Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-19 / 213. szám

2 BEKESMEGVEl KÖZLÖNY 1937 szeptember 19 Iskolaruhak ^g y Viradi Bell ^^^^Andr ás •ó 10 év forgalmának adatait lát­hatjuk. Említésre méltó még Magyaror­szág egészségügyi iparának anya­ga, ahol a különböző orvosi mii szerek kerülnek bemutatásra. Ki kell még emelni Réthy Béla bé­késcsabai gyógyszerész és vegyé­szeti gyár pompás standját, amely egyik eseménye ennek a kiállí­tásnak. Tökéletes rendezésben látjuk az európai hirü Réthy gyárt­mányokat, amelyeket páratlan ér­deklődés kisér. # A kiállítás megmozgatta a vár­megye orvostársadalmát, de a nagyközönség érdeklődését is vá­ratlanul nagy mértékben felkel­tette, ugy hogy a nagyszerű egész­ségügyi ismertető megmozdulás messzemenő kihatással less a vár­megye egészségügyére. Orvosi továbbképző tanfolyam Az egészségügyi kiállítással egy­időben folynak az Orvosi Tovább­képzés Békésmegyei Bizottsága ál­tal Gyulán, a kórházban rendezett kétnapos tanfolyam előadósai.Mint­egy 300 orvos jelenlétében nyitotta meg Mészáros Gábor dr. kórházi igazgató a tanfolyamot, melyen szombat délelőtt elsőnek Páll Gá­bor dr. egyetemi m. tanár szülész főorvos a szülészetben előadó­dó diagnosztikus tévedésekről, Kramár Jenő dr. szegedi gyermek­gyógyász professzor az ideges gyermekről, Gáli Géza dr. igazgató­főorvos a gyermekkori iüdőgümő­korról tartott előadást. Meleg ün­neplésben részesítette a hallgató­ság Korányi Sándor professzort, a magyar orvosi kar immár világ­hírű büszkeségét, aki A vesebeteg' ségek diagnosztikája cimen tartott előadásában visszapillantott az utolsó negyven évben elért ered­ményekre és gyönyörű szavakkal hangoztatta, hogy igenis van ha­ladás, van fejlődés az orvosi tu­dományban, de az csendesen, szin­te észrevétlenül történik, generá­ciók munkájából tevődik össze és csak a rosszhiszemű, vagy a tu­datlan beszélhet az orvostudomány válságáról és követelheti a „visz­szatérést a természethez." Ezen­kívül gyakorlati betegbemulatások voltak a kórház sebészeti osztá­lyán és röntgen laboratóriumában. Délután folytatódtak az előadások. Le akarta lőni az apját—három évi fegyházra Ítélték (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi kir. törvényszék tegnap vonta felelősségre Nyemecz Ferenc 19 éves orosházi fiatalembert, aki négyizben kísérelt meg gyilkos merényletet édesapja és apjának cselédje ellen. A fiatal Nyemecz mulatós fiu volt, aki szerette szórni a pénzt, de nem akart dolgozni. Tavasszal az apa, ki a mógocsi határban bérelt birtokon gazdálkodik, reá­bízott tiz mázsa kukoricát, hogy azt a tanyáról vigye a piacra. A fiu a kukoricát eladta, majd a pénzzel és a lovakkal együtt meg szökött. Hamarosan elmulatott azonban mindent és amikor egy fillér nélkül maradt, a határban bujkált. Nem mert hazamenni, mert félt az apjától, viszont ennie is kellett és ezért éjszakónként be­tört a szülői házba. Revolvert vitt ilyenkor magával és kétizben is megkísérelte, hogy az éjszaka sö tétjében elpusztítsa apját, aki ulját álta mulatozásainak. Az elvetemült gyermek a sötét­ség védelme alatt két lövést adott le az apjára és az apját kisérő Mankó József béresre. Lövései azonban célt té­vesztettek, mire Nyemecz Ferenc elmenekült. Egy hét múlva újból betört a szülői házba, ekkor a bokrok mögött állott lesben és amikor apja Oláh Mihály öregbé­ressel megjelent az udvaron, ismét rálőtt forgópiszto­lyából. Apját most sem találta el, de el­találta az öregbérest, akit combján sebesített meg súlyosan. Nyemecz Ferenc ezután meg­szökött Orosháza környékéről és hosszú bujdosás után Dunántul fogták el a csendőrök apja felje­lentésére. Egész sereg bűncselek­mény miatt vonták felelősségre, mert közben feltörte apjának vá­rosi lakását is és azt teljesen ki­fosztotta. A biróság bűnösnek mondotta ki Nyemecz Ferencet négyrendbeli szándékos emberölés büntéttének kísérletében, három rendbeli lopás bűntettében, kétrendbeli lopás vét­ségében és kétrendbeli sikkasz­tásban és ezért háromesztendei fegyházra Ítélte. Az itétet jogerős. Kötelességünk gondoskodni arról, hogy a kisiparos megkaphassa fi­nanciális lehetőségeit és egyszer végre szervesen meg kell oldani a kisiparosság hitelügyét is. Ha a polgári gondolatot meg akarjuk erősíteni, ennek a társadalmi ré­tegnek anyagi szempontból hóna aló kell nyulnunk. E«ek a kérdé­sek nem könnvüek. Ha mi hűek akarunk maradni ahhoz a társa­dalmi rendhez és kerethez, ame­lyekhez tartozóknak érezzük ma­gunkat, a proletárság felemelése is kell, hogy életcélunk legyen. Érezze a polgárság, hogy csak a munkássággal összefogva tudja meg­vívni nagy harcát. (He­lyeslés.) Bud János dr. végül a jobb jövő reményében a kisiparoiságra ürí­tette poharát. A vacsora résztvevői a késő esti órákig maradlak együtt jó hangú* latban. A mai és holnapi program Bud János dr. ma reggel meg­jelenik a mézexportvásár meanvi­tásán az ipartestületben, ahol Já­nossy Gyula polgármester mond beszédet. D. u. 3 órakor a NEP gyű­lésén a kisgazdaszékházban, majd a Körös cserkészek zászlószenta­lésén jelenik meg a város ország­gyűlési képviselője, aki a színház­ban, az esti előadást is végignézi. A választópolgórság hétfőn dél­előtt járul a képviaelő elé, mig délután Bud János dr. atanyákat látogatja. Titokzatos külföldi kulturagitátorokat vallat a kaposvári rendőrség (A B. K. tudósítója jelenti.) Kaposvárott egy dusszakállu. fe­kete papi civilbe öltözött, néme­tül beszélő középkorú férfit és egy szőke, kopottasan öltözött, 40 év körüli nőt vittek a kaposvári rendőrkapitányságra. Az útlevelük tanúsága szerint gyakran utaztak Magyarország és Jugoszlávia közt s legutoljára ezév junius 26-án lépték át a magyar határt Mohácsnál. Aktatáskájuk átvizsgálásékor te­mérdek német- és szerbnyelvü kéziratot, gépelt füzetet, nyomta­tott könyvet találtak. A detektívek érdeklődésére el­mondták, hogy a Hitlerizmu8, a bolsevizmus és a zsidóság ellen > küzdenek evangéliumi alapon s a kulturemberiség három legnagyobb ellensége ellen szervezik a vilá­got. Azért jöttek Magyarorsiágra, hogy itt is megszervezzék a Hit­lerizmus, a kommunizmus éa a zsidóság elleni mozgalmat s nyom­dát kerestek, amely hajlandó ma­gyar nyelven kiadni propaganda­irataikat. A detektívek megállapították, hogy a férfi neve szerepel a nyil­vántartott nem kívánatos külföldi elemek közt. Budapestre kisérik őket.! K lakk. Íesték Í rayer, lakk, lesték fogalom! „A polgárság csak a munkás­sággal összefogva tudja meg­vívni nagy harcát" Bud János dr. az ipartestületben (A B. K. tudósítója jelenti.) Bud János dr. ny. miniszter, or­szággyűlési képviselő szombaton délben a gyorsvonattal érkezett Békéscsabára. Fogadására az ál­lomáson megjelent Jánossy Gyula polgármester, a NEP elnöksége és a város főtisztviselői Délután Bud János dr. Gyulára utazott, ahol résztvett az egész­ségügyi kiállítás megnyitásán (er­ről más helyen számolunk be), este pedig az ipartestületben jelent meg, ahol tiszteletére barátságos vacsora volt. Olt láttuk a vacso­rán Bud János dr. on kivül Já­nossy Gyula polgármesteri, a NEP és az ipartestület tisztikarát és az iparostársadalom számos tagját. A város országgyűlési képvise­lőjét Dorn István üdvözölte a bé­késcsabai iparosság nevében. Bud János dr. felszólaláséban hangoztatta, hogy két esemény hatása alatt áll: az egyik a kéz­müiparosság nagykanizsai parla­mentje, amelynél jelentősebb kon­gresszusa még nem volt az ipa­rosságnak, a másik a lakberende­zési kiállítás és őszi vásár, ame­lyet ugyan nem tart egészen töké­letesnek, mert nemcsak kimoodott vásárt, hanem kiállítást várt, de igy is mutatta az ottani anyag a magyar iparos felkészültségét. — A polgárságnak — folytatta — hivatását be kell töltenie. Eb­ből folyik, hogy sokkal mélyebben és intenzivebben kell foglalkoz­nunk as iparosság helyzetével. A közszállitásokban a kisiparosság­nak tevékenyebben részt kell ven­nie és a közszállitás legyen egyenesen a kisiparos­ság támasza. Uj typusu dieSt legnagyobb választékban Előnyös csere és részlet feltételekkel Rosenbaumnál Rádió, kerékpár és villamos cikkek nagyraktára Békéscsaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom