Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-18 / 212. szám

Békéscsaba, 1937 szeptember 18. szombat 65. éwfolyam 212. szám 6 Ara 0 fillér Itl, e határszélen, ahol még mindnyájunknak riadó emiékezeiében van a román megszállás minden rémülete, fokozott jelentősége van mindannak, emi a gránicon tul élő testvéreinkkel történik. S ahogy, jóformán hétről hétre, jönnek az ujabb elképesztő híradások, amelyek a kisebbségi sorsban sínylődő magyarság életlehetőségei ellen vezetett ujabb támedősokról szólnak, szinte hitetlenkedő borzalommal eszmélünk rójuk : hál még mindig lehet fokozni az elnyomási ? Azokat a sorvasztó rendszabályokai, amelyek a tegnapi és mai generáció intellektuális és gazdasági kiirtását célozzák, jól ismerjük. A numerusz valahikuaz barbár elvének a gazdasági élet terén való rideg megvalósítását is láttuk. Ismerjük azt a szellemet és a szellemet szolgáló közigazgatást, mely a romániai magyarság „kisebbségi jogait" diktálja és őrzi. De bármit is csinél, bármilyen gazdasági kényszerekhez is folyamodik a román gazda-nép, ezeknek hatása messze elmarad ama szörnyű tiprások mögött, amelyet az eljövendő magyar generáció lélek-formálása körül mivel. És az utóbbi időben napvilágot látó ren Jelkezések, de még inkább a minden törvényes alapot nélkülöző, de a felsőbbség által türt és hallgatólag jóváhagyott erőszakosságok arra mutatnak, hogy a románok felismerték ennek a módszernek döntő jelentőségű fontosságát. Iskola és sajtó. Ez a két fegyver, amelynek félelmes erejét szegezi most a többség brutális ereje a magyar kisebbség egyre csökkenő ellenállásával szemben. A legújabb hirek szerint a román tanfelügyelőség engedélye nélkül nem lehel egyetlen gyermeket sem felvenni kisebbségi iskolába, ami gyakorlatban a magyarság eme utolsó mentsvárait biztos pusztulásra ítéli. Es, hogy a román iskolába kényszeritett magyar gyerek, aki románul tanulja meg az első Miatyánk-ját, a soviniszta gyűlöletnek milyen légkörében nevelkedik. arra a legjobb példát azok a mind sűrűbben kirobbanó nyilt támadások bizonyítják, amelyekkel a román fiatalság jórésze nyíltan a magyar kisebbség ellen fordul. A kisgyűlés szerint csak akkor épülhet tovább a kétegyházi-ut, ha Békéscsaba készpénzben kifizeti a 25.000 pengőt Nagy vita a leventekérdésben — Több uj tisztviselői állást akar rendszeresíteni a vármegye (A B. K. tudósítója jelenti.) Mint minden törvényhatósági bizottsági gyűlés előtt, amikor duplán nagy tárgysorozat foglalkoztatja a kisgyülést, tegnap is hoszszura nyúlt a vita, ami nem is csoda, mert 192 ügyben kelleti részben javaslatot tenni, részben határozatot hozni. Bevezetőnek nagyobb vitái váltott ki a kereskedelmi miniszter rendelete bekötőutak építése tárgyában. Beliczey Miklós kérdésére az alispán kifejtette, hogy a vármegyének állandóan nagy gondokat jelent az útépítés. Ricsóy• Uhlarik Béla dr. főispán hangoztatta, hogy egyelőre a tanyavilág bekapcsolása a legfontosabb bekötőutak révén. Márky Barna dr. alispán rámutatott arra, hogy a mai útépítési tempó nem folytatódhat sokéig, mert az utóbbi tiz év alatt annyi ut készült, mint eddigelé összesen s a meglévő utak karbantartása olyan pénzbe kerül, hogy további jelentős éoitésre nem igen kerülhet sor. Nagy hiba, hogy az építés hatalmas összegeket emészt fel. Hosszabb ideig vitáztak Komárom és Esztergom vármegyék köriratáról, amely a többgyermekes mezőgazdasági munkások és szegődményesek anyagi helyzetének megjavítását célozza. Csizrradia András hangoztatta, hogy egyes családok menhelyi gyerekek tartásával, azok fejenkén! i és havi hat pengőjéből igyekeznek megélni. Kívánta, hogy ne esek ez éves cselédekre'gondoljanak. Megyeri Sándor után Márky Barna dr. alispán szóiéit fe). Célszerű intézkedésnek tartja a helyzet megjevitása érdekében napközi otthonok építését. A kicsinyek az állami gyermekmenhelyre vétetnének fel elvileg s a menhely jogosítványt kapna, hogy a szülőknek is visszaadhassa a gyerekeket. „Csaba olyan mint a harcsa .. Csernus Mihály a nemzetvédelmi szempontok figyelembevételétajánlotta. A szaporodás nálunk jóval lassúbb ütemű, mint a környező kisantant államokban. A magyar társadalomnak a mezőgazdasági munkásság leggyengébb osztálya. Az állam tegye megfontolás tárgyává olyan pótlék beállítását, amely a három gyermeknél többel rendelkező családanyának segítségét jelentené. Csabacsüdi Jánoa, Beliczey Miklós és ismét Csizmadia András hozzászólása ulán a köriratot elfogadták. Hozzájárultak ahhoz, hogy március 15 ipari munkaszüneti napnak nyilvánilassék (Győr körirata), de napirendre tértek a rádió előfizetési dijának felemelését célzó szegedi indítvány felett. Pánczél József dr. főjegyző előterjesztette, hogy a vármegyénél, illetve járásoknál egy aljegyzői, két szolgabírói, hat irodasegédtiszti, tizennégy dijnoki állás rendszeresítése vált szükségessé. A háború utfn, amikor a megyék egymásután szervezték az állásokat. Békésmegye nem követte a példát s a szanáláskor a rendes létszámot építették le. Ezért elkerülhetetlen most a pótlás. A határozat különben belügyminiszteri jóváhagyást igényel. Réthy Béla elfogadta a javaslatot s hangoztatta, hogy a térvényhatóság tisztviselői emberfeletti munkát végeztek eddigelé. A közérdek is azt kívánja, hogy restancia ne legyen. A vármegyei I. és II. angolfontkö!csön elszámolásánál Márky Barna dr, alispán rámutatolt arra, hsgy az utóbbi időben olyan vélemények hangzollak el, mintha a vármegye az útépítési beruházá" soknál Békéscsabát nem vetle volna kellőleg figyelembe. Pedig az utóbbi tiz év alatt épült a békéicsBba—csorvás—orosházi, a békéscsaba—mezőmegyeri ut és a kétegyházi ut első kétkilóméteres szakasza. Méltóztassanak — kérte az alispán — azt a véleményt, mely felelőtlen helyrőt hangzik el, hogy a varmegye nem viseli szivén megfelelően Békéscsaba érdekeit, megcáfolni. Réthy Béla a csabaiak nevében köszönettel vette tudomásul az alispán szavait. A képviselőtestületben azt hangozlatték a felszólalók, hogy az elmúlt iiz év Blatt nem igen kapott a város támogatást (zaj. derültség), nem ugy mint Endrőd, Csabacsüd slb. {közbeszólások). Csernus Mihály: Gyoma a világháború ó'a semmiféle utat nem kapott. Csaba olyan mint a harcsa. mindent el akar nyelni. Réthy Béla : Megszavazzuk EndrődnekI (Derültség). A Ludovika Akadémián létesített vármegyei alapítványi hely betöltése ügyében a juliuai kisgyűlés már meghozta határozatát s első helyen jelölte Ambrus Tamást (Gyula), valamint Tóth Zsigmondot (Füzesgyarmat). A honvédelmi miniszter a határozat vétele után leirt, hogy az ügy a törvényhatósági bizottság elé tartozik s első helyen nem lehet kettőt jelölni, de a sorrendet is megfordította s a jelöltek névsorába első helyen Tóth Zsigmondot vetle fel. A kisgyűlés ezzel kapcsolatban javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság forduljon a honvédelmi miniszterhez és kérje az eredeti sorrend visszaállítását. Rámutat a felterjesztés arra, hogy a határozathozatal a törvény érteimében a kisgyűlés elé tartozik, mint ahogy három évvel ezelőtt is ez a szerv hozott döntést, amit a miniszter észrevétel nélkül tudomásul vett. Nagyobb vita volt Gonda István törvényhatósági bizottsági tag indítványáról, amelyben kérte a 15 évnél fiatalabbaknak a leventefoglalkozás alól való felmentését. Az alispán az indítvány felett napirendre térést javasolt, mert ez magánérdekeket képvisel. Csernus Mihály szerint nem vált be a törvény végrehajtása, mert kilenc esztendei képzést mindenki megun. Az indítvány azt akarja, hogy ezek a fiatal gyerekek az