, hogy a halál oká­nak megállapításához külső be­avatkozás szükséges. Párdy Károly dr. családja iránt Szeghalmon általános részvét nyil­vánul meg. Az öngyilkosság oka anyagiakban keresendő s igy az összeomlás még csak tragikusabb. A temetés felől ma, az ügyész­ség végzése ütőn történik döntés. Szombaton temetik Horthy István lovassági tábornokot, a kormányzó testvérbátyját (A B. K. tudósitója jelenti.) Vitéz Horthy István lovassági tá­bornok, aki a mult héten Grécban járt. héifőn Bécsbe érkezeit és meglátogatta Hebstein gróf vezér­őrnagyot. Vitéz Horhy István tá­bornok útközben meghűlt és lég­csőhurutot kapott. A bécsi Colle­gium Hungarícumban ápoltők. A betegség közben továbbfejlődött és csakhamar tüdőgyulladás lépett fel. Szerdán délután vitéz Horthy István állapota rosszabbra fordult, minthogy a gyulladás mindkét tü­dejét megtámadta. Ekkor a lovassági tábornok be­tegágyához hívták unokaöccsét, Horthy Istvánt a kormányzó fiát, aki délután öt órakor Bécsbe ér­kezett. Vitéz Horthy István lovas­sági tábornok állapota óráról-órá­ra rosszabbodott. Szervezete nem tudott megbirkózni a magas láz­zal hajnalban háromnegyed egy órakor a Collegium Hungáricum­ban meghált. Vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok elhunyta alkalmából Rapaich Richárd, mint a honvédség főparancsnokónak helyettese, valamint Lázár Andor, mint a honvédelmi minisztérium vezetésével megbízott miniszter részvéttáviratot intézeti a kormány­zóhoz. Vitéz Horthy István elhunyla al­kalmából ugy a vidékről, mint a fővárosból igen sok részvéttávirat érkezett a kormányzóhoz. Az olasz és német lapok hosszasan mél­tatják az elhunyt érdemeit. A Reu­ter-iroda is hosszasan emlékezik meg róla. Tegnap megérkezett Bécsbe a székesfőváros halottszállító autója. Az elhunyt holttestét bronz kopor­sóba tették, nevét réztáblába vés­ték. A bécsi szertartás ünnepé­lyes keretek közt fog végbemenni. A Theréziánun diszcsoportja és osztrák katonatisztek állanak dísz­őrséget. A temetés szombaton délelőtt 10 órakor lesz Budapesten a Kálvin-téri ref. templomból. Vitéz Horthy István temetéséről ifj. Horthy István miniszteri taná­csos gondoskodik aki Bécsben tartózkodik. Ö vitte az első csok­rot a ravatalra és hosszasan állt a koprsó mellett. A ravatalo­zó helységet pénteken délelőtt a nagyközönség részére is nyitva­tartják. Életrajza Nagybányai vitéz Horlhy István 1858 december 21-én született Kenderesen, Szolnok megyében. Legidősebb testvérbátyja vitéz Hor­thy Miklósnak, Magyarország kor­mányzójának. Középiskoláit Pozsonyban és Debrecenben végezte, jogi tanul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom