Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) július-szeptember • 146-222. szám

1937-08-18 / 187. szám

Békéscsaba, 1937 augusztus 18. szerda 64. évfolyam 187. szám IkfJimiMí Egyre gyakrabban látja az ol­vasó tudósítások címében a két sokatigérő szót: „...szózatot inté­zett..." Az önmagától is terjedő, de mesterségesen is terjesztett ve­zér tisztelet könnyen és szívesen cimez „szózat"-nak minden hiva­ta'os nyilatkozatot. A több-keve­sebb joggal ilyen megtisztelően címzett megnyilatkozások közül messze kimagaslik az a beszéd, amellyel Magyarország kormány­zója tegnep indította útnak az Al­föld öntözését. Az államfő beszé­dének mély erkö ;csi tartalma, meg­állapításainak vitán felül álló igaz­sága és a messzi jövőbe tekintő szempontjai valóban „szózattá" avatják ezt a beszédet. A beszéd­nek egyik óriási jelentőségű és a nepisejtó részéről kellően nem méltányolt része volt az, amely­ben a mezőgazdasági munkásság és cselédségnek sokat vitatott hely­zetéről emlékezett meg az államfő. Hősiességgel ha'éros azaz igény­telenség, amellyel a mezőgazda­sági munkásság viseli helyzetét — mondotta ez or&zág kormányzója. Találóbb szavakkal senki sem jel­lemezheti ennek a társadalmi ré­tegnek szociális helyzetét és hely­zetében annyira szükséges meg­értő nyugalmát. Terjedelmes köte­tek. cikksorozatok és tanulmányok azt mutatják, hogy „divatba jött" ennek a rétegnek sorsa és jövője s ha vannak is városok és más érdekeltek, kik rágalmazónak kiált­ják ki a mezőgazdasági munkás és cseléd életszinljének bétorszavu ismertetőjét, — ebben a perben mér előre elhangzott az itélet. A mi nagybetűvel és kisbetűvel is Békés vármegyénk sok várako­zással és ezúttal még bizakodás­sal is tekint a meginduló munkő* latok elé. Akár rászolgáltunk, hogy megyénket a „viharsarok" egyik pontjává minősítsék, akár nem. annyi bizonyos, hogy mélyreható, megértő beavatkozás és korszerű intézkedések szükségesek a szo­ciális ellentétek feloldására. A legmagasabb helyről elhang­zott szavak a helyzet tökéletes is­meretéről tanúskodnak, az utmu­lótás pedig, amely bennük foglal­tatik, félreérthetetlenül jelöli ki a követendő irányt. Kezünkben van­nak az eszközök, rendelkezésre áll egy bőven termő és még bő­vebb termésre SEoritható ország gazdagsége, amely ország békés viszonyok között sohasem fog pél­dául az élelmiszerfogyasztás kor­látozására kényszerülni; kizárólag rbjlunk áll tehát, hogy az ország minden polgárénak emberi, pol­gári sorsot biztosítsunk és a vi­harsarkot — ha van ilyen — szün­tessük meg 8 ha nincsen, előzzük meg keletkezését. Ismét fenyeget az orosz beauatkozás ueszélye? R sanghai-i szoujet konzulátus ablakaiban alkal­mazott fényjelek uoltak a kinai repülőgépek utmutatói (A B. K. tudósítója jelenti.) Sangnei-i jelentés szerint meg nem erősített hirek arról szólnak, hogy komoly összetűzés támadt a ja­pánok és az oroszok között. A japánok ugyanis eszreveiték, hogy mielőtt a kínaiak a japán konzu látuat bombázták volna, a szom­szédságban lévő szovjet konzu­látus ablakából fényjelekkel hívták fel az alkalmas pillanatra a kinai repülők figyelmét. Tokiéban ugy tudják, hogy a szovjetorosz hadvezetőseg Mardzsukuo határán nagy caapaiösszevoné­sokat végzett. Utasok elbeszélése szerint a Baj­kál-tó mellett nasy szovjetcsapatok állomásoznak. Valószínűnek tart­ják hogy Sztálin küldötte ezt sz utasítást, ami a jépán-kinai kon­fliktusba való beavatkozás jelent. A sanghai i jepán konzulátus bombázása alkalmával a helyet­tes rendőrparancsnok is meghalt. Kínai hivaSalos, de meg nem erősített hirek szerint a Csahar tertomány határán levő Sang Ta várost a kínaiak visszafoglalták. Egy japán repülőraj délután bombázta Hungjai kinai területet, na&y Sanghai város vezetőségének ideiglenes hivatalát és pályaud­vart. A kioBiek tegnap délután lőt­ték Hang-Kiu városrészt. Tizen­nyolc japán polgár meghalt. Kedden a kinai csapatok az en­gedményes területek északi olda­lán nyomultak előre. A nemzet­közi területek vezetői arra gon­dolnak, hogy a fenyegető helyzet miatt kiürítik a nemzetközi enged­ményes területek egyrészét. A jspán légi haderő gépei el­pusztították n Sanghai—Nanking és Sanghai—Nangkau közötti va­sútvonal kereszteződését. Hongkongból mintegy kilencszáz katona érkezett Sanghaiba, a nem­zetközi teiep védelmére. A Sang­hajban megsebesült németek egyi­ke tegnep meghalt. Nagyarányú patkányirtásra készülnek Erzsébethelyen A hatóság tervszerű akció lebonyolítására kötelezi a lakosságot (A B. K. tudósilója jelenti.) Az erzsébethelyi lakosságnak az a része, amely a Schneidei Ignéc Utódai baromfiéxporlőr cég telepe és a Bohn-téglagyár környékén la­kik, már régen paneazkodik amiatt, hogy házaikban sok a patkány. EC az utálatos féreg, mely tényle­gesen megkeseríti az ember életét, sok esetben még az életbiztonsá­got is veszélyezteti, különösen ak­kor, ha a háznál epró gyerekek játszadoznak naphosszat, felügye­let nélkül. A küzdés ellenük na­gyon nehéz és sikert csakis ugy lehet elérni kipusztitásuk érdeké­ben, ha *s akciót nem egyedülálló valaki, hanem megszerveset­ten egy-egy városrész foly­tatja. Eb vezette a hatóságot, amikor a panaszok jogosságát elismerve kéz­bevette az ügyet és az irtás érde­kében megtette a kezdeményező | lépéseket: a vasútvonal, a Bar­tóky-, a Povázsai Máté , Thököli , Tompa- és Ludvíg-uccák által be­zárt területeken elrendelte a kö­telező patkányirtást. E területen lakó minden háztulajdonos (bérlő) köteles a patkányirtást szigorú pontossággal végrehajtani éspedig augusstus hó 27-én az összes he­lyiségek, udvarok akként lakari­tsndók fel, hogy a patkány sem­miféle táplálékot ne találjon. Aug. 28 án és 29 én mindenki köteles csalétkeket kirakni. Angnsztns 30-án a csalótke­ket összeszedik óa helyóbe a mérgezett eledelt helyezik el. Augusztus 31 én és szeptember 1-én az elhullott patkányokat el kell temetni és az utóbbi napon az esetleg megmaradó mérgezett ételt megsemmisítik, majd a pat­kánylyukakat üvegcseréppel betö­mik és betepasztják. Ahol az egy­szeri eljárás nem jár eredménnyel, az előbbiek figyelembe vételével megi8métlendő. A háztulajdonos­nak jogában ál) a patkányirtást vállalkozóval is elvégeztetni. Aki e rendeletnek nem tea. eleget, kihág&tt követ el és büntetésben részesül. Az e tárgyban hozott véghatáro­zat csak birtokon kívül fellebbez­hető. A hatósági utasítás szerint a csalétek tengerilisztből (esetleg har­madréaznyi rozsliszttel keverve) vízzel gyúrt tészta, melybe na­gyon apróra vagdalt és ssirban pi­rított közönséges vörös hagymát egyenletesen elosztva kell begyur­nunk. Tengerilisst helyett — bár kevésbé alkalmas — esetleg kor­pából vagy dsrából viszel gyúrt anyag is használható. A méreg maga ugyanugy készül zsírban pirított és kukorica liszt tésztába begyűrt tengeri hagymá­ból. mint ahogyan a csalétkek. Egy rendes házra 15—20 deka­gramm tengeri, hagyma elegendő. A vörös lakossága kivárcsian várja az akció eredményét, mert ha sikerrel jár, más kerületekben is megismétlik. Már csak egy aláírás hiányzik a pékek egyezményéről Szeptemberben akarják életbeléptetni az egyezményt (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai pékiparosok szak­osztálya kedden délután ülést tartott, amelyen résztvett Gracza országos főtitkár is. Az ülést bi­zalmas jellegűnek nyilvánították, amelyen nem lehettek jelen a sajtó képviselői sem. A pékiparo­tok tehát elzárkóztak a nyilvá­nosság elől. A gyűlés, mely egyébként hő­rom és fél órát tartott, nem ho­zott végleges eredményt. Ae egyezmény még nincs meg, nem léphet egyelőre életbe, mert a csabaiak közül egyetlen egy pék­iparos megkötötte magét, nem akarja aláírni a különben kész megállapodást. Különben pedig ez a pékmester el sem jött a gyű­lésre. A csabai pékiparosok összes­sége ennek ellenére remélni meri, hogy az egvezmény szeptember l-ig elkészül és ekkor életbelép. Az előmunkálatok ilyenformán mintegy két hónapig tartanőnak, szemben más városokkal, ahol fél évet is igénybevettek. A magunk részéről megjegyez­zük, hogy az egyéni kalkuláció nem tartozik ugyan a nyilvőnos­sőg elé, de ha már a legfontosabb élelmiszernek minden péküzemre kiterjedő ár megállapításáról van szó, a közvélemény is joggal kí­váncsi azokra a szempontokra, amelyet a pékkartel követni kí­ván.

Next

/
Oldalképek
Tartalom