Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-09-15 / 209. szám

Ara 6 üllér Békéscsaba, 1937 szeptember 15. szerda 65. évfolyam 209. szám Olaszország a nagyhatal­makkal egyenlő jogokat kíván a Földközi-tengeren Ciano válaszjegyzéke — Befejeződött a nyoni értekezlet Előkelőségek a nagygyakorlaton (A B. K. tudósítója jelenti.) A honvédség őszi gyakorlaténak mésodik napján a csapattestek igyekeztek az eltő nap eredmé­nyeit véeső sikerré fejleszteni. Kedden Rőder Vilmos honvédelmi miniszter, vitéz Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka és vitéz nagylaki Rátz Jenő vezérkari fő­nek előtt Juste vezérkari ezredes ismertette a harc éllését. A kormány képviseletében meg­jelent Darányi Kálmán miniszter­elnök, kíséretében Bárczy István miniszterelnökségi áilamtitkér, Jó­zsef kir. herceg tábornagy, Hóman, Fabinyi éa Bornemisza minisz­terek. Horthy Miklós kormányzó dél­uten öt órakor érkezett a had­gyakorlatok színhelyére. Végig­autózott a terepen, majd részletes tájékoztató meghallgatása utén Ujszészra met, ahol termeskocsi­jáben töltötte az éjszakát. A boncolás szerint erőszakos beavatkozás következtében halt meg egy ujszöíött csecsemő (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy egy rej­télyes gyermekhalái ügyében in­dult meg a nyomozás. Ugyanis egy békéscsabai 19 éves leány­anya vasárnap délelőtt ujszöíött gyermeknek adott életet. A gyer­meket azonban eltitkolta a szülei előtt néhány órán át és amikor azok felfedezték ac eseményt, a csecsemő már halott volt. A leány beismerte, hogy kissé megnyomta a gyermeket mert attól felt, hogy a sírásra bejönnek a szülei. Az orvos rendelkezésére o holttestet beszállították a kórház hullaházába, ahol tegnap délután megtörtént a boncolás. A bonco­lást Zolnay Imre dr. jérásbiró jelenletében hajtották végre Feld­mann Ignác dr. ny. kórházi főor­vos és Szalai Dezíő dr. orvos. A boncolás tanúsága szerint az újszülött erőszakos halállel halt meg. A csendőrség a kegyetlen anya ellen megtette a feljelentést az ügyészségen. Kiterjesztették az első telefondijőv felső határát (A B, K. tudósilója jelenti.) A kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter szeptember 15-tői a távolsági távbeszélgetés 0—15 km-ig való díjövét megszüntette és ehelyett 0—25-ig állapította meg az első díjöv határát. (A B. K. tudósítója jelenti) Ciano gróf olasz külügyminisz­ter kedden este adta át a római angol és francia nagykövetnek kormánya válasz jegyzékét a nyoni értekezlet határozataival kapcsolatban felmerült kérdések tisztázására. A jegyzék megállapítja, hogy a Földközi tengeren a legna­gyobb forgatom Olaszország vonalain bonyolódik le s ezért Olaszország igényt tart arra, hogy a Földközi-tenger minden részében bármelyik nagyhata­lommal egyenlő jogok illessék meg. A nyoni egyezmény aláírásával a földközi tengeri értekezlet véget­ért. Az értekezlet főbb rendelke­zései a következők : Mivel a Földközi-tengeren ten­geralattjárók támadják meg a ke­reskedelmi hajókat, amelyek nem tartoznak a spanyol háborús fe­lekhez, a nyoni értekezleten részt­veit hatalmak utasítást adnak ha­ditengerészetüknek, hogy védjék meg a nem Spanyolországhoz tar­tozó kereskedelmi hajókat. A Földközi-tenger nyugati részén, a territoriális vizeken az angol és francia hajóhad, a keleti részen az érdekelt kormányokra, a nyilt tengeren a Dardanellákig szintén az angol és francia hajóhadra há­rui a rendelkezés végrehajtása. Az értekezleten résztvett hatatmak­nak semmi sem korlátozza azt a jogét, hogy haditengerészeti egy­ségeiket a Földközi tenger bér­mely részébe vezényeljék. Az angol admiraliiés készült­ségbe helyezte az angol flottát, hogy a nyoni földközitengeri egyez­mény intézkedéseinek megfelelően, a szükséges számú angol hadiha jókkal megerősítse földközitengeri flottáját. A földközi-tengeren állo­másozó négy torpedóromboló flot­tilán kivül az utóbbi napokban egy repülőgépanyahajó és egy tenge­részeti hidroplánraj ment a Föld­közi-tengerre. A négy angol flot­taraj Gibraltárból indult ki. Az alexandriai kikötőben horgonyzó „Glorionus" 22.500 tonnás repülő­gépanyohajón kivül egy hasonló típusú repülőgépanyahajó futott ki a gibraltári kikötőbe és egy másik Malta kikötőjébe. A francia haditengerészeti ható­sőgok máris végrehajtották a szük­séges intézkedéseket, hogy a nyoni földközi-tengeri értekezleten megállapított feladatoknak francia részről eleget tegyenek. Bresti je­lentés szerint az ottani hadikikö­tőben három torpedóromboló és hat torpedónaszád már kifutásra áll. A hadihajók felvették fedél­zetükre az élelmiszert és muníciót. mórkőzá8ra nem. fog sor kerülni, mert a fehér őru mind a nyakun­kon maradna, igy az ellenőrzéssel járó költségtöbblet deficites üzletet eredményezne. Ugy látszik, a budapesti köz­gazdasági lap beadvőnya nem fogja elérni célját, pedig a főváros közönsége lassan már nem tudja, hogy mi a különbség az utánzott és az igazi csabai kolbász között. A legbiztosabban haladunk tehát azon az uton, hogy a köiönség teljesen elfelejtseBékéscsaba egyet­len komoly nevezetességét. Masaryk meghalt (A B. K. tudósítója jelenti.) T. G. Masaryk, a csehszlovák köztársaság volt elnöke, kedden hajnalban meghalt. A haléi 3 óra 29 perckor következett be. A ha­lál közvetlen oka; szivgyengeség. A haláltusa vasárnap reggel kezdődött. Masaryk, aki 88-ik életévében volt, vasőrnap hajnal óta nem volt öntudatánál. Hétfőn a késő esti órákban a nagybeteg állapotában a rohamos rosszab­bodős jelei mutatkoztak. A beteg­ágynál összegyűlt orvostudósok ekkor már tudták, hogy Masaryk­nak csak néhány órája van hátra s csak a legnagyobb erőfeszíté­sekkel sikerült a szívműködést injekciókkal ugy ahogy biztosi­tani. Ugyanakkor a tüdőgyulladás ; tovább terjedt. Az orvosok fára­dozásai hiábavalók voltak, reggel 3 óra 29 perckor bekövetkezett a halál. Masaryk volt cseh köztársasági A csabai kolbász tragédiája Az idén sincs kilátás a márkázás folytatására (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap közöltük, hogy ez egyik fővőroii közgazdasági szaklap sserkeszlősége érdekes beadványt intézett Jánossy Gyula polgármes­terhez, amelyben nagyon is ké­zenfekvő okokból lándzsát tört a jó hírnévnek örvendő csabai kol­bász márkázása mellett. Az érde­kes beadvánnyal kapcsolatban fel­kerestük Lepény Tamást, a békés­csabai husiparosság egyik vezető tagját, aki arról tájékoztatott ben­nünket, miért maradt abba a helyi márkázás és miért nem gondolnak annak újbóli megkezdésére. — Két évvel ezelőtt — mon­dotta — a márkázás nagy élénk­séggel indult meg, mert a csabai husiparos társadalom remélte, hogy a városi pecséttel hitelesített és megvédett árut könnyű lesz érté­kesíteni. Ez ez elgondolás azon­ban nem vált be ugy, ahogy sze­rettük volna, mert nem tudtunk megfelelő külföldi piacot talólni a csabai kolbászra. Főleg Csehszlo­vákiában és Németországban pró­bálkoztunk, ámde sem itt, sem olt nem kaptunk állandó vevőket. A mi esetünk — különösen az ulóbbi időben — nem egyedülálló jelen­ség, mert a nagy exportőrök is feleannyi kolbószt, szalámit állí­tottak elő, visznek ki külföldre mostanában, mint azelőtt, mert a sertésárak nagymértékben emel­kedtek. — A márkázás kérdését akko­riban nem akartuk elhanyagolni és felierjesztést intéztünk a föld­mivelésügyi minisztériumhoz, hogy e tekintetben intézkedjék, azonban, akármilyen furcsán is hangzik, aemmi sem történt. Igaz, hogy látva a helyzet reménytelenségét, az utóbbi időben már egyáltalán nem forszíroztuk az ügy tető alá hozásét. — Hangsúlyozom: olyan kevés hasi ónnal, mint most, még nem dolgozott a hentes iparosság és emellett nem is gondolhatunk arra, hogy számottevőbb mennyiségű kolbászárut készíthessünk, mert vi­szont fehér áruból még a minimá­lis mennyiséget sem tudjuk elhe­lyezni. Németország felé ugyan most sem szünetel a zsirexport, ebben a hónapban Békéscsabáról 45 métermézsét szállítottunk, de olyan áron, hogy meg sem merem j mondani... Ugy tudom, hogy egé­szen kevés vágás lesz az idén is, éppen csak, hogy ki tudjuk elégí­teni a helybeli közönségei, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom